Norvégia, Izland és Liechtenstein 2028-ig megemeli a legfejletlenebb uniós országoknak szóló támogatásait 3,26 milliárd euróra. Magyarország ettől még nem biztos, hogy hozzáfér ehhez a fajta támogatáshoz, mert a magyar kormány régóta vitában áll a norvéggal a Norvég Alap pénzeinek töredék része, a civileknek szánt támogatások kapcsán.
Létrejött a megállapodás az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló uniós szerződés megújításáról Norvégiával, Izlanddal és Liechtensteinnel – írja a Népszava.
E szerint ez a három ország 2021–2028 között
3,26 milliárd euró önkéntes támogatást nyújt az EU 15 legfejletlenebb államának a Norvég Alapon és az EGT Alapon keresztül,
cserébe azért, hogy hozzáférhet az unió közös piacához.
November 30-án született meg az egyezség, viszont még jóvá kell hagynia az érintett országok nemzeti parlamentjeinek is.
Az előző hétéves ciklusban 2,8 milliárd euróból Magyarországnak 214 millió euró (akkori árfolyamon nagyjából 77 milliárd forint) jutott volna. A támogatási pénzek több mint 95 százalékát egyébként Norvégia állja.
Mindezeket a támogatásokat azonban Magyarország végleg elvesztette 2021 végére, mivel nem tudott megegyezni a donorországokkal a civileknek szánt töredék pénzek elosztásáról.
A magyar kormány jogi lépéseket és más változatos fenyegetéseket ígért cserébe Norvégiának, amiért elbukták a pénzt. Ebből annyi lett, hogy Magyarország 2021 novembere óta vétózza a közös közlemények elfogadását az EGT-országok minisztereinek brüsszeli találkozóin.
A feltételek változásáról nincs hír, így most sem garantált, hogy a magyar kormány hozzáférhet a támogatásokhoz.
Az EGT és a Norvég Alap forrásainak zöme egyébként ebben a ciklusban a zöldátmenetet, az innovációt, a kutatás, az oktatás és az egészségügy fejlesztését fogja szolgálni a kedvezményezett országokban.
Min ment a vita?
Az említett támogatás döntő részét az adott állam oszthatja szét, de egy kis részét (jelen esetben 77-ből nagyjából négymilliárd forintot) a civil társadalom támogatására kellett volna fordítani. Ezt pedig szigorúan nem az állam osztja ki, hanem egy független civil alapkezelőt kell kiválasztani nyílt pályázat és átlátható szempontrendszer alapján.
A norvég külügy szerint a magyar állam nem volt hajlandó elfogadni a szakmailag legjobb jelöltet, inkább lemondott a teljes összegről. A jelölt sajtóhírek szerint az Ökotárs lett volna, a magyar kormány viszont a Magyar Vöröskeresztet akarta, szerintük ugyanolyan jó jelölt, az Ökotárs pedig „Soros-szervezet”.
A vitában az első lépés az volt, amikor 2014 áprilisában a Miniszterelnökséget akkor vezető miniszter, Lázár János kifogásolta, hogy nem a kormány ellenőrzi a Norvég Alap civil célú támogatásait. Azzal érvelt, hogy az alap LMP-hez köthető szervezeteket támogat. Nem sokkal később már pénzügyi szabálytalanságokkal, sikkasztással gyanúsították meg a Norvég Civil Alapot kezelő Ökotárs Alapítványt.
A Nemzeti Nyomozó Iroda házkutatást tartott az Ökotárs és egy társalapítvány belvárosi irodájában, majd a civil szervezetek vezetőinek lakásán is. Az ügy beárnyékolta a magyar–norvég kapcsolatokat, Norvégia fel is függesztette támogatásai jó részét. A rendőrök egyébként sem jogi, sem pénzügyi szabálytalanságot nem találtak az alapítványnál. Később az is kiderült, hogy Orbán Viktor személyesen rendelte el a civilek vegzálását.
A 2014–2021-es támogatási ciklus véget ért, megegyezés viszont nem született a Norvég Alap civil részének elosztásáról.
A norvég fél a szerződés értelmében nem kommentálta külön a pályázókat, de Eriksen Søreide külügyminiszter megerősítette, hogy az egyezség amiatt nem születhetett meg, mert „A donorországok mind a tizenöt kedvezményezett országban megkövetelik, hogy a civil társadalom támogatását szolgáló alap kezelése a hatóságoktól független legyen. Ezzel Magyarország is egyetértett, azt azonban nem fogadta el, hogy a szakmailag legalkalmasabb pályázó kapja a megbízást. Ezért nem tudtunk megegyezni.”
