Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Nem ellentmondás: a női egyenjogúság növeli a gyermekvállalási kedvet


Anyu lement a játszótérre a gyerekekkel

A női egyenjogúság kérdése a családügyi miniszter nagy vihart kavart decemberi videóüzenetével került ismét a figyelem középpontjába. Ráadásul a nemek közti különbségeket felerősítette a koronavírus-járvány, a válsághelyzet évtizedekre visszavetette az eddigi eredményeket – mondja a Szabad Európa podcastjának két vendége, akikkel azt jártuk körül, milyen helyzeteket hozott a 2020-as év a családban és a munkahelyeken. A nemek közötti társadalmi különbségek leküzdéséhez két irányból kell megindítani a harcot: felülről, a kormányzat részéről és alulról, a családokon belül. Rácz Zsuzsa íróval, újságíróval és Pécsi Judittal, az Union Biztosító HR igazgatójával beszélgettünk.

„Írástudás a férfiak privilégiuma volt, ők tanulhattak” – magyarázza Rácz Zsuzsa, hogyan alakulhatott ki a hagyományos különbség a férfi és a nő között. A világ a férfiak által rögzített történelmet tükrözi, a nők jellemzően és tömegesen csak a 18 század végétől tanulhattak meg írni, így az ő világképüket is ettől kezdve ismerhettük meg. Ugyan a női írók, szerzők száma megugrott azóta, de ez akkor is kizárólag egy rövid időszakot tükröz. A választásokon sem voksolhattak sokáig, Magyarországon például több próbálkozás és módosítás után az általános, titkos és egyenlő választójogot csak 1945-ben, emlékeztet Rácz Zsuzsa. Ez a jogi státusz a kialakulása óta eltelt pár évtized ellenére (vagy éppen amiatt) továbbra is törékenynek tekinthető, ezért küzdenek a nők a jogaik tiszteletben tartásáért, teszi hozzá.

Az anyagi függetlenség elérése lenne a kulcs, az önfenntartás esélye a kiszolgáltatottság elkerülésének lehetőségét is jelenti, utal a politikai után a gazdasági körülményekre az író. Ebben a tekintetben az első világháború számít sorsfordítónak, a sebesültek gondozásában és a veszteségek pótlására felpörgetett termelésben már elengedhetetlen szerepet kaptak a nők, folytatja a történelmi áttekintést Rácz Zsuzsa. Hiába indult meg a társadalmi pozíció erősödése, a nemek közötti különbségek nem elég gyorsan és nem egyformán olvadnak. A Világgazdasági Fórum által készített Gender Gap Index szerint több mint 80 év múlva, 2100 után fogja elérni Magyarország azt az esélyegyensúlyt, amit Izlandon már megteremtettek– idézi az író.

Most is egy történelmi pillanatban vagyunk, veszi át a szót Pécsi Judit. A koronavírus-járvány a makro- és mikrogazdaság szintjén is érezhetően átrendezte a viszonyokat. A tradicionális kétkeresős családmodell, a két felnőtt keresetére alapozott életszínvonal általánosan került veszélybe a munkaerőpiac bizonytalanságával. Visszatért és felerősödött a családját eltartó férfi eszménye, a feleség feladata annak biztosítása lett, hogy a család fejének csak a munkájára kelljen koncentrálnia. Amelyik nő megengedhetné magának, az is csak vonakodva vesz igénybe külső segítséget, mert ilyen mélyen van belénk kódolva, hogy a család körüli munkákat az asszonynak kell megcsinálnia egyedül, mondja a szakértő.

A járvány gyakorlatilag minden nőt kihívás elé állít: váratlan lelki terhet jelent azoknak, akiknek az állása válik bizonytalanná a veszélyeztetett szektorokban (vendéglátás, szállodaipar, turizmus), és extra fizikai terhet azoknak, akik a felpörgő, új kihívások elé kerülő ágazatokban dolgoznak (egészségügy, oktatás, kiskereskedelem). „Kevés az a hozzáállás, hogy én is szoktam segíteni a házimunkában” – figyelmeztet Rácz Zsuzsa, amikor arról beszélünk, hogyan lehet javítani a családon belüli dinamikát. Nem úgy kell felfogni, hogy a „férfi segít” alkalmanként ebben-abban, hanem inkább a feladatok megosztása a helyes megközelítés.

Maszkban a játszótéren, Debrecen, 2020. szeptember 15.
Maszkban a játszótéren, Debrecen, 2020. szeptember 15.

