Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Orbán kampányeszközeként tekintenek a bankok a moratóriumra


Egy kilakoltatott nő panaszkodik a rendőröknek Sárospatakon 2011-ben (Képünk illusztráció)

A kormány harmadjára is nekifut a hitelmoratóriumnak. Hiába szigorított a kabinet a felételeken, tízből hét adós részt vehet benne. Bankárok szerint érthetetlen, hogy a nyugdíjasoknak miért nem kell a törlesztőrészleteket fizetniük, hiszen a nyugdíjakra semmilyen hatással nem volt a koronavírus-járvány.

„Nem lepte meg a bankszektort a kormány, mert a tárgyalások folyamatosak voltak a felek között, ezért amikor szeptember 15-én megjelentek a legújabb szabályok a hitelmoratórium meghosszabbításáról, tudtuk, hogy mire számíthatunk” – mondta egy neve elhallgatását kérő banki vezető.

Elmondása szerint az elmúlt időszakban világossá vált, hogy a kormányt nem szakmai, hanem politikai érdekek motiválják a moratórium harmadik szakaszának kidolgozásában.

„Nonszensz, hogy a nyugdíjasokra továbbra is vonatkozik a hiteltörlesztések szüneteltetése. A nyugdíjak összege nem csökkent a koronavírus-járvány alatt, minden hónapban megkapják az államtól. Rájuk miért vonatkozik mégis a moratórium?” – tette fel a kérdést a szakember, aki szerint erre semmilyen szakmai válasz nincs.

Kellenek a szavazatok

Szerinte az egyetlen lehetséges magyarázat az lehet, hogy a kormány nem akarta a választások előtt azzal szembesíteni az adósokat, hogy jelentősen hosszabbodik a felvett hitel futamideje, amelyre természetesen a kamatok is rárakódnak, ezáltal a kölcsön megdrágul: a végén többet kell visszafizetni.

A másik opció az lehet, hogy sokan nem lennének már képesek törleszteni, így a választások előtt nem mutatna szépen a több ezer bedőlt hiteles története, amely a „szocialista kormányok devizahitel-károsultak problémakörére rímelne”. Azt is mondták, a nyugdíjasok esetében egyszerű a matek: kell a szavazatuk.

A Magyar Közlönyben múlt héten megjelent kormányrendelet szerint az vehet részt a törlesztési moratóriumban október vége után is, akinek 2020. március 18-át követően a háztartásában a rendelkezésre álló jövedelem tartósan csökkent; közfoglalkoztatott, álláskereső volt vagy a kérelem benyújtásakor is az.

Gyermeket várók vagy 25 évesnél fiatalabb gyermeket nevelők, valamint a nyugdíjasok kérelmezhetik még a hiteltörlesztés halasztását.

A cégek közül az veheti igénybe, amelyiknél a vállalkozás tevékenységéből származó nettó árbevétel a kérelem benyújtását megelőző 18 hónapban legalább 25 százalékkal csökkent, valamint a vállalkozás 2020. március 18. és a kérelem benyújtásának napja közötti időszakban nem kötött kedvezményes gazdaságélénkítő hitel, illetve kölcsön felvételére vonatkozó új szerződést a rendelet szerint.

Ezzel kapcsolatban a Szabad Európának nyilatkozó bankár megjegyezte: pongyola a megfogalmazás, mert nem tudni, hogy mihez képest csökkent a cég bevétele, vagyis mi a bázis, 2019 vagy a 18 hónapos időszak első napja.

Népszerű a moratórium

Az Intrum megbízásából a Scale Research készített közvélemény-kutatást arról, hogyan hatott a magyar lakosság pénzügyi helyzetére a koronavírus-járvány 2020-as és 2021-es két hulláma, valamint a törlesztési moratórium bevezetése.

Deszpot Károly, az Intrum kereskedelmi és fejlesztési igazgatója a Portfóliónak azt mondta, hogy az akció népszerűségét a kutatás is alátámasztotta, a megkérdezett hitellel rendelkező emberek közel fele vette igénybe a moratóriumot, a legnagyobb arányban kis, vagyis a száz- és kétszázezer forint közötti keresetűek.

A hitelmoratóriumot igénybe vevő válaszadók között azonban még csak egy kisebbség, 27 százalék kezdte újra a törlesztést. Eközben a moratóriumban maradók 36 százalékának elképzelése sincs arról, mikor tudná újrakezdeni. A kutatás kimutatta azt is, hogy a lakosság közel hatvan százaléka szerint idén a növekvő árak miatt romlik a pénzügyi helyzete.

Függőséget okoz

„A másfél éve tartó moratórium legkártékonyabb hatása az, hogy az emberek hozzászoktak ahhoz, hogy nem kell törleszteni. A korábban törlesztésre fordított havi összeg bekerült a családi büdzsébe mint szabadon elkölthető jövedelem. Ez a legnagyobb morális kockázata a bankoknak” – mondta forrásunk.

