A nyugati diplomáciai bojkott ellenére a világ sok vezetője utazott el a pekingi téli olimpia nyitóünnepségére, hogy ritka személyes találkozón vegyen részt Hszi Csin-ping kínai elnökkel.
Miután két évig nem találkozott személyesen külföldi vezetőkkel, Hszi Csin-ping kínai elnök most négyszemközti diplomáciai találkozókat tartott az olimpia partvonalán, ezzel is demonstrálva Kína növekvő globális státuszát.
Számos nyugati ország diplomáciai bojkottja ellenére – amelyről a kínai emberi jogi visszaélések miatt döntöttek az érintettek – a világ huszonkét vezetője vett részt a február 4-i pekingi nyitóünnepségen.
Sokan autokratikus országokat képviseltek, így Kazahsztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán is elküldte topvezetőit, hogy találkozzon Hszivel. Delegációkat indítottak más, nem demokratikus országok is, mint például Egyiptom, Szaúd-Arábia, Katar és az Egyesült Arab Emírségek. Kirgizisztán, Pakisztán és Szerbia vezetői úgyszintén elmentek Pekingbe.
Az odalátogató méltóságok számára az olimpiában rejlő diplomáciai lehetőségek ritka alkalmat jelentettek arra, hogy személyesen találkozzanak Hszivel és más magas rangú kínai tisztviselőkkel. Sokan magas szintű delegációkkal érkeztek, hogy megpróbálják felélénkíteni a kínai kapcsolatokat és beindítani azokat a kezdeményezéseket, amelyeket a világjárvány meghiúsított.
A legmagasabb szintű találkozó Hszi és Vlagyimir Putyin orosz elnök csúcstalálkozója volt, amelyet a szolidaritás jól megkoreografált demonstrálása kísért abban a helyzetben, amikor a Moszkva és Ukrajna között fennálló feszültségek háború kirobbanásával fenyegetnek.
Peking és Moszkva új gázmegállapodást jelentett be, a Kreml pedig az export növelését ígérte egy olyan időszakban, amikor Putyin hadilábon áll az európai vásárlókkal. A két vezető a találkozó után közös nyilatkozatban jelentette ki, hogy barátságuk „határtalan”, Kína pedig odaállt Oroszország azon biztonsági követelése mellé, hogy a NATO fagyassza be keleti terjeszkedését.
A találkozó Putyinnal röviddel a pekingi Nemzeti Stadionban tartott olimpiai nyitóünnepség előtt ért véget, és mindkét esemény Kína újonnan megtalált helyét mutatta a világnak. Közben Peking próbálja megerősíteni saját partnerségeit, megnyerni országokat és visszaszorítani azt, amit kínai tisztviselők nyugati nyomásnak tartanak a kínai növekedés feltartóztatására.
„Oroszország és Kína ellenáll a külső erők kísérleteinek, hogy aláássák a biztonságot és a stabilitást egymással határos térségeikben” – jelentette ki Putyin és Hszi az 5300 szavas közös nyilatkozatban.
Mind szorosabbra fűznék a viszonyt
Míg Putyin és Hszi a Kína és Oroszország közötti melegedő kapcsolatokat mutatta be, a világ egyik régiója sem képviseltette magát jobban diplomácia szinten a megnyitóünnepségen, mint Közép-Ázsia, öt olyan elnökkel, akik mind szeretnék szorosabbra fűzni kapcsolatukat Kínával, a térség kereskedelmének és beruházásainak fő forrásával.
Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök először találkozott Hszivel azóta, hogy januárban zavargások rázták meg az országot, és a kínai vezető azt mondta, hogy a két ország közötti viszony „túllépte a kétoldalú kapcsolatok határait”.
De a közép-ázsiai vezetők közül a legnagyobb a tét vélhetően Szadir Dzsaparov kirgiz elnöké volt, aki nagyon szeretett volna előrehaladást elérni a régóta elakadt Kína–Kirgizisztán–Üzbegisztán-vasútvonal ügyében.