„A nők a világ legnagyobb kisebbsége”

A változást lassítja, hogy a nők egyenlőtlen helyzete két oldalról is „segíti” a gazdaságot. A család körüli teendőket szokták láthatatlan, vagy az angol kifejezést használva fizetés nélküli munkahelynek is nevezni. A közgazdászok szerint ez jelentős hányadát adja a gazdaság teljesítményének, a válság előtt a GDP egyharmadára becsülték az értékét.

Ebben még nincsenek benne a fizetések közötti különbségek, ami az egyenlőtlenség másik gazdasági előnye. A legutóbbi adatok szerint a nők átlagosan 14 százalékkal kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért: azaz amíg egy férfi egy ezrest keres, addig a nők csak 860 forintot, hívja fel a figyelmet Rácz Zsuzsa. Ez is erősíti a férfi családfenntartó szerepét, a kör bezárul. A nők a világ legnagyobb elnyomott kisebbsége, idézi egy korábbi cikkének címét az író.

A dolgozó nők és a járvány

Az otthoni munkavégzés váratlan feladat elé állította a munkaadókat, kezdi tapasztalatainak összefoglalását a személyzeti vezető. Pécsi Judit szerint az általános lakhatási feltételek nagyon nehézzé teszik a nők számára a napközbeni home office-t. Az iskolák lezárásával otthon maradt gyerekek felügyelete, esetleg az idős hozzátartozók ellátása, a vásárlási sáv, mind az irodai időbe kényszerítették a családi teendőket. Ezen munkaadóként csak az elvárások rugalmasabb értelmezésével tudtak segíteni: kitolták a munkavégzés idejét, azaz a kolléganőknek lehetővé tették, hogy este, éjszaka és hétvégén is haladhassanak a munkahelyi feladatokkal. A szerverek adatai visszaigazolták a döntést, a szélsőséges időben bejelentkező munkatársak többsége nő volt.

Az elsőre embertelennek tűnő lépéssel mégis dupla nyereséget értek el: csökkentették a határidők jelentette stresszt és biztosabban számíthattak a kiadott munka elvégzésére. Nehéz volt a főnökökkel megértetni, hogy nem az számít, mikor ül egy munkavállaló a monitor előtt, hanem hogy elkészül a feladattal, utal egy másik, hagyományokon alapuló tabu ledöntésére a HR igazgató. Hasznosnak bizonyult még, hogy igyekeztek virtuálisan is egyben tartani a munkahelyi közösséget. „A munkahely nemcsak egy hivatal, hanem egy társaság is”, a frusztrációt csökkenti, ha személyes jelenlét hiányában is meg át lehet beszélni a kérdéseket, történéseket, személyes dolgokat, tapasztalatokat lehet cserélni, folytatja az összegzést Pécsi Judit.

A virágboltot a járvány idején is ki kell nyitni, Debrecen, 2020. június 3.
A virágboltot a járvány idején is ki kell nyitni, Debrecen, 2020. június 3.

A kormányzatra és a családra is szükség van a változáshoz

„Nem szerencsés, hogy a nőket érintő kérdésekről hatvanéves, pocakos férfiak döntenek” – kezdi a változásokhoz szükséges lépések sorolását Rácz Zsuzsa. Ugyanannyi nő kell a döntéshozók közé, mint férfi, érvel. Az egyensúly létrehozására nem lát hatékonyabb módszert, mint a kvóták bevezetését, és ennek eredményét skandináv példák bizonyítják, mondja.

Ottani tapasztalat az is, hogy a gyermekvállalási kedven is javítottak a nemek közötti egyenlőség felé tett lépések. „Ha egy teherbe esett nő biztos lehet abban, hogy visszatérhet az állásába a szülés után, vagy hogy a munkahely segíti a bölcsődei, óvodai elhelyezést, a szülési szabadságra pedig nemcsak elmehet a férj, de egyenesen kötelező is annak felét neki kivennie, akkor több baba születik” – összegzi az északi tendenciákat. „Az adminisztratív intézkedésekkel az egyensúlyon, a körülményeken kellene javítani, nálunk pont az ellenkezője történik” – teszi hozzá. De a változásban a szülőknek is van felelősségük. A gyerekeknek azt kell mintaként látniuk, hogy otthon anya és apa egyenlő mértékben osztozik a feladatokon és a felelősségen, mondja Rácz Zsuzsa.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

  • 16x9 Image

    Vovesz Tibor

    Vovesz Tibor a Szabad Európa budapesti irodájának vezetője. Több mint két évtizede dolgozik magyar és nemzetközi szerkesztőségekben, kereskedelmi és közszolgálati médiumokban. Egyebek mellett a Danubius Rádió, Magyar Rádió és az Euronews munkatársa is volt.

XS
SM
MD
LG