Oroszország bejelentette, hogy szerdától csökkenti a gázszállítást Európába, hogy csapást mérjen az Ukrajnát támogató országokra. Közben a Fekete-tenger part menti régióiban rakétatámadások kérdőjelezték meg, hogy Oroszország tartja-e magát az Ukrajna gabonaexportjáról szóló megállapodáshoz.
A pénteken megkötött egyezség értelmében napokon belül útra kelhetnek az első hajók Ukrajnából – közölte az ENSZ, annak ellenére hogy hétvégén orosz rakétatámadás érte az ukrajnai Odessza kikötőjét, és a katonai közigazgatás szóvivője szerint egy újabb rakéta is becsapódott kedd reggel az odesszai területen.
A megugró energiaárak és a szegényebb országokban milliókat fenyegető éhínség azt mutatja, hogy az immár öt hónapja tartó és a második világháború óta legnagyobb európai konfliktus hatása jóval túlmutat Ukrajnán.
Az Európai Unió országai kedden jóváhagyhatják azt a tervezettnél enyhébb vészhelyzeti javaslatot, miszerint visszafogják gázigényüket, miközben megpróbálják függetleníteni magukat az orosz energiától és felkészülni egy esetleges teljes leállásra.
Az ukrán hadsereg kedden orosz cirkálórakéta-csapásokról számolt be délről, valamint arról, hogy az ukrán erők ellenséges célpontokat találtak el. Szerhij Bratcsuk, az odesszai katonai adminisztráció szóvivője egy ukrán televíziós csatornának arról számolt be, hogy a Fekete-tenger irányából kilőtt rakéta csapódott be a térségben, áldozatokról azonban nem szólt.
Az Odesszától keletre, a Fekete-tenger partján fekvő Mikolajiv kikötői infrastruktúráját megrongálta egy támadás – közölte Olekszandr Szenkevics polgármester.
Az orosz védelmi minisztérium egyelőre nem kommentálta az esetet.
Hatalmas tűz ütött ki a kelet-ukrajnai, orosz támogatást élvező Donyecki Népköztársaság Bugyonnovszkij körzetében egy olajraktárban, miután ukrán csapatok ágyúzták a vidéket – jelentette az orosz TASZSZ egy helyszíni riporterre hivatkozva. Áldozatokról vagy sérültekről nem érkezett jelentés.
Az orosz energiaipari óriáscég, a Gazprom az iparág felügyeletét ellátó hatóság utasítására hivatkozva hétfőn közölte, hogy az Északi Áramlat 1 vezetéken keresztül Németországba irányuló gázmennyiség szerdától napi 33 millió köbméterre csökken.
Ez a fele a jelenlegi mennyiségnek, ami már így is csak a normál kapacitás negyven százaléka. A háború előtt Európa a földgáz mintegy negyven százalékát és az olaj harminc százalékát Oroszországból importálta.
A Kreml szerint a gázkimaradás a karbantartási problémák és a nyugati szankciók következménye, míg az Európai Unió energiazsarolással vádolja Oroszországot.
Európai politikusok többször hangoztatták, hogy Oroszország ezen a télen leállíthatja a gázellátást, ami Németországot recesszióba taszítaná, és nehéz helyzetbe juttatná a szárnyaló infláció által már amúgy is sújtott fogyasztókat.
Moszkva közölte, hogy nem érdekelt az európai gázszállítás teljes leállításában.
Tovább tetézi az aggodalmat energiafronton az, hogy az ukrán állami csővezeték-üzemeltető cég szerint az orosz gázipari óriás, a Gazprom előzetes értesítés nélkül jelentősen megnövelte a nyomást az Ukrajnán áthaladó, Európába orosz gázt szállító vezetékben.
Az ilyen ugrások a nyomásban vészhelyzetekhez vezethetnek, beleértve a csőtörést, és a vezetékek üzemeltetői kötelesek egymást ezekről előzetesen tájékoztatni – közölte az ukrán cég. A Gazpromot egyelőre nem sikerült szóra bírni.
