Magyarországon viszonylag erős a Nyugat-ellenes hangulat, amit a többi régiós országgal ellentétben a kormány és a fősodratú média is terjeszt. A magyarok bíznak a NATO-ban és az EU-ban, a Magyar Honvédségben viszont egyáltalán nem, és a kormány népszerűsége is visszaesett a tavalyi választás óta – derül ki egy friss felmérésből.
A Globsec nyolc régiós országban – Bulgáriában, Csehországban, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában – kérdezte az embereket háborúról, nemzetközi kapcsolatokról, a kormányba és a médiába vetett bizalomról, valamint Orbán Viktorról.
Miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, jelentősen nőtt az Európai Unió és a NATO támogatása a régióban, és a trend továbbra is tart. A közép- és kelet-európai országok többségében a társadalom jelentős része abban is követi vezetőit, hogy nyíltabban igyekszik elhatárolódni az autokratikusabb rezsimektől, és határozottabban lépne fel egyéb külpolitikai kérdésekben is – írja az elemzés.
A magyar közvélemény viszont a többi régiós országhoz képest kevésbé okolja Oroszországot a háborúért, és kevésbé is tekinti Oroszországot biztonsági fenyegetésnek.
Az elemzés szerint ebben jelentős szerepe van a kormány folyamatos kampányának és az „államilag ellenőrzött médiának” – miközben a magyarok szerint a kormány befolyásolja leginkább, mi jelenik meg a sajtóban.
Míg a legtöbb országban a mainstreamnek tekintett médiában megbízó emberek inkább hibáztatták Oroszországot a háborúért, addig Magyarországon éppen fordított a helyzet.
Van, ahol gyorsan terjednek az oroszpárti háborús magyarázatok
A vizsgált országok többségében túlnyomórészt Oroszországot tartják felelősnek az ukrajnai háborúért: Lengyelországban, Litvániában, Lettországban és Csehországban hetven százalék feletti, Romániában pedig kétharmad azok aránya, akik így gondolják.
Magyarországon is szűk többségben (54 százalék) vannak azok, akik Oroszországot tartják felelősnek, de a többi országhoz képest nagy a támogatottsága azoknak a nézeteknek is, hogy az ukránok provokálták ki a háborút (16 százalék), vagy hogy a Nyugat lenne felelős érte (19 százalék). Bulgáriában és Szlovákiában azonban kisebbségben vannak azok, akik Oroszország okolják a háború kitöréséért (44 és 40 százalék), és ebben a két országban a legnépszerűbbek a jellemzően a Kreml által terjesztett narratívák: majdnem annyian tartják felelősnek a Nyugatot, mint Oroszországot (32 százalék Bulgáriában és 34 Szlovákiában).
Ahogy később látni fogjuk, a magyar, a szlovák és a bolgár társadalomban van leginkább fogékonyság az oroszpárti narratívákra.
Az Oroszország elleni szankciók nagyjából fele-fele arányban megosztják a vizsgált országok társadalmát, átlagban kicsit több mint felük támogatja. A többi országhoz hasonlóan a magyarok szűk többsége (54 százalék) támogatja és majdnem ugyanennyien (45 százalék) inkább károsnak tartja az orosz gazdaság elleni intézkedéseket. Szlovákiában és Bulgáriában többen vannak azok, akik inkább károsnak tarják a szankciókat (Szlovákiában 38 százalék támogatja és 56 százalék ellenzi, Bulgáriában pedig 37 és 49 százalék ez az arány). A többi öt országban kétharmados a szankciók támogatottsága.
A nyolcból hét országban azt is megkérdezték, miként vélekednek arról, hogy országuk fegyvereket szállít Ukrajnának: segítik Ukrajnát, hogy megvédje magát Oroszországtól, vagy pedig az Ukrajnát fegyverrel támogató országok provokálják Oroszországot, és közelebb hozzák a háborút – ez utóbbi érveléssel él a magyar kormány, amikor arról beszél, miért ellenzi a fegyverszállításokat.
Átlagosan a közép- és kelet-európaiak 74 százaléka támogatja Ukrajna segítését fegyverekkel, és 46 százalék lát ebben kockázatot.
Öt országban 78–93 százalékos a fegyverszállítás támogatása, a lakosság mintegy egyharmada kockázatot lát abban, hogy országa fegyverrel is támogatja Ukrajnát. A három kivétel közül Szlovákiában és Bulgáriában többségben vannak az azt kockázatosnak tartók (69 illetve 59 százalék), míg Magyarországon nem tudták feltenni a kérdést, mert az ország csak humanitárius segélyt küld Ukrajnába.
Elvben támogatjuk az ukrán menekülteket
Az eddig bemutatott kérdésekhez képest más volt az országok sorrendje, amikor arról kérdezték őket, hogy országuk támogassa-e a háború elől menekülőket, vagy inkább úgy gondolják, hogy az ukrán menekültek a saját országuk szegényebb polgárainak rovására kapnak támogatást (ezek nem egymást kizáró vélemények, ezért lehet száz százaléknál több a két válasz összege).
