A választás lemegy, a nemzet marad. Ki határon innen, ki határon túl. Ha a 2004-es népszavazás kampányán és eredményén okkal megbántódott külhoni magyarok közül többen magánemberként és pártjaik révén is valóban szervezett választási csalásban vesznek részt, akkor felzárkóznak azok mellé, akik jó ideje lerománozva/szerbezve/ukránozva sértegetik őket. Napi kampányösszefoglalónk utoljára.
Bárki is dobta szemétdombra a levélszavazatokat Marosvásárhely mellett, az eset egyértelművé tette azt, amit választási szakértők évek óta mondanak: a magyar parlament olyan jogszabályokat alkotott a döntően a Fideszre szavazó határon túli magyarok levélszavazására, amelyek bőven adnak lehetőséget a választói akarat befolyásolására, sőt, választási csalásra.
Mert akár RMDSZ-es aktivisták, akár személyesen maga Márki-Zay Péter dobta ki Maros megyei magyarok szavazatait, azt csak azért tehette meg, mert a jogalkotó – tudatosan – a külhoni levélszavazást tisztaságát nem védi olyan erős eszközökkel, mint a magyarországiét.
Választási csalások törvényesítése
Nemrég kiderült, hogy a szerbiai Vajdaságban nem a szerb posta, hanem a Fidesz szövetséges helyi párt egy civil szervezetének aktivistái hordják ki a szavazási levélcsomagokat. Sőt, elég határozottan jelzik a választóknak, hogy azok kitöltését is megvárják, segítenek is akár és el is viszik őket. Helyben köztudottan nem fideszes/VMSZ-es szavazók meg sem kapták szavazási csomagjukat.
Szerdán újabb, a választás manipulálását bizonyító eset történt, most Erdélyben. Több, a magyarországi választásokra szánt szavazólapot találtak zsákokba gyűjtve a Marosvásárhelyt Jedd községgel összekötő országút mellett. Az illegális hulladéklerakóként használt üres telken talált szavazólapok (melyek közül kettőn látszik, hogy nem a kormánypártra ikszelt kitöltője) egy része el is volt égetve.
A határon túli választásokat lebonyolító, a legnagyobb erdélyi magyar képviselet, az RMDSZ által felállított és a magyar költségvetésből működtetett Demokrácia-központok érintettjének, a marosvásárhelyinek az irodavezetője szerint az irodában leadott lezárt borítékokat ők számolják, kötegelik és naponta, kétnaponta a Demokrácia-központ munkatársa autóval szállítja a csíkszeredai konzulátusra. 2-3 ezer levélszavazatot gyűjtenek be naponta Marosvásárhelyen, és eddig nem észleltek fennakadást ezeknek továbbításában.
A Választási eljárásról szóló törvény szerint a szavazási levélcsomagot a személyes kézbesítés mellett egyéb – meghatalmazással nem rendelkező – személy általi kézbesítéssel is le lehet adni.
Márki-Zay Péter a határon túli levélszavazatok megsemmisítését kéri, RMDSZ vezetők a történteket provokációnak minősítik. A Fidesz szerint a baloldal gyújtotta fel az erdélyi szavazólapokat, ahogy szerintük 2006-ban a tévészékházat is.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) feljelentést tett az ügyben ismeretlen tettes ellen.
A választási jogszabályok hiányosságát mutatja az az eset is, amikor egy ideiglenesen Magyarországon tartózkodó székelyudvarhelyi kettős állampolgár nevében otthon maradt családtagjai szavaztak le, miközben ő – állítja – egyik magyarországi pártra sem akart szavazni. A Telex szerint két napja próbálkozik érvényteleníteni a szavazatát a Nemzeti Választási Irodánál, mindeddig sikertelenül.
A levélszavazással kapcsolatos szabályozás nyilvánvaló alkotmányellenességére évek óta figyelmeztetnek szakértők. A mostani esetek is mutatják, hogy jogosan. A jogalkotó tudatos mulasztására utal, hogy miután 2018-ben sok, sérült borítékban érkező levélszavazatot érvénytelenítettek a választási hatóságok, a Fidesz parlamenti többsége egy törvénymódosítással még azt is eltörölte, hogy az NVI által lepecsételt külső boríték használata legyen kötelező.
Nem alaptalan a hasonlóság azzal a törvénymódosítással, ami tavaly a fiktív lakcímbejelentések törvényesítésével dekriminalizálta a választási csalás egyik másik kedvelt eszközét.