Szerinte innen már nagyon nehéz lesz visszatérni a törlesztéshez, főleg úgy, hogy meglódult az infláció, a fogyasztói árak szinte hónapról hónapra emelkednek, egyre drágább az élet.

Beszélgetőpartnereink szerint a kormány nem a rászorultsági indokok mentén alkotta meg az új hitelmoratóriumot. Kivették például a moratóriumból a lakossági gépjárműlízinget, de bent hagytak az autóhitelt.

„A kettő között az a különbség, hogy az autóhitelt a pénzintézetek nyújtják, míg a lízinget a lízingtársaságok. Utóbbiak nem rendelkeznek akkora tőkével, hogy céltartalékot tudjanak képezni a kockázatos ügyfelek után” – mondta az egyik bankár, aki egyébként helyesli a kormány erre vonatkozó döntését.

Sötétben tapogatóznak a bankok

A pénzintézetek legnagyobb problémája az, hogy nem tudják, mekkora a jól teljesítő és megbízható, a kockázatos, illetve a nem teljesítő hitelek aránya a rendszerben.

„A moratórium miatt nem tudni ugyanis, hogy ki tudná fizetni a hitelt, és ki az, aki késedelembe esne vagy egyáltalán nem tudna törleszteni. Nem tudjuk, hogy mekkora a baj, egyáltalán van-e baj, hány adós vált fizetésképtelenné” – hangsúlyozta. A bankoknak céltartalékot kell képezniük a kockázatos ügyfelek után. Ezt most csak megbecsülni tudják.

A bankoknak ugyanakkor nem okoz és eddig sem okozott jelentős veszteséget, hiszen a kamatbevétel, később ugyan, de realizálódni fog.

Gondot jelent viszont az új hitelmoratóriumban, hogy a kormány visszamenőleg maximálta a fedezetlen hitelek kamatát. Ilyen hitelfajták a személyi kölcsön, a folyószámlahitel és a hitelkártya. Utóbbiak esetében 25-30 százalék is lehet az éves kamat.

A mostani szabályok szerint azonban nem lehet magasabb 13,5 százaléknál. (A kamatmérték az MNB statisztikája szerint a személyi hitelek 2020 februári, átlagos, éves mértéke.)

Ez nemcsak visszanyesi a bankok nyereségét, de könnyen veszteséget is okozhat. „A fedezetlen terméknek azért nagyobb a kamata, mert nagyobb a kockázat. A banknak bele kell kalkulálnia a nem teljesítő ügyfelek kockázatát is a kamatba” – mondta az egyik forrásunk.

Ha a bank abból indul ki, hogy tízből három ügyfél nem fogja tudni visszafizetni a felvett hitelt, akkor harmincszázalékos kamatot kell meghatároznia, hogy ne érje veszteség. Ha profitálni is akar, ennél magasabb kamatkulcsot kell meghatároznia.

A hitelmoratórium lejártát követően fog kiderülni, hányan nem fogják tudni fizetni a kölcsönt. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint csaknem négyszázezer szerződést, mintegy 95 milliárd forintnyi volument érint a törlesztési moratórium szabályainak módosítása a hitelkártya- és folyószámlahiteleknél.

A hitelt meg kell fizetni

Megszólalt a témában a Magyar Bankszövetség is, amely szerint méltánytalan a hitelkártyák és a folyószámlahitelek kamatát a személyi kölcsön kamatával egyező kamatra visszamenőleges hatállyal átszámolni, mivel a különböző termékek kamatozása és kockázata egymástól eltérő.

A szervezet tudomásul veszi a kormány döntését, de szerintük ez negatív hatást gyakorol az ügyfelek pénzügyi tudatosságára, és méltánytalan azon ügyfelekkel szemben is, akik nem élnek a moratóriummal, és felelősségteljesen törlesztik a hiteleiket.

A szervezet adatai szerint tízből hét ügyfél elvileg kérheti a moratóriumban maradást, de valószínűleg kevesebben fognak ténylegesen élni vele, így novembertől jelentősen csökkenni fog a moratóriumban részt vevők száma.

A szövetség ajánlása továbbra is az, hogy aki teheti, folytassa, illetve kezdje el a hitelei törlesztését. A moratórium ugyanis csak fizetési haladékot jelent, a hiteltartozásokat a moratórium után meg kell fizetni. A hitelek törlesztésének minél későbbi megkezdése növeli a terheket és meghosszabbítja a visszafizetés idejét.

Van bármilyen észrevétele a cikkel kapcsolatban?
Mondja el véleményét a Szabad Európáról ebben a rövid kérdőívben: https://bit.ly/szabadeuropa-kerdoiv
Köszönjük!
XS
SM
MD
LG