Az öt közép-ázsiai vezető és Hszi közötti, január 25-i virtuális csúcstalálkozón Dzsaparov azt mondta, hogy a vasút „az Egy övezet, egy út kezdeményezés (BRI) zászlóshajója lehet”, Peking globális külpolitikai vállalkozása, és ő új szerződésekkel és finanszírozási tervvel érkezett Pekingbe – jelentette a Szabad Európa kirgiz szolgálata.
Dzsaparovnak mindazonáltal nem sikerült előrelépést elérnie a vasút ügyében február 6-i találkozóján Hszivel, jóllehet Savkat Mirzijojev üzbég elnök is szorgalmazta a projektet a kínai vezetővel folytatott tárgyalásán.
A találkozón Kína szerint Peking azt kérte, hogy Kirgizisztán először javítson az ország üzleti környezetén, mielőtt zöld utat adna a projektnek.
Emomali Rahmon tádzsik és Gurbanguli Berdimuhamedov türkmén elnök szerényebb várakozásokkal érkezett Pekingbe, és egyikük sem távozott teljesen üres kézzel.
Berdimuhamedow, aki annak ellenére ment el Pekingbe, hogy Türkmenisztán nem küldött sportolót az olimpiára, interjút adott a kínai állami CCTV hírügynökségnek. Ebben méltatta Hszi vezetését, Aşgabat semlegességét taglalta, és megerősítette, hogy Türkmenisztán ragaszkodik az Egy Kína politikájához, nem ismeri el Tajvan státuszát a szárazföldi Kínától független entitásként.
Február 5-i találkozóján a vágyott négyszemközti megbeszélés és a Hszivel közös fotózás mellett Rahmon egy 2025-ig tartó gazdasági és kereskedelmi együttműködési tervet is aláírt Kínával.
Páncélos barátság és vastestvérek
A személyes találkozó esélye Hszivel fontos lehetőség volt annak a két, Pekinghez közel álló vezetőnek is, akik alig várták, hogy új életet leheljenek Kínával kialakított partnerségükbe: Aleksandar Vučić szerb elnöknek és Imrán Hán pakisztáni miniszterelnöknek.
Vučić február 5-én találkozott Hszivel, a vezetők páncélos barátságként emlegették országuk kapcsolatát. Ez a retorika olyan szintje, amelyet Peking csak a legközelebbi partnereinek tart fenn.
Vučić alatt Szerbia folyamatosan elmélyítette kapcsolatát Kínával a kereskedelem, a technológia és a védelem terén. Miközben a partnerség gyorsan változott, Belgrád olyan külpolitikát folytat, amely egyensúlyt kíván teremteni a Pekinggel, valamint az Európai Unióval, Oroszországgal és az Egyesült Államokkal fenntartott között.
A szerb elnök a jelek szerint megerősödött a kínai úttal, gazdasági és politikai megállapodások sorozatával távozott – olyanokkal, mint egy gyorsított szabadkereskedelmi megállapodás, új befektetések, valamint közvetlen járatok indítása Belgrádból Sanghajba és Pekingbe.
Hán szintén országa feltétlen barátságát akarta megerősíteni Kínával Hszivel február 6-án folytatott találkozóján.
Peking és Iszlámábád szoros kapcsolatban áll egymással, Pakisztán Kína egyik leglelkesebb partnere az Egy övezet, egy út kezdeményezésben. A 62 milliárd dolláros Kína–Pakisztán Gazdasági Folyosó (CPEC) projekt pedig a hatalmas infrastrukturális kezdeményezés központi elemévé vált.
Ám a CPEC fejlődése évek óta lanyha, a világjárvány és a kínai munkások ellen 2021 nyarán Pakisztán-szerte elkövetett támadások tovább lassították a dolgokat, fájó ponttá váltak Peking és Iszlámábád kapcsolatában a rózsaszínű, nyilvános retorika ellenére.
Hán új megállapodások nélkül hagyta el Pekinget. Arra használta fel látogatását, hogy fejtegesse országa Kínával régóta fennálló kapcsolatát.
„Pakisztán és Kína nem csak vastestvérnek tekinti egymást – mondta Hán a kínai állami Global Timesnak adott február 5-i interjúban –, úgy vélik, hogy Kína és Pakisztán kapcsolata olyan magasságokba nő, mint a Himalája”.