Magyarországon kiugróan sokan, kilencven százalék ért egyet az ukrán menekültek segítésével, és 41 százalék gondolja úgy, hogy ezzel a szegényebb magyarok kerülnek rosszabb helyzetbe.
Érdekes módon egészen más képet kapunk, ha arról kérdezik a magyarokat, örülnének-e, ha ukrán menekültek költöznének a szomszédjukba.
Június elején mutattuk be azt a felmérést, amelyben a Policy Solutions erről is megkérdezte a magyarokat: a megkérdezettek 16 százaléka érezné jól magát, ha ukrán menekültek költöznének a szomszédjába, 43 százalékuk viszont rosszul.
Ami az ukrán menekültek segítését illeti, a legtöbb vizsgált országban megosztó a kérdés. Átlagosan 73 százalék támogatja a menekültek segítését, de a megkérdezettek több mint fele, 53 százaléka azt is gondolja, hogy ez saját polgárainak kárára történik. A magyarok után Lettországban, Lengyelországban, Litvániában és Csehországban is többen vannak a menekültek segítésével egyetértők, míg Romániában, Szlovákiában és Bulgáriában többen gondolják úgy, hogy a menekültek segítésével saját polgáraiknak jut kevesebb.
Erős bizalom a NATO-ban
A legtöbb országban erős a NATO-ba vetett bizalom, és még nőtt is az utóbbi években. Magyarországon a megkérdezettek 89 százaléka lépne be ma is az észak-atlanti szövetségbe. Ezzel a 94 százalékos Lengyelország után Magyarországon a második legnépszerűbb a NATO, de Romániában (89 százalék), Litvániában (88 százalék), Csehországban (85 százalék) és Lettországban (79 százalék) is erős a katonai szövetség támogatása. Legkevésbé Bulgáriában és Szlovákiában népszerű a szervezet, ott mindössze 58 százalék szavazna igennel most vasárnap egy NATO-tagságól szóló népszavazáson. Miközben az utóbbi években inkább nőtt a NATO népszerűsége az országok többségében, Szlovákiában csökkent, hiszen tavaly még 72 százalék támogatta a NATO-tagságot. Ez a csökkenés szlovák és külföldi dezinformációs kampányok következménye az elemzés szerint.
Nincs bizalom a magyar honvédelemben
A felmérésben megkérdezték azt is, mennyire bíznak az emberek saját országuk hadseregében. Magyarországon az egyik legalacsonyabb a haderőbe vetett bizalom, mindössze 53 százalék bízik a seregben. Ez a szám ráadásul meredeken zuhan, mert 2022-ban még a magyarok 75 százaléka mondta azt, hogy bízik benne. A mostani 53 százalék nemzetközi összehasonlításban is alacsonynak számít: a többi országban a társadalom hetven-nyolcvan százaléka bízik saját országa haderejében, kivétel Szlovákia (48 százalék) és Bulgária (44 százalék).
A magyarországi bizalom visszaesését részben a hadsereget érintő visszásságoknak tulajdonítják az elemzésben,
például annak, hogy év elején arról döntött a vezetés, hogy a 45 évnél idősebb és 25 évnél hosszabb szolgálati idővel rendelkező katonákat elbocsáthatják, ennek következtében a honvédség mindegy 150 tiszttől szabadult meg. A felmérés idején ráadásul még nem is voltak ismertek azok a visszaélések, amelyekről az utóbbi hetekben számolt be a Szabad Európa: az új vezérkari főnököt fel is jelentették, mert külön kiképzésre vezényelte a szerinte pletykás sofőröket, ahol megalázó feladatokat kellett végezniük olyan körülmények között, amelyek kimeríthetik a kínzás fogalmát, vagy arról az esetről, amikor egy tiszt gumibottal többször mellbe ütött, bakanccsal hasba rúgott egy katonanőt egy szolnoki kiképzésen, az esetet pedig az érintettek szerint nem vizsgálta ki megfelelően a honvédség.
A Magyar Honvédségről szóló videóriportunkat itt tudja megnézni.
Fenyegetés vagy szövetséges? Oroszország, Kína, USA
A régió lakosainak kétharmada tekint fenyegetésként Oroszországra, ez a szám több mint kétszeresére nőtt 2020 óta. A háború ellenére Bulgáriában és Magyarországon ugyanakkor még mindig kisebbségben vannak azok, akik fenyegetésként tekintenek Oroszországra, de 2020-hoz képest így is jelentősen nőtt azon magyarok száma, akik fenyegetőnek tartják Oroszországot (25-ről 48 százalékra).
Bulgária, Magyarország, illetve Szlovákia abban is eltér a többi vizsgált országtól, hogy a lakosság egyharmada egyenesen stratégiai partnernek tartja Oroszországot.
Azok a magyarok, akik partnerként tekintenek Oroszországra, elsősorban a nyersanyagoktól való függőségünk miatt gondolkodnak így (46 százalék), de egytizedük Orbán Viktor és kormánya oroszszimpátiája miatt.
