Oroszország nem elégedett a gabonamegállapodás újraélesztését célzó új ENSZ-javaslattal
Szergej Lavrov és Hakan Fidan találkozója Ankarában 2023. augusztus 31-én
Az ENSZ főtitkára megküldte javaslatait az ukrán gabonaexport újraindítását célzó, Oroszország által különböző mondvacsinált okokból felmondott megállapodás feltámasztására vonatkozóan, a Kreml azonban nem elégedett az abban foglaltakkal.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a török kollégájával közös sajtótájékoztatón leszögezte, hogy az António Guterres által előterjesztett kezdeményezés nem teljesíti hazája követeléseit.
„Amint konkrét döntésekbe fordulnak a tárgyalások, készek leszünk visszatérni a gabonamegállapodás ukrán részéhez” – fogalmazott.
Hozzátette, hogy ismertette elvárásaikat, amelyeket a Nyugatnak teljesítenie kellene ahhoz, hogy a gabonaalku ismét életbe léphessen.
Ostrom alá vett kikötőkben, magtárakban áll a világpiacra szánt búza
1/10A korlátozott lehetőségek miatt sok gazdálkodó úgy dönt, hogy egyáltalán nem vet. Elemzők szerint a mezőgazdaságtól függő Ukrajnában a kukorica- és búzatermelés idén közel negyven százalékkal elmarad a háború előtti szinttől
Amióta Oroszország kilépett a fekete-tengeri gabonaegyezményből, amely lehetővé tette az ukránoknak, hogy védett tengeri útvonalakon gabonát exportálhassanak a világpiacra, és kikötőket, magtárakat támadott meg, egyre több gazda adja fel munkáját, ami világszinten súlyos gazdasági krízishez vezet.
2/10Viktor Cvik általában gabonatermése kilencven százalékát a dél-ukrajnai Odessza kikötőjéből exportálja. Bár az idei termés húsz százalékkal több lett, mint a tavalyi – ami békeidőben előnyös lett volna –, a háború idején a magas logisztikai költségek és az ukrán fekete-tengeri kikötők orosz blokádja miatt a gabonaszállítás megfizethetetlenül drága
Amióta Oroszország kilépett a fekete-tengeri gabonaegyezményből, amely lehetővé tette az ukránoknak, hogy védett tengeri útvonalakon gabonát exportálhassanak a világpiacra, és kikötőket, magtárakat támadott meg, egyre több gazda adja fel munkáját, ami világszinten súlyos gazdasági krízishez vezet.
3/10Oroszország múlt hónapban kilépett egy háborús megállapodásból, amely lehetővé tette Ukrajna számára, hogy gabonát szállítson a világ minden tájára. Sok ukrán gazdához hasonlóan Cvik üzlete is gyakorlatilag megfeneklett. Mivel nincs mód az értékesítésre, most az a gondja, hogyan maradjon talpon anyagilag. Arra a kérdésre, hogyan képzeli el vállalkozása és hetvenhét alkalmazottja jövőjét, akiknek megélhetése tőle függ, Cvik azt válaszolta: „Túl fájdalmas erről beszélni”
Amióta Oroszország kilépett a fekete-tengeri gabonaegyezményből, amely lehetővé tette az ukránoknak, hogy védett tengeri útvonalakon gabonát exportálhassanak a világpiacra, és kikötőket, magtárakat támadott meg, egyre több gazda adja fel munkáját, ami világszinten súlyos gazdasági krízishez vezet.
4/10A megállapodás felmondása óta Oroszország célba vette Ukrajna kikötőit és különösen gabonasilóit, mint például ezt az augusztus 16-án kora reggel megtámadott Odessza melletti silót. Ukrajna megtorlásképp Oroszország kikötőit vette célba, ami a búza és a kukorica árának megugrását eredményezte a világpiacokon
Amióta Oroszország kilépett a fekete-tengeri gabonaegyezményből, amely lehetővé tette az ukránoknak, hogy védett tengeri útvonalakon gabonát exportálhassanak a világpiacra, és kikötőket, magtárakat támadott meg, egyre több gazda adja fel munkáját, ami világszinten súlyos gazdasági krízishez vezet.
5/10Mivel a gabona volt a gazdaság fő bevételi forrása, Cvik terménye eljutott egészen Indiáig és Észak-Afrika legszegényebb országaiba. Mivel az egyetlen lehetőség a költségesebb közúti, vasúti és folyami útvonalakon Európán keresztül vezet – ami a szomszédos országok ellenállásába ütközik –, gabonája valószínűleg a raktárakban marad, ami több tízezer dolláros veszteséget jelent számára
Amióta Oroszország kilépett a fekete-tengeri gabonaegyezményből, amely lehetővé tette az ukránoknak, hogy védett tengeri útvonalakon gabonát exportálhassanak a világpiacra, és kikötőket, magtárakat támadott meg, egyre több gazda adja fel munkáját, ami világszinten súlyos gazdasági krízishez vezet.
6/10Aratás a fronttól tíz kilométerre, egy rakéta vájta kráter körül. A kikötők blokádja, a földjeiket elborító fel nem robbant lőszerek veszélye és a munkaerő csökkenése miatt – mivel a munkaképes katonák a fronton szolgálnak – sok ukrán gazdálkodónak nehézséget okoz, hogy biztosítsa terményeit a fejlődő országokban élő, éhínséggel küzdő embereknek
Amióta Oroszország kilépett a fekete-tengeri gabonaegyezményből, amely lehetővé tette az ukránoknak, hogy védett tengeri útvonalakon gabonát exportálhassanak a világpiacra, és kikötőket, magtárakat támadott meg, egyre több gazda adja fel munkáját, ami világszinten súlyos gazdasági krízishez vezet.
