Orbán Viktor évértékelőinek felépítése jellemzően hasonlít a többi beszédére, aminek jól ismert sémája van, és központi eleme a totális szorongás. Kifejezetten az évértékelőknél a szavak szintjén az látszik, hogy egyre egyszerűbbek a miniszterelnök mondatai, az ellenségek terén pedig 2014 óta teljesen lecserélődtek a belföldi szereplők: általános negatív főhőssé vált Brüsszel, de már az Európa szóra is egyre inkább rájár a rúd. Az idei évértékelő a pedofil bűncselekmény kapcsán kiosztott állami kegyelem botránya miatt speciális volt.
Régi párttársai szerint Orbán Viktor vezetői képességeit tekintve leginkább a szónoklásban erős. Legalábbis 2006-ban két régi szövetségese, Stumpf István és Kósa Lajos is úgy érvelt az amerikai nagykövetnek, hogy
Orbán inkább a beszédekben erős, kevésbé a praktikus feladatok megoldásában.
Igaz, akkoriban Orbán miniszterelnök-jelöltként egymás után a második választáson vesztett. A Fidesz vezetésében sokan úgy láttak, hogy szónoki előnyei folytán inkább köztársasági elnökként vagy brüsszeli képviselőként kellene folytatnia. Itt olvashat bővebben annak részleteiről, amikor majdnem lecserélték Orbánt a Fideszben.
Orbán Viktor beszédei közül is kiemelkednek az évértékelő jelölésű, év eleji politikai beszédei. Ezt a beszédtípust még ő emelte át miniszterelnöksége első éve után, 1999-től, amerikai minta alapján. Eleinte több gondot fordítottak az esemény során arra, hogy hivatalosan nem Orbán akar szónoklatot tartani, egy egyesület kérte fel. Ez később vesztett hangsúlyából, miután más pártvezetők is elkezdtek évértékelni.
Az USA alkotmányában kötelezik az elnököt, hogy rendszeresen adjon tájékoztatást az államszövetség helyzetéről. Több mint száz éve, 1913-ban Woodrow Wilson kezdte ezt el beszédként, sőt kampánybeszédként bevetni száraz tájékoztatás helyett. Azóta Európában is a legtöbb országban átvették valamilyen formában az USA-ban mára State of the Union néven futó beszédtípust.
Azóta egy év kivételével mindig tartott évértékelő beszédet, nagy többségét aktuális miniszterelnökként. Az egy kivétel 2021-ben volt: a koronavírus-járvány első éve és Szájer József karácsony előtti szexbotránya után nem sokkal Orbán nem tartott évértékelőt.
Általánosságban elmondható, hogy a Fidesz vezetője átlagosan sokkal hosszabban értékel évet olyankor, amikor nincs kormányon. Emellett az is látszik, hogy Orbán egyre egyszerűbb, rövidebb mondatokkal próbálja átadni aktuális üzenetét.
Az egyes kiválasztott szavakat Orbán Viktor időszaki évértékelő beszédének összes szavához viszonyítottuk. Egy-egy szó környezetének szentimentjét, érzelemelemzését saját szótárral becsültük, amelyet az Orbán-beszédek szavaiból készítettünk a Társadalomtudományi Kutatóközpont politikai szótára alapján. Az átlag számításakor a pozitív értékekből kivontuk a negatívokat. Az így becsült adatoknál kevésbé a pontos értékek érdekesek, inkább az egymáshoz viszonyított jelentősebb eltérések.
Általános Orbán-séma 2004-től
Egy korábbi átfogó kutatás alapján 2004-től volt egy nagyobb váltás Orbán Viktor beszédeiben. Akkor alakult ki a ma ismerős szerkezetük és stílusuk. Egy akkori Fidesz-frakció-tag leírása alapján 2004-ben közölték az országgyűlési képviselőkkel is, hogy alapjaiban megváltozik a párt kommunikációja, a totális szorongás lesz az új kommunikációs cél.
A lehető leggyötrőbb rémálom, elemi biztonságunk elvesztése került a középpontba a pártvezér 2004-es évértékelőjében.
„Kedves barátaim, aki nem tudja, hol van, az úgy kétségbeesik, azt akkora félelem fogja el, hogy szinte bármire kész. Ha nem tudjuk, hol vagyunk, oda a biztonságunk, és a biztonság elvesztése az ember legősibb ellensége. Talán nincs is annál gyötrőbb rémálom, mint amikor azt álmodjuk, hogy hirtelen nem is tudjuk, hol vagyunk. (…) Ne csodálkozzunk, ne csodálkozzunk, ha az emberek szoronganak, félnek, és úgy érzik magukat, mint aki eltévedt.”