A határon túli választók névjegyzékét is csak tíz évente kell frissíteni. Így akár több tízezer halott szavazó nevében is voksolhattak hozzátartozói, netán Fidesz-párti civil szervezetek vagy kisebbségi pártok emberei. A nem megfelelő helyre adott voksok pedig egyszerűen eltüntethetők. Az aláírások valódiságát sem ellenőrzi senki.
A tudatosnak látszó hiányos jogi szabályozás nem csak itt, hanem például a közmédiára vonatkozó törvények esetében is megfigyelhető: sem magasabb, sem alacsonyabb rendű rendelkezések nem tisztázzák, mit is kell érteni a – kötelező – tárgyilagos tájékoztatáson. (Így lehetséges, hogy az ellenzéki miniszterelnök-jelölt 4 év alatt 5 percnyi személyes megjelenési lehetőséget kapott – az ennek fényében joggal idézőjelbe tehető – „közmédiában.") A kormány által előszeretettel pártüzenetek továbbítására használt közérdekű (társadalmi célú) közlemény definíciója is értelmetlen a törvényben.
Református iskolaigazgató, katolikus pap és Kis Grófó: „nagyon szeretjük a miniszterelnök urat”
Utóbbi legalább nem a munkahelyén fejezte ezt ki. A Miniszterelnök Hivatalban, ahol a mulatós zenész tett hitet Orbán Viktor mellett, legalább nem problémás a pártos elfogultság, de iskolában vagy templomban igen, sőt, előbbiben törvénytelen is.
A magyarországi református egyház élén (a felekezetnél ez nem szó szerint értendő) az évekig Orbán Viktor minisztereként dolgozó, de már a Református Zsinatot püspökként vezető Balog Zoltán áll. A miskolci Lévay József református gimnázium igazgatója, Ábrám Tibor levelet küldött a tanulók szüleinek, melyben – párt nevét le nem írva, de – egyértelműen a kormánypárt melletti voksolásra buzdítja a szülőket.
A zugligeti templomban ennél mélyebben bonyolódott bele a pártpolitikába egy katolikus pap. Bese Gergő arról beszélt a vasárnapi szentmise után (igaz, nem magán a misén), hogy kormányváltás esetén az ellenzéki pártok megszüntetnék a hit- és erkölcstant, visszaállamosítanák az egyházi iskolákat, és elvennék az egyházi intézmények támogatását. Ezek az állítások nem igazak.
Ő ott volt Orbán Viktor februári évértékelőjén is a Várkert Bazárban, és januárban, Vízkereszt napján ő szentelte fel a miniszterelnök hivatalának szobáit.
Péntek óta nem kap áramot az a LED-fal, amely hétfőtől vetítette volna a debreceni képviselőjelöltek és Márki-Zay Péter kampányfilmjeit – írta szerdán a Facebookon Mándi László, az Egységben Magyarországért helyi indulója.
Miközben egy óriáskivetítőn az ellenzék kampányfilmjei mentek, Hoppál Péter fideszes országgyűlési képviselő és kultúráért felelős volt államtitkár kihúzta a LED-fal tápkábelét a konnektorból. Emiatt 500 ezer forintra büntette a helyi választási bizottság.
A Hír TV januárban valótlanul híresztelte azt Márki-Zay Péterről, hogy sürgősségi osztályokat és szülészeteket záratna be vidéki városokban. Emiatt nemrég a közmédiát, csütörtökön a Hír TV-t kötelezte – még nem jogerősen – helyreigazításra a bíróság.
Orbán Viktorral készült írást közölt az Origo. A miniszterelnök szerint a nyugati békeintézmények is harci intézményekké váltak, és a választási megfigyelés – utalt az országban dolgozó EBESZ-re - sem a megfigyelésről, hanem a vádaskodásról szól.
Ezzel a cikkel búcsúzik sorozatunk, melyet azért indítottunk február elején, hogy Önök minden hétköznap reggel megkapják összefoglalva az előző napnak a választással kapcsolatos legfontosabb híreit.
Vasárnap választás. Mindenképpen menjenek el szavazni, különben minek írtuk ezt a rengeteg cikket?
Valójában persze azért szavazzanak, hogy beleszóljanak abba, milyen törvények határozzák meg a következő négy évben a saját életüket, és merre menjen tovább Magyarország.