7/10Cvik hatalmas farmján, a Kijevtől nyolcvanöt kilométerre keletre fekvő Zsurivkában nemcsak búzával, hanem kecskesajtkészítéssel is foglalkozik
Amióta Oroszország kilépett a fekete-tengeri gabonaegyezményből, amely lehetővé tette az ukránoknak, hogy védett tengeri útvonalakon gabonát exportálhassanak a világpiacra, és kikötőket, magtárakat támadott meg, egyre több gazda adja fel munkáját, ami világszinten súlyos gazdasági krízishez vezet.
8/10Cvik négy alkalmazottja is a frontra ment, a többiek takarították be a búzát, és már készülnek a következő szezonra
Amióta Oroszország kilépett a fekete-tengeri gabonaegyezményből, amely lehetővé tette az ukránoknak, hogy védett tengeri útvonalakon gabonát exportálhassanak a világpiacra, és kikötőket, magtárakat támadott meg, egyre több gazda adja fel munkáját, ami világszinten súlyos gazdasági krízishez vezet.
9/10Egy magtár és egyben egy új lehetséges támadási célpont az ukrajnai Zsurivkában 2023 augusztusában, egy hónappal azután, hogy Oroszország kilépett abból az ENSZ és Törökország által közvetített megállapodásból, amely a Fekete-tengeren keresztül ukrán gabonát szállító hajók védelméről szólt
Amióta Oroszország kilépett a fekete-tengeri gabonaegyezményből, amely lehetővé tette az ukránoknak, hogy védett tengeri útvonalakon gabonát exportálhassanak a világpiacra, és kikötőket, magtárakat támadott meg, egyre több gazda adja fel munkáját, ami világszinten súlyos gazdasági krízishez vezet.
10/10Viktor Cvik ellenőrzi a kecskesajtkészletet. Vannak olyan stratégiák, mint a cserekereskedelem, amelyekhez Cvik is folyamodott, hogy életben tartsa a gazdaságot, de nem számít arra, hogy nyereséget fog termelni – a nullszaldó a legjobb, amiben reménykedhet
Amióta Oroszország kilépett a fekete-tengeri gabonaegyezményből, amely lehetővé tette az ukránoknak, hogy védett tengeri útvonalakon gabonát exportálhassanak a világpiacra, és kikötőket, magtárakat támadott meg, egyre több gazda adja fel munkáját, ami világszinten súlyos gazdasági krízishez vezet.
Previous slide
Next slide
Az ENSZ-főtitkár nem részletezte az általa megküldött konkrét javaslatokat, amelyek reményei szerint lehetővé tették volna a megállapodás újraélesztését, mindössze annyit közölt, hogy ezekkel kezelhetők lennének Moszkva aggodalmai, és hatékonyabbá válna az orosz élelmiszerek és műtrágya kijuttatása a világpiacra.
Kiemelte: mindenképpen stabil megállapodásra lenne szükség, ahelyett hogy „válságról válságra, felfüggesztésről felfüggesztésre” bukdácsolnak, mint eddig. Az eredetileg százhúsz napra szóló egyezményt egyszer százhúsz nappal, kétszer pedig hatvan nappal hosszabbították meg.
„Úgy vélem, hogy kemény munkával elérhető pozitív megoldás mindenki számára – Ukrajna számára, Oroszország számára, de ami a legfontosabb, a világ számára, amikor sok ország óriási nehézségekkel néz szembe azzal kapcsolatban, hogy garantálni tudja az élelmezésbiztonságot a lakosságának” – fogalmazott.
Fidan arról számolt be, hogy találkozója Lavrovval a szocsi csúcsértekezletet készítette elő Recep Tayyip Erdoğan török és Vlagyimir Putyin orosz elnök között.
A török külügyminiszter Szergej Sojguval, az orosz védelmi tárca vezetőjével is egyeztetni fog pénteken, aki ugyancsak részt vett tavaly a gabonaalku tárgyalásában.
Moszkva júliusban jórészt mondvacsinált okokból visszautasította az ukrajnai gabonaexportot lehetővé tevő, tavaly nyáron kötött szerződés meghosszabbítását, azóta pedig az orosz megszálló hadsereg nagy erőkkel bombázza a kikötői létesítményeket és gabonaraktárakat a Fekete-tenger és a Duna partján.
Oroszország azt állítja, hogy a nemzetközi közösség nem tartja be arra vonatkozó vállalásait, hogy nem gördít akadályokat az orosz élelmiszer és műtrágya exportja elé.
Közvetlen büntetőintézkedések nincsenek érvényben az orosz gabonaexportra vonatkozóan, bizonyos orosz pénzintézetek, cégek és személyek ellen ugyanakkor rendeltek el szankciókat, amelyek nehezítik a szállítást Moszkva szerint.
Az Egyesült Államok elutasította az orosz panaszt. „Amikor kiszállt a megállapodásból, Oroszország több gabonát exportált magasabb áron, mint valaha” – mutatott rá az amerikai diplomácia vezetője.
Az alku csaknem egy éve alatt mintegy 33 millió tonnát exportáltak a világszervezet adatai alapján, ennek több mint fele kukorica, nagyjából negyede búza volt.
A gabonamegállapodást felügyelő isztambuli közös koordinációs központ adatai szerint az Ukrajnából származó termények 57 százalékát fejlődő országokba szállították, elsősorban Kínába, ahova nagyjából a teljes export negyede jutott.
Az ügy egyre sürgetőbb, mert júniusban elkezdődött a betakarítás Ukrajnában, a tranzitútvonal kiesése pedig nehéz helyzetbe hozza Kijevet és az importáló államokat. A szárazföldi útvonalak kapacitása jóval alacsonyabb a tengerinél, ráadásul a gabonadömping már így is felzúdulást keltett Közép-Európában.