Innentől alakult ki az Orbán-beszédek általános sémája. Egy hagyományosabb politikai évértékelő leginkább akkor hasznos az embereknek, ha kiderül, hogy az adott politikus mit és hogyan szeretne elérni: várt célokat vet össze az eredményekkel, új, mérhető célokat hirdet meg, esetleg szakpolitikai értékválasztást indokol meg a vezető, aki emellett lelkesíti is az új célokért a közönségét.
Orbán Viktornál 2004 után visszaszorultak, majd szinte teljesen eltűntek a mérhető célok, így a valódi teljesítménymérés lehetősége is. A rettegésközpontú lelkesítés pedig ritka nyomasztó világot hozott létre, ahol – leegyszerűsítve – változó ismeretlenek és Orbán belföldi ellenfelei folyamatosan el akarják pusztítani a magyarokat. Emellett senkinek nem lehet hinni, a világ egyre kiismerhetetlenebb, támogatóin kívül pedig mindenki mindig hazudik.
A felvázolt biztonsági vészhelyzetben Orbán kevésbé tényleges szakmai javaslatokkal vagy értékválasztással vitatkozik, inkább csak benyomásokat és személyeket jelöl meg az aktuális ellenség csoportjából. A „vita” egyébként Orbán újabb beszédeiben jellemzően úgy kerül elő, hogy az egész eleve értelmetlen, káros, vagy ép ésszel lehetetlen is vitatkozni rajta.
Van viszont megoldás is. A gyors pusztulás elől az egyetlen kiutat Orbán Viktor és munkatársai jelentik. Ők ugyanis nagyon erősek − nem testileg, hanem politikailag −, és harci képek sorozatán át legyőzik majd a gonosz seregeit. A vita helyett a harc az egyetlen és utolsó lehetőség. Végül pedig Orbán jelzi előre, hogy a beláthatatlanul távoli jövőben így majd remek élet vár a magyarokra.
Orbán Viktor beszédét ismét hatalmas erő járta át, sűrűn előjött az erő szó. Igaz ez azokat az említéseket nem számolva is, amikor erőművekről beszélt
Itt olvashat bővebben arról, hogy ebben a keretrendszerben Orbán népmesei főhősök ismerős jó tulajdonságaival láttatja magát, míg változó ellenfeleire a kozmikus horrorban gyakori ismeretlen ősgonosz jellemzőit használja.
„A kultúránk, az identitásunk és a nemzeteink, ahogy ma ismerjük őket, ha ez így megy tovább, megszűnnek létezni. A legrosszabb rémálmaink válnak valóra. A Nyugat elesik, miközben Európa észre sem veszi, hogy megszállják. Azoknak lenne igazuk, akik szerint a civilizációkat nem meggyilkolják, hanem öngyilkosak lesznek? Sokan úgy vélik, ha mindez be is következik, csak sokára következik be. Akik ezt gondolják, szerintem tévednek” – mutatta be Orbán a magyarok gyors pusztulásával járó, aktuális rémálmát 2018-as évértékelőjében.
Speciális beszéd speciális pártelnöktől
Az évértékelők kapcsán egy politikus jellemzően szabadabban beszélhet, mint a legtöbb ünnep alkalmával, mert nem kötik tiszteletre méltó történelmi hagyományok. Orbán Viktor még ezen belül is több okból kötetlenebb ilyenkor, mint más európai politikusok.
Az évértékelő politikusi beszédekben megszokott, hogy a szónok hétköznapi nyelven próbál megszólalni, de ideológiaibb szókinccsel értékeli a világot és versenytársait. Ha csak a saját rajongóihoz beszél, akkor pedig egy-egy célzással, metaforával erős dolgokat is sejtethet, hiszen ők jól ismerik a szükséges, háttérben rejlő állításokat. Magyarországon a médiakiadványok az elmúlt évtizedben példa nélküli módon koncentrálódtak a kormánypárt közelében, és ezeket óriási szürkezónás közösségimédia-hálózat egészíti ki, folyamatosan ismételve a fideszes kampányszövegeket. Így Orbán úgy célozgathat, hogy rajongóin kívül is mindenki érteni fogja 15–95 év között, hogy mondjuk Gyuri bácsiék a hungarofób ellenséget jelölik, az új kommunisták a nyugati gazdasági szereplők, vagy például ha a magyarok nem hagyják, hogy a fejük felett döntsenek, az nem Orbán Viktorra vonatkozik.
