Az orosz állam több újság és tévé belföldi működését is megpróbálja ellehetetleníteni a legújabb „külföldi ügynökös” törvényükkel. A Szabad Európa is a célkeresztben van, ezért a helyi szolgálat eljárást indított az Emberi Jogok Európai Bíróságán.
Az elmúlt héten moszkvai bírósági végrehajtók megkezdték az ingatlanok lefoglalását a Szabad Európa moszkvai irodájánál, és elkérték a potenciálisan lefoglalható berendezések listáját is. A végrehajtók bírósági végzést mutattak fel az RFE/RL moszkvai bankszámláinak befagyasztásáról is.
A 2012 óta bevezetett és azóta több módosításon átesett orosz törvény kritikusai szerint ezzel leginkább emberi jogi szervezeteket, politikai csoportokat és civil szervezeteket akar az állam rendszeresen zaklatni. Ezért a Szabad Európa helyi szolgálata eljárást kezdeményezett az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB).
Mi ez az egész?
Mindez a helyi „külföldi ügynök”-törvény legújabb módosításaira hivatkozva történik. Röviden összefoglalva a törvény szerint lényegében bármilyen olyan szervezetet „külföldi ügynöknek” minősíthet az orosz állam, amely nem kizárólag belföldről jut pénzhez.
Ez az elsők közt a Szabad Európa (RFE/RL) helyi kiadványait érintette. Ezek hetente 6-7 millió embert érnek el. Mostanáig az orosz médiahatóság, a Roszkomnadzor több mint félezer eljárást indított a korlátozásainak megsértése miatt a Szabad Európa ellen. Ha minden eddigi bírságot jóváhagynák az orosz bíróságok, az jelenleg 2,4 millió dolláros (700 millió forintos) büntetést jelent.
A Szabad Európa fellebbezéseit eddig elutasították, ha pedig a bírságot nem fizetik be, az orosz hatóságok blokkolhatják a Szabad Európa oldalainak elérését, továbbá csődeljárást kezdeményezhetnek. A szervezet helyi vezetője több évnyi börtönnel nézhet szembe, és magáncsőd-eljárást is indíthatnak ellene.
Pár nappal korábban az orosz médiahatóság közölte még, hogy a Vedomosztyi című lap hat volt alkalmazottja által alapított VTimes internetes híroldalt is felteszi a külföldi ügynökök listájára. Ezt már korábban megtette egy másik híroldallal, a lett központú Meduzával is.
Mit kéne csinálni?
Többek közt arra kényszerítené a törvény a külföldről is pénzt kapó médiaszereplőket, hogy az Oroszországon belüli tartalmaikat lássák el a „külföldi ügynök” felirattal. Egy cikknél, az ezt kifejező 24 szavas kötelező feliratnak például kétszer olyan nagynak kellene lennie, mint a cikk címe. Egy videónál legalább a videó ötödét el kellene takarnia, minimum 15 másodpercig.
Emellett a törvényre hivatkozva az RFE/RL helyi újságírói ellen büntetőpereket is indíthat az állam. Az RFE/RL az USA-ból finanszírozott nonprofit szervezet, így az említett törvény hatálya alá esik, de nem fog megfelelni annak.
Vagy épp egy másik jogszabály alapján bármikor razziázhatnak a hatóságok a minősített csoportoknál, ha olyan bejelentést kapnak, hogy a csoport egy Oroszországban „nemkívánatos” külföldi szervezet által szervezett vagy lebonyolított rendezvényen vett részt.
Nemrég az orosz bíróságok elutasították a fellebbezéseket a Szabad Európa három szabadúszó tudósítójától is. Az újságírók az ellen fellebbeztek, hogy őket is „külföldi ügynököknek” nyilvánították 2020 decemberében. Emellett arra kényszerítették őket, hogy adjanak be részletes pénzügyi nyilatkozatokat az orosz hatóságoknak, valamint jelöljék magukat „külföldi ügynökként” mindenhol az elektronikus kommunikációban.
Eljárás indult
A Szabad Európa helyi szervezete szerint az orosz hatóságok fellépése sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének sajtó- és véleménynyilvánítási szabadságról szóló 10. cikkét, amennyiben pedig nem cselekszik az EJEB, „visszafordíthatatlan károk” keletkeznek.
Arra is figyelmeztettek, hogy ha nem történik semmi, a Kreml hadjárata visszafordíthatatlan és bénító hatással lesz az oroszországi független média maradványaira is.
Ezért először ideiglenes intézkedéseket kértek, hogy amíg az EJEB nem hoz döntést, addig ne lehessen behajtani az orosz állam bírságait. Az ilyen ideiglenes intézkedések iránti kérelmet az EJEB visszautasította, így május 18-án eljárást kezdeményezett a Szabad Európa orosz szolgálata, külön kérve, hogy az ügyet sürgősségi eljárással kezeljék.
A hasonló magyar civiltörvény nem működött az EU-ban
A magyar kormány 2017-ben több elemében hasonló törvényt hozott: aszerint egyéb elvárások mellett „külföldről támogatott szervezetként” kell jelölniük magukat azoknak, akik külföldről egy bizonyos összegnél több adományt kaptak egy évben.
Ez viszont nem vonatkozott a vallási, a sport vagy épp a nemzetiségi szervezetekre. A kormány szerint az átláthatóság miatt volt fontos nekik az új szabály. Az EU bírósága szerint ez a cél pont nem volt igazolható, viszont többek közt tiltott módon megnehezíti azt, hogy az emberek közérdekű ügyekben közösen lépjenek fel. Ezért kötelezettségszegési eljárás indult, a törvényt pedig nemrég visszavonta a magyar kormány.
