Az orosz haderő ismét pilóta nélküli repülőgépekkel vette célba az ukrán fővárost keddre virradóra, néhány órával a kétnapos vilniusi NATO-csúcstalálkozó kezdete előtt, amelynek középpontjában épp Ukrajna további támogatásának kérdése áll.
Júliusban ez már a második hasonló támadáshullám Kijev ellen, azonban a drónok nagy többségét most is sikerrel lelőtte a légvédelem, így csak enyhébb károk keletkeztek.
„Minden azonosított, Kijev felé közeledő légi célpontot megsemmisítettünk” – jelentette Szerhij Popko, a helyi katonai adminisztráció vezetője Telegramon.
A légierő ezzel párhuzamosan arról számolt be, hogy huszonhatot leszedtek a huszonnyolc darab iráni gyártású eszközből.
Az ukrán belügyminisztérium közölte, hogy a lezuhanó roncsok kisebb károkat okoztak, például ablakok törtek be.
A NATO-csúcs helyszínén Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó elmondta, hogy az észak-atlanti szövetség különböző reformterveket fog bemutatni Ukrajna számára a későbbi csatlakozáshoz, utóbbira vonatkozóan azonban nem határoznak meg semmiféle konkrét menetrendet.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn arra kérte a nyugati szövetségeseket, hogy küldjenek „világos jelzést” a jövőbeli tagság perspektívájáról.
„Ukrajna kiérdemelte, hogy a szövetség tagja legyen. Nem most, mivel most háború van, de világos jelzésre van szükségünk, mégpedig azonnal” – szögezte le friss videóüzenetében.
„A NATO keleti szárnyának biztonsági realitása Ukrajnától függ. Csatlakozási kérelmünk benyújtásakor őszinték voltunk: Ukrajna de facto már most is benne van a szövetségben. Fegyvereink a szövetség fegyverei. Értékeink egyben a szövetség értékei. Védelmünk Európa képletének azon eleme, amely a kontinenst egységessé, szabaddá és békéssé teszi. Vilniusnak ezt meg kell erősítenie” – húzta alá.
Joe Biden amerikai elnök szerdán ukrán kollégájával is egyeztetni fog a litván fővárosban.
Noha a katonai szervezet tagállamai megosztottak abban a kérdésben, hogy miként képzelhető el Kijev csatlakozásának folyamata, mindenképp közelebb fog kerülni egy fontos lépéssel azzal, hogy eltörlik a belépés előszobájának számító úgynevezett tagsági cselekvési tervet (angol rövidítése MAP). Ezáltal formailag lerövidülhet az integráció útja, hiszen a két megelőző lépcsőfokból egy megszűnik.
Ehhez kapcsolódóan: Ukrajna egy lépéssel közelebb kerül a NATO-tagsághoz
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter üdvözölte, hogy konszenzus van a NATO-n belül a MAP eltörlését illetően, de úgy vélekedett, hogy a mostani lenne a legalkalmasabb pillanat a folyamat következő lépéseinek tisztázására.
Oroszország óva intette a NATO-t Ukrajna felvételétől. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hangsúlyozta, hogy a lépés „rendkívül negatív” hatással lenne Európa biztonságára, Moszkvának „határozott” választ kellene adnia az „abszolút veszélyt és fenyegetést” jelentő intézkedésre.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a NATO keleti irányú terjeszkedését jelölte meg az ukrajnai invázió egyik legfőbb okaként tavaly februárban.
Eközben a harctéren az ukrán hadsereg újabb eredményeket ért el a déli országrészben. A washingtoni székhelyű Háborúkutató Intézet (ISW) rámutatott, hogy az ellenoffenzíva öt hete alatt a védelmi erők közel akkora területet szabadítottak fel, mint amekkorát az orosz csapatok hat hónap alatt elfoglaltak.
„Ukrajna ellenoffenzívájának június 4-i kezdete óta az ISW saját adatai alapján az ukrán erők nagyjából 253 négyzetkilométert foglaltak vissza. Az orosz egységek összesen 282 négyzetkilométernyi területet vontak ellenőrzésük alá január 1-je óta” – írták.
A kijevi hadvezetés előző nap úgy becsülte, hogy körülbelül egy Odessza méretű területről szorították ki a megszállókat az ellentámadás megindítása óta.
Ehhez kapcsolódóan: Zelenszkij: A Nyugat késlekedése a fegyverszállításban kihat az ellentámadásra
Hanna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes arról tájékoztatott, hogy jelenleg is zajlik a Melitopoltól és Bergyanszktól délre visszafoglalt területek feletti ellenőrzés megszilárdítása, miközben a térségben heves harcok dúlnak.
A keleti Donyecki területen az oroszok védekezésre kényszerülnek Bahmutnál, illetve összecsapásokról érkeztek hírek Limanból, Avgyijivkából és Marjinkából is.
Hétfőn orosz tüzérségi csapások következtében legalább öt ember életét vesztette, tucatnyian pedig megsebesültek egy segélyközpontnál a zaporizzsjai front közelében fekvő Orihivben.