Egyrészt kevésbé kell figyelemmel lennie a párttársaira. A Fidesz sok szempontból inkább egyfajta egyházi szervezetként működik, mintsem pártként. A 2007-es, híres nyílt fenyegetés óta szóba sem kerülhet, hogy lecseréljék a Fidesz élén a „kirobbanthatatlan spirituális vezetőt”. Igazából már az sem, hogy valaki egyáltalán elinduljon ellene, sőt az is elképzelhetetlen, hogy bármelyik fideszes politikus azt mondaná, hogy nem teljes mértékben tetszett neki a miniszterelnök legújabb beszéde.
Másrészt pártjának jó ideje nincs programja, rég nem kötik számonkérhető, pontos célok. Ez egy értékelésnél óriási előny, hiszen bármilyen kudarcos témát nyugodtan kihagyhat, vagy mondhatja rá utólag, hogy az volt a cél. Saját 2011-es szavaival élve több mint egy évtizede nagyon is megengedi magának azt a luxust, hogy „a határidő és a terv ne szerepeljen egy mondatban”. G. Fodor Gábor kormánypárti „katona” korábbi megfogalmazásával: a tervezés baloldali megközelítés, a Fidesz viszont a pillanat uralására, az épp legsürgősebb helyzet népszerűségvesztés nélküli megoldására fókuszál.
Ez különösen látványosan jelent meg a 2010-es évértékelőben, amikor már több mint egy éve teljesen biztosra lehetett venni, hogy elsöprő Fidesz-győzelem várható a válság után. A hosszú felkészülési időtől viszont nem a kormányprogram lett kiforrottabb, hanem látványosan eltűntek a számok Orbán évértékelőjéből. Cserébe kiugróan sokszor szerepelt például a józan ész kifejezés.
Orbán Viktor már 2007-ben meghirdette, hogy egyszerűsített, népi irányba kíván változni, azaz „a plebejus politika nem lábszagú”. Hogy ez a törekvés nem ment azonnal, azt a plebejus szó kiválasztása is jelzi. Mindenesetre 2010-től jött ebben komolyabb áttörés, előtte még a rettegés mellé is beférhettek bonyolultabb témák, mint a „piackorlátozó intézkedések” vagy a Gyurcsány-kormányok számonkérése, amiért még mindig nem vezették be az eurót.
Ezt erősíti, hogy 2007 után látványosan visszaszorultak, mára pedig teljesen eltűntek az évértékelőkből a polgárok, noha a Fidesz előtte nevébe és fő jelszavába is beemelte. Az emberekhez képest csak 2015-ben tudtak újra előkerülni. Ez is kényszeredetten, miután az említett G. Fodor Gábor bejelentette, hogy a polgári Magyarország hívószó sosem volt valódi cél, csak egy politikai termék. Az eset utáni évértékelőben Orbán nyilvánosan megfeddte az „okoskodó elemzőt”, és néhányszor újra bevette beszédébe a polgár szót.
A 2010 környékére már kevésbé konkrét célkitűzések mentén, de sűrűn előkerülő fő értékkategóriái is vesztettek népszerűségükből Orbánnál. A munka, az igazság vagy a verseny szó előfordulása jócskán visszaesett, amióta újra miniszterelnökké vált.
Igaz, Orbán érvelése igen gyakran induktív, azaz egy megfigyelésből – egy ismerőse mondásából vagy egy híresség anekdotájából – következtet univerzális törvényekre. Ezek elrejthetik némileg az adott témát a szavak szintjén.
„Egyszer valaki azt mondta: minél távolabb kerülnek egymástól az álláspontok, annál valószínűbb, hogy az egyik félnek igaza van. S ez így igaz” – érvelt Orbán például 2000-ben. Az állítás egyébként megtévesztő, ez ebben a formában nem igaz.
Orbán stílusához tartoznak még az akár ismételt retorikai kérdések, szentenciaszerűen kijelentett tömör bölcsességek vagy a sűrűn bevetett metaforák használata. Ahol kevés tényszerű megállapítást tesz – például aktuális ellenfelei vádolásánál –, ott különösen sok lehetőség nyílik ezekre az eszközökre.
Kockázatmentesebbé válhatott a belföldi politikai verseny
Orbán évértékelőiben sejtetésekkel és más szónoki eszközökkel együtt a szavak szintjén az látszik, hogy 2014 után már kevésbé fontos a belföldi ellenségkép, inkább külföldiek jöttek. Közülük is kiemelkedett Soros György, illetve – Brüsszel állandó néven – az Európai Unió.
Azért lehetett szükség a Brüsszel megjelölésre, mert az Európai Unió kitartóan népszerű Magyarországon. Emellett úgy tűnik, hogy nem elég sejtetni az EU magyarellenes voltát, kitartóan körül is kellett írni a beszédekben, hogy épp hogyan támadnak, veszélyesek, aljasak vagy ostobák.
