Alekszej Navalnij bebörtönzött orosz ellenzéki vezető a háborúellenes tüntetések folytatására szólította fel a lakosságot, szerinte ugyanis „nagyban meg fogja határozni Oroszország helyét a XXI. század történelmében”, hogy a civilek hogy reagálnak az ukrajnai invázióra.
Az aktivista arról írt kedden Twitteren, hogy az orosz társadalomban láthatóan nő a harag a katonai beavatkozás miatt, és a háborúellenes hangulat csak tovább fog erősödni, ezért semmi körülmények között nem szabad felhagyni a demonstrációkkal.
„Egy dolog, ha Vlagyimir Putyin ukrán civileket gyilkol és létfontosságú infrastruktúrákat rombol le az orosz polgárok teljes támogatásával. Azonban teljesen más a kép, ha a társadalom nem támogatja Putyin véres kalandját” – szögezte le a politikus, aki múlt héten mindennapi tiltakozásokat sürgetett a nagyobb városokban.
Az OVD-Info arról számolt be, hogy az ukrajnai invázió február 24-i megindítása óta már több mint 13.500 embert vettek őrizetbe az orosz hatóságok, amiért a háború ellen tüntettek.
Navalnij kiemelte, hogy a munkatársai által elvégzett online felmérések szerint „gyorsan változik” a háború lakossági megítélése. Bár elismerte, hogy közvélemény-kutatásaik nem reprezentatívak, aláhúzta, hogy ettől függetlenül látható a határozott elmozdulás.
„Az emberek általában hajlandók változtatni az álláspontjukon, de kizárólag akkor, ha párbeszédet folytatunk velünk, és igaz információkkal látjuk el őket a háborúról” – vélekedett.
„Kétségtelen, hogy a Kreml is látja ezeket a dinamikákat, ezért az idegesség, illetve a kétségbeesett kísérletek a kampány mielőbbi leállítására” – tette hozzá.
Súlyos elnyomás
Alekszej Navalnijt 2021. január 17-én tartóztatták le, amint hazaérkezett Németországból, ahol a szerinte az orosz elnök utasítására végrehajtott mérgezése után gyógykezelték. A Kreml tagadja, hogy szerepe lett volna az ügyben. Egy bíróság két év és nyolc hónap letöltendő börtönbüntetést szabott ki rá, amiért megsértette egy korábbi, széles körben vitatott ítélete feltételeit azzal, hogy németországi lábadozása alatt nem jelentkezett a büntetés-végrehajtási szolgálatnál.
A mérgezés és a sokak szerint politikailag motivált eljárás miatt az Európai Unió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szankciókat rendelt el orosz tisztségviselőkkel szemben.
Később két újabb, széles körben politikailag motiváltnak tartott büntetőeljárás indult Navalnij és társai ellen sikkasztás, illetve amiatt, hogy az illetékes szervek szerint szélsőséges szervezetet alapítottak. Eközben több ellenzéki politikus ellen is vádat emeltek állítólagos csalási és pénzmosási ügyek miatt.