A már idézett Policy Solutions-felmérés is azt mutatta, hogy a magyarok 26 százaléka inkább Oroszország felé közeledne, mint az EU irányába (ez a szám 2021-ben még csak 13 százalék volt). Ez utóbbi felmérés azt is megmutatta, hogy a Fidesz szavazói kevésbé tartják fenyegetőnek Oroszországot, mint az ellenzékiek.
Kínát ugyanakkor viszonylag kevesen tartják fenyegetőnek: csak Csehországban (60 százalék) és Litvániában (51 százalék) vannak többségben azok, akik kockázatot látnak Kínában. Magyarország abból a szempontból kiemelkedő, hogy nálunk a lakosság negyede egyenesen stratégiai partnert lát az ázsiai nagyhatalomban, a többi vizsgált országban mindössze 4–13 százalék között mozog ez a szám.
Az Egyesült Államokat sokkal inkább partnernek tekintik a régiós országokban, mintsem fenyegetésnek. Mint az alábbi ábrán látható, Magyarországon vannak a legkevesebben azok, akik partnernek tartják az USA-t (17 százalék), a többi országhoz képest soknak számít az a 25 százalék, aki fenyegetésként tekint az Egyesült Államokra. Lengyelországban például öt százalék tartja fenyegetőnek és 78 százalék partnernek az USA-t.
A régiós országok egyébként leginkább Németországot tekintik partnerüknek – a magyarok főleg a gazdasági kapcsolatok és nem a politikai véleményközelség miatt.
Bizalom a médiában és a hatása
A régióban általánosságban alacsony a médiába vetett bizalom. Magyarországon a legalacsonyabb 27 százalékkal, de mindössze három olyan ország van (Románia, Lettország, Csehország), ahol többségben vannak azok, akik bíznak a médiában. Ehhez képest minden országban többen vannak, akik úgy gondolják, hogy náluk megvalósul a médiaszabadság: azaz ha valaki úgy gondolja, hogy országában szabad a média, ez nem jelenti azt, hogy meg is bízik benne. Magyarországon viszont azok is kevesen vannak, akik szabadnak gondolják a médiát. A magyar 47 százaléknál csak Lengyelországban (43 százalék) és Bulgáriában (31 százalék) mondják kevesebben, hogy országukban szabad a média.
A megkérdezett magyarok 63 százaléka mondta azt, hogy a kormány van a legnagyobb hatással arra, mi jelenik meg a médiában, 30 százalék szerint magyar oligarchák és pénzügyi csoportok befolyásolják a médiában megjelenteket, 15 százalék szerint pedig inkább az egyházak.
Az alábbi ábrán látszik, hogy azok, akik bíznak a médiában, nagyobb eséllyel tartják Oroszországot felelősnek a háborúért. Ez alól viszont kivétel Magyarország. Erre az lehet a magyarázat, hogy míg a többi országban a mainstream, fősodratú média nem közvetíti az oroszbarát álláspontot a háborúval kapcsolatban, addig Magyarországon a kormány befolyása alatt álló közmédia és a mainstreamnek tartott kormánypárti sajtó is inkább a Kreml-barát véleményeknek ad teret.
Ehhez kapcsolódóan: Orbán Viktort a sajtószabadság ellenségei közé sorolta a Riporterek Határok Nélkül
Orbán népszerűbb Szlovákiában, mint Magyarországon
A felmérés készítői arról is megkérdezték az embereket, mit gondolnak Orbán Viktorról – ő volt az egyetlen régiós kormányfő, akiről kikérték a résztvevők véleményét. Összességében a megkérdezettek 31 százaléka volt pozitív véleménnyel a magyar kormányfőről. Az elemzés szerint Orbán azokban az országokban népszerűbb, ahol nincs politikai stabilitás, kevésbé támogatják az LMBTQ-jogokat, inkább oroszbarát nézeteket vallanak – vagy ezek valamely kombinációja a jellemző. Szlovákiában és Bulgáriában a megkérdezettek mintegy fele van jó véleménnyel Orbánról, ami magasabb, mint a miniszterelnök magyarországi népszerűsége (43 százalék).
Bezuhant a kormány népszerűsége a választás után
A felmérés szerint a magyar kormány népszerűsége a tavalyi országgyűlési választás idején a csúcson volt 55 százalékkal, ami azóta jelentősen visszaesett, 39 százalékra. A hullámzást a választás előtti kormányzati osztogatásnak, illetve az azóta bekövetkező gazdasági nehézségeknek, az Európa-rekord magas inflációnak tulajdonítja az elemzés. A gazdasági nehézségek a legtöbb kormány népszerűségére hatással voltak, hiszen Romániát kivéve minden országban csökkent a népszerűségük. A maga 39 százalékával a magyar kormányé átlagosnak mondható, csak Csehországban (52 százalék) és Lettországban (46 százalék) népszerűbb a kormány, másutt 27–39 százalékos a támogatottsága (kilóg Szlovákia a maga 18 százalékával, de ott épp kormányválság van, ami miatt szeptemberben előrehozott választásokat tartanak).