Az európai kifejezés is rosszul járt az évértékelőkben. Míg korábban nagyjából semleges színezetben került elő, mára inkább negatív szövegkörnyezetben bukkan fel Orbánnál.
Olyan állítások sorára érdemes gondolni, mint hogy az Oroszországgal való együttműködés nélkül Európa vérszegény és sápatag; behorpasztotta gazdaságát az infláció; családjai tönkremennek; és megfizetik az Oroszország elleni szankciókat; Európa háborúzni akar; Európa nagy bajban van; csak bajt hoz a magyarokra; vagy épp lehúzza Magyarországot.
Ki lehet még emelni, hogy Orbán Viktor legtöbb beszédében kiugróan sokat harcol, mozgalmas csatajelenetekben vesz részt, vagy katonai kifejezésekkel ír le hétköznapi dolgokat. Ez akkor szakadt meg, amikor valódi háború érkezett Ukrajnába.
Kifejezetten az évértékelőkben ritkább a közvetlen harc szó előfordulása, arányaiban gyakrabban jelenik meg a béke.
Maga a harc nem tűnik egyenesen arányosnak a veszélyek bemutatásával és környezetével. Hozzátéve, hogy Orbán Viktor ezen a téren kifejezetten változatosan fejezi ki magát filmélményekkel, idézetekkel, anekdotákkal és egyebekkel fűszerezve.
A szereplők is rendkívül sokféleképp küzdenek. A teljesség igénye nélkül késsel, karddal, bombázással, különféle ütésekkel, malomkővel, zsoldosokkal, ejtőernyővel, tüzérséggel, várvédőkkel, lovassággal és általában elképesztően súlyos csatákkal.
Az az alaphelyzet egyébként más politikus beszédeiből is ismerős lehet, hogy őt – és általa az egész népét– alaptalanul támadják, erőszakkal elhallgattatják, méltatlanul vádolják szörnyű fiktív bűnökkel a nyugati demokratikus országok, miközben valójában etnikai alapon gyűlölik a népét, azt, hogy nem tagadják meg a keresztény kultúrát, és csak az igazságot hajlandók kimondani a politikai korrektség helyett. Hasonló narratíva Putyin orosz elnöktől is ismerős lehet, azzal a különbséggel, hogy ő saját állítása szerint pont nem harcolni szeretne ilyen súlyosan méltánytalan helyzetekben sem, hanem nagyvonalúan megegyezni.
Pedofilos aktualitás idén
A 2024-es évértékelő speciális volt. A miniszterelnök a Fidesz történetének egyik jelentős pedofilügye után értékelt, miután két bizalmasa, Novák Katalin és Varga Judit le is mondott közéleti pályafutásáról. Novákék pedofil bűncselekményhez kapcsolódó kegyelmi ügyéről itt olvashat bővebben.
Szájer József 2020 végi szexbotránya után a párt a nyilatkozatstopot választotta, és Orbán évértékelője is elmaradt. A mostani botrány után nem halasztotta el, így értelemszerűen meg kellett magyaráznia ezt a kínos témát is. Nehezítés volt, hogy 2023-as évértékelőjében még Brüsszellel és a „genderpropagandával” riogatott a pedofília veszélyei kapcsán, őket szólította fel, hogy „hagyják békén a gyerekeinket”. Hozzátette, hogy „a pedofíliára nincs bocsánat”.
Novákék botránya ezt a kommunikációs irányt más színbe helyezte. Az idei évértékelőben többek között az előző évi jelszó azonnal módosult „pedofil bűncselekményeknél nincs kegyelem”-re. Orbán legújabb narratívája szerint Novák és Varga valójában teli van méltósággal, nem szabad rájuk haragudni, nem rossz emberek, és távozásuk mindannyiunkat megvisel.
A gyermekek és a család témája egyébként az utóbbi években újra gyakrabban felbukkan az évértékelőkben. Nem tudni, hogy Novákék pedofilos ügye nélkül maradt volna-e a Brüsszelt pedofilozó kommunikációs csapásirány. Mindenesetre így jó esély van rá, hogy az aktuális ellenségek egy darabig újra hagyományosabb vádakat fognak kapni az évértékelőkön.
Végül a miniszterelnök szónoklatainak apró formai különlegessége a nyakkendő színének változása. Ahogy ugyanis egyre borzalmasabb szitkokat kezdett zúdítani a nyugati világra, úgy jellemzően jóval élénkebb színű nyakkendőben indult neki a feladatának.
