Nagy-Britannia vezető diplomatája csütörtökön arra biztatta Oroszországot, hogy enyhítsen az Ukrajna ügyében kialakult feszültségen, és lépjen a diplomácia útjára. Még akkor is, ha több ezer orosz katona vesz részt átfogó manőverekben Belaruszban, Ukrajna szomszédjánál.
Liz Truss, az Egyesült Királyság külügyminisztere ismét figyelmeztette Oroszországot, hogy szomszédja megtámadása „súlyos következményekkel járna és komoly költségeket okozna”. Sürgette Moszkvát, hogy tartsa be nemzetközi megállapodásait, amelyek Ukrajna függetlenségének és szuverenitásának tiszteletben tartására kötelezik.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki komor arccal ült vele szemben, szigorú hangot ütött meg a tárgyaláson, hangsúlyozva, hogy Moszkva nem fogadja el a nyugati kioktatást.
„Az ideológiai megközelítések, az ultimátumok és a moralizálás mind út a semmibe” – mondta Lavrov, megjegyezve, hogy Truss-szal folytatott megbeszélései a két ország vezető diplomatáinak első találkozását jelentik több mint négy év után. Oroszország és az Egyesült Királyság kapcsolatait súlyosan megterhelte Szergej Szkripal egykori orosz kém angliai megmérgezése 2018 márciusában, és voltak más feszültségforrások is.
Gyakorlatok nem messze Kijevtől
Moszkva garanciákat akar a Nyugattól arra, hogy a NATO nem engedi, hogy Ukrajna és más volt szovjet országok csatlakozzanak hozzá, a szövetség leállítja az ukrajnai fegyverzettelepítést és visszavonja erőit Kelet-Európából. Az Egyesült Államok és a NATO határozottan elutasítja ezeket a követeléseket.
Az orosz csapatösszevonások része a csapatok bevetése a szövetséges Belarusz területén csütörtökön döntő szakaszába lépett az átfogó közös hadgyakorlatokon. Az ukrán főváros kevesebb mint száz kilométerre délre fekszik a belarusz határtól, és a nyugati országok aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy Oroszország felhasználhatja Belarusz területét Ukrajna megtámadására.
Veszélyes pillanat
A NATO vezetője arra figyelmeztetett, hogy Európa veszélyes pillanat előtt áll, mivel Oroszország folytatja csapatainak telepítését Ukrajnával közös határa közelében, lerövidítve ezzel azt az időt, amely alatt a szövetség figyelmeztetést kaphat az esetleges orosz invázióról.
„Veszélyes pillanat ez az európai biztonság számára” – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár február 10-én, miután találkozott Boris Johnson brit miniszterelnökkel.
„Egyre nő az orosz erők létszáma. Egyre csökken a figyelmeztetési idő egy esetleges támadásra (…) A NATO nem jelent veszélyt Oroszországra, de fel kell készülnünk a legrosszabbra, miközben határozottan elköteleztük magunkat a politikai megoldás megtalálása mellett” – tette hozzá Stoltenberg.
Moszkva kitart amellett, hogy nem tervez támadást
Amerikai tisztviselők szerint Oroszország mintegy 110.000-re növelte katonái számát az ukrán határ közelében, és jó úton halad ahhoz, hogy a hónap közepéig elég nagy haderőt – 150.000 katonát – gyűjtsön össze a teljes körű invázióhoz.
Moszkva kitart amellett, hogy nem tervezi Ukrajna megtámadását, de folytatja provokatív katonai lépéseit, miközben garanciákat követel a Nyugattól, hogy a NATO nem fogadja be tagként Ukrajnát és más volt szovjet országokat, leállítja ott a fegyverzettelepítést és visszavonja az erőit Kelet-Európából.
Oroszország és Ukrajna 2014 óta áll éles konfliktusban egymással, azóta, hogy a tiltakozások elűzték hivatalából Ukrajna Kreml-barát vezetőjét, Moszkva annektálta a Krímet, majd támogatta a szeparatista felkelést Kelet-Ukrajnában. Az Oroszország által támogatott lázadók és az ukrán erők közötti harcokban több mint 14.000 ember halt meg.
Kijev szerint ártana Ukrajnának a 2015-ös egyezség betartása
A Franciaország és Németország közvetítésével létrejött, 2015-ös békemegállapodás segített véget vetni a teljes körű ellenségeskedésnek, de folytatódtak a gyakori összetűzések Kelet-Ukrajnában, miközben a politikai rendezésre irányuló tárgyalások elakadtak. A Kreml azzal vádolta Kijevet, hogy szabotálja a békemegállapodást. Ukrán tisztviselők az elmúlt hetekben azt mondták, hogy ennek végrehajtása ártana országuknak.
Német, francia, orosz és ukrán külpolitikai tanácsadók, akik január 26-án már találkoztak Párizsban anélkül, hogy látható előrelépést tettek volna, a tervek szerint csütörtökön újabb tárgyalási fordulót tartanak Berlinben, hogy megpróbálják elérni a 2015-ös megállapodás közös értelmezését, és további lépéseket tervezzenek.
A berlini megbeszélések azoknak a megújult diplomáciai erőfeszítéseknek a részét képezik, amelyek célja megoldani az Oroszország és a Nyugat között a hidegháború óta legnagyobb biztonsági válságot. Emmanuel Macron francia elnök hétfőn Moszkvában több mint ötórás eszmecserét folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, majd másnap Kijevben találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Scholz is Moszkvába és Kijevbe készül
Macron arról számolt be, hogy Putyin azt mondta neki: nem kezdeményez eszkalációt, de azt is elismerte, hogy időbe telik a diplomáciai megoldás megtalálása.
Olaf Scholz német kancellár február 14–15-én Kijevbe és Moszkvába látogat. Hétfőn találkozott Joe Biden amerikai elnökkel, aki megfogadta, hogy invázió esetén blokkolják az Oroszországból Németországba tartó Északi Áramlat 2. gázvezetéket. Egy ilyen lépés a már elkészült, de még nem üzemelő vezeték ellen gazdasági kárt okozna Oroszországnak, de energiaellátási problémákhoz is vezetne Németországban.
Amerikai felderítők Németországból Romániába
A NATO emellett fokozta a csapattelepítést a szövetség keleti szárnyának megerősítésére.
Az Egyesült Államok megkezdte második felderítő ezrede egyik századának áthelyezését a németországi Vilseckből az Ukrajnával határos Romániába. Amerikai tisztviselők azt mondták, hogy körülbelül ezer NATO-katonát küldenek oda.
Az amerikai hadsereg 82. légideszant hadosztályának mintegy 1700 katonáját küldik Lengyelországba. Körülbelül a felük megérkezett, és a következő napokban továbbiak is követik majd őket – mondta John Kirby, a Pentagon sajtótitkára. Nagy-Britannia azt is megígérte, hogy további 350 katonát küld Lengyelországba, és már páncéltörő fegyvereket is küldött Ukrajnának.
