Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

„Nácik? Kösz, nem” – az AfD betiltását követelik tüntetők Németországban


A jobboldali szélsőségek és az AfD politikája ellen szervezett tüntetések kölni helyszíne 2024. január 16-án
A jobboldali szélsőségek és az AfD politikája ellen szervezett tüntetések kölni helyszíne 2024. január 16-án

Egyre nagyobb lendületet kapnak a tiltakozások a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért párt ellen, miután nyilvánosságra került, hogy két magas rangú párttag is részt vett egy olyan találkozón, amelyen a külföldi származású állampolgárok tömeges kitoloncolásának terveit vitatták meg.

A párt régóta kárhoztatja a bevándorlókat. A „nem asszimilálódott állampolgárok (…) egy észak-afrikai mintaállamba” toloncolására irányuló javaslat, amelyről a Correctiv híroldal számolt be, érzékeny pontra tapintott Németországban. Egyesek a náciknak ahhoz a kezdeti tervéhez hasonlították, amely Madagaszkárra deportálta volna az európai zsidókat.

„Már rég átlépték a határvonalat” – mondta Stephan Kalsh, az egyik tüntető kedd este a kölni demonstráción, ahol sokan a párt betiltását követelték.

Ez volt a legújabb momentuma az országszerte zajló tiltakozási hullámnak, amelyben tízezrek vettek részt azóta, hogy a sztori napvilágra került múlt héten. Némelyik tüntetésen olyan magas rangú tisztviselők is ott voltak, mint Olaf Scholz kancellár és Annalena Baerbock külügyminiszter.

Az országos felmérésekben második helyen álló AfD tagadta, hogy a tervek a párt politikájának részét képeznék. Alice Weidel társelnök meg is vált egyik tanácsadójától, aki részt vett a találkozón.

Ennek ellenére Thomas Haldenwang német kémfőnök arra figyelmeztetett, hogy szélsőséges mozgalmak működnek a biztonsági megfigyelés alatt álló AfD-n belül.

A tervekről szóló beszámolók elítélték a politikai és biztonsági vezetőket is. Scholz sürgette a demokratákat, hogy álljanak ki a szélsőjobboldali fanatikusok ellen, Haldenwang pedig azt kérte, hogy „a néma többség” ébredjen fel.

A képek, amelyek országszerte készültek a nulla fok alatti hőmérsékletben és hóesésben az AfD ellen tiltakozó polgárok ezreiről, azt sugallják, hogy vélhetően fel is ébred.

„Nácik? Nem, kösz”, „Mintha csak 1933-ban járnánk. Tiltsák be az AfD-t most!” és „Vizsgálják meg, hogyan lehet betiltani az AfD-t” feliratok voltak olvashatók a múlt pénteki berlini tüntetésen.

Újabb demonstrációkat szerveztek szerda délutánra Berlinben és péntekre Hamburgban.

Ehhez kapcsolódóan: A német kancellár elítélte a szélsőjobboldali csoportok állítólagos deportálási mestertervét

Választások Kelet-Németországban

Weidel kedden azt mondta, hogy az AfD félreértelmezésére használták fel a Correctiv riportját, és támadta a szándékot. A párt célja az, hogy igénybe vegyen minden törvényes eszközt az illegális migráció megakadályozására, az állampolgárság megadásának korlátozására és a terrorizmussal gyanúsított bevándorlók kitoloncolására – tette hozzá.

„Aki német állampolgársággal rendelkezik, az kétségkívül a német nemzethez tartozik – mondta Weidel egy sajtótájékoztatón. – Pontosan ez az, amiért nem lehet olcsón kiárusítani és locsolókannából önteni a német állampolgárságot.”

A párt idén fokozottan a figyelem középpontjába került az európai parlamenti választások és a szeptemberben Kelet-Németországban tartandó három tartományi választás miatt, ahol az AfD vezeti a közvélemény-kutatásokat. Ez várhatóan megnehezíti az AfD-vel való együttműködést kizáró hagyományos pártok számára, hogy működőképes tartományi kormányokat alakítsanak.

Tavaly megugrott a tizenegy éves AfD támogatottsága. A párt azt az elégedetlenséget kamatoztatta, amelyet a kormánykoalícióval szemben éreznek a polgárok a különböző problémák kezelése miatt az ukrán háborútól és az inflációtól kezdve a bevándorlás által sújtott közszolgáltatásokig.

A nyilvános belharcok az egyik legnépszerűtlenebb kabinetté tették Scholz kormányát a modern német történelemben.

Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a Correctiv riportja rontott volna az AfD támogatottságán, a héten közzétett közvélemény-kutatások szerint stabil maradt.

Politikai elemzők szerint az AfD ereje máris befolyásolta a politikai vitát, hozzájárult az illegális migrációval kapcsolatos keményebb politikához és retorikához.

A politikusok a héten megvitatták annak lehetőségét, hogy felszólítják az alkotmánybíróságot az AfD betiltására, bár a legtöbben egyetértettek abban, hogy ez visszaüthet. A betiltásnak sok az akadálya, és a párt csak nyerhet azon, ha a rendszer áldozataként állítja be magát.

Ehhez kapcsolódóan: Új párt bontott zászlót Németországban, kifoghatja a szelet a szélsőjobboldal vitorlájából

Készült a Reuters tudósításának felhasználásával.
XS
SM
MD
LG