Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Van, ahol már most szóltak az alsós tanítónak, hogy felső tagozaton is tanítania kell majd


A kép illusztráció, a várpalotai Várkerti Általános Iskola sztrájkoló tanárait mutatja 2023. január 23-án
A kép illusztráció, a várpalotai Várkerti Általános Iskola sztrájkoló tanárait mutatja 2023. január 23-án

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint nem jó megközelítés, ha Maruzsa államtitkár darabra nézi a tanárokat: a különböző tanárok ugyanis más-más dolgot taníthatnak az iskolában. Szeptembertől egyébként még több tanár hagyhatja ott a közoktatást; akkor kell nyilatkozniuk ugyanis arról, hogy az új státusztörvény feltételei mellett is hajlandók-e dolgozni.

„Van olyan intézmény, ahol az alsós tanítónak már most jelezték, hogy felső osztályban fog tanítani, bár azt nem mondták meg, hogy hányadik osztályban” – mondta el Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának tagja a 444.hu-nak. A Szabad Európa is több hasonló esetről értesült a tanévkezdés előtti héten. Volt, ahol például a magyar–történelem szakos tanárnak szóltak előre, hogy az előző évhez hasonlóan idén is kell majd fizikát tanítania.

Nem mindegy, hogy melyik tanár mit tanít

A szakszervezeti vezető arra reagált ezzel, hogy Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár nemrég azzal érvelt a kedvező magyar oktatási helyzet mellett, hogy Magyarországon az uniós átlagnál magasabb az egy tanárra jutó diákok száma.

Komjáthy Anna szerint elég fontos, hogy például fizikatanár tartsa a fizikaórát, nem az az értelmes megközelítés, hogy a létszámjelentésben minden sor ki legyen pipálva.

Még a kormány által létrehozott pedagógusszervezet, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint is tanárhiány van Magyarországon. Horváth Péter nemrég arról is beszélt a Népszavának, hogy szeptemberben kollégái ezres nagyságrendben fogják elhagyni a tanári pályát a státusztörvény miatt.

„Amit most látunk, az nem jelent semmit. Szeptember 15. és 29. közt kell majd nyilatkozni arról, hogy az új törvény hatálya alatt is folytatják-e a munkát a pedagógusok” – mondta ugyanerről Komjáthy Anna.

Nyáron viszont nem nagyon lehet tanítani légkondicionálás hiányában

A szakszervezeti vezető elmondta még: nem tartja jó iránynak, hogy spórolásból idén még hosszabb téli és még rövidebb nyári szünet lesz az iskolákban. Gulyás Gergelyék szerint így kevesebbet kell majd fűteni.

Ide kapcsolódik: Valószínűleg egy klimatizált irodában döntöttek a nyári plusz egy hét tanításról a PDSZ szerint

Nem mindenki osztja a miniszter véleményét. Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke nemrég úgy érvelt, hogy a szülők nem fognak emiatt tömegesen szabadságot kivenni, ügyeletet kérnek majd az iskoláktól, amelyek jó részét ezért úgyis el kell majd kezdeni befűteni január 1-jétől.

„Lehet vitatkozni azon, hogy mennyire jó, ha a gyerekek két és fél hónapig nem járnak nyáron iskolába. Vannak, akik azzal érvelnek, hogy ez túl hosszú idő. Azzal is lehet érvelni, hogy például Németországban is rövidebb ideig tart a nyári szünet, jobban belelóg a nyárba a tanítás. Csakhogy ez az érv nem veszi figyelembe, hogy a magyar iskolaépületek többsége egyszerűen alkalmatlan arra, hogy a nyári melegben ott gyerekeket tanítsanak egész nap” – mondta Komjáthy Anna 444.hu-nak.

  • 16x9 Image

    Szalai Bálint

    Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. A 2018/19-es akadémiai évben az Arizona Állami Egyetem Fulbright-program Humphrey-ösztöndíjasa volt. 

XS
SM
MD
LG