Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Párizsi lombikprogram: ikrek és hősök


Duplababakocsiban tologatja ikreit egy párizsi anya június 19-én, szombat délután a Luxembourg-kertben.

Francia, angol és holland tudósok megállapították, ami Párizsban járva akár egy laikusnak is feltűnhet: a világon megszaporodtak az ikrek. A tanulmány szerint Franciaországban ennek fő oka a mesterséges megtermékenyítés elterjedése, míg Magyarországon az ikrek számának növekedésében ugyanakkora szerepet játszik az anyák gyermekvállalási korának kitolódása is.

A Human Reproduction orvosi folyóirat júniusi számában megjelent, 165 ország adatait elemző tanulmány szerint soha nem született még ennyi ikerpár a világban, mint a vizsgált (2010–2015) időszakban és az azóta eltelt időben. A nyolcvanas évek óta harmadával emelkedett az ikerpárok száma, az akkori 9,1-ről 12-re nőtt az ezer szülésre jutó ikerszülések aránya. A világon évente nem kevesebb mint 1,6 millió iker születik.

Az IVF és az anya életkora miatt növekszik az ikrek száma

A tanulmány szerint a mesterséges megtermékenyítés (IVF) elterjedése és a késői terhességek növekedése a felelős az ikrek számának gyarapodáséért. Az IVF során ugyanis gyakran nem csak egy, hanem több embriót is beültetnek az anyaméhbe.

Az „ikerboom” másik oka, hogy a nők életkorának előrehaladtával növekszik az FSH hormon termelése (37 éves korban tetőzik), amely befolyásolja a peteérést és az ovuláció folyamatát, ezzel megnövelve annak valószínűségét, hogy két pete szabadul fel egyszerre.

A növekedési trend tehát mindkét esetben a kétpetéjű ikrekre vonatkozik, az egypetéjű ikrek születési aránya változatlan.

Franciaországban minden 29. újszülöttnek van ikerpárja

A francia Nemzeti Természettudományi Múzeum professzora és az Országos Demográfiai Kutatóintézet (INED) kutatója, Gilles Pison is részt vett a tanulmány elkészítésében. Adatai szerint Franciaországban 2010 és 2015 között minden 29. újszülöttnek volt ikerpárja, holott három évtizeddel korábban csak minden ötvenedik szülés volt ikerszülés.

A szomszédságunkban négy kétpetéjű ikerpárról tudok, abból három a nagyobbik lányommal járt egy óvodába, a negyedikkel pedig minden este az apjuk sétál el a ház előtt.

Ikreket szülni még Párizsban sem lehet könnyű feladat, de itt felnevelni őket – kezdve azzal, hogy a szűk utcákon ikerbabakocsival kell közlekedni – őrült nehéz dolog.

Egy rövid ideig én is azt hittem, hogy rám is ez a sors vár, és ikreket fogok szülni itt, Franciaországban – legalábbis egy orvosi vizsgálat eredményeire várva eljátszottam a gondolattal. Nem volt szükség sok empátiára, hogy belássam, hogy akik ráadásul az IVF rögös útján váltak ikres szülőkké, minden tiszteletet megérdemelnek.

Meddőségi vizsgálatok

Franciaországban, ha egy gyermeket akaró, 35. életévét már betöltött nő fél év után sem esik teherbe, az orvosok meddőségi vizsgálatokra küldik a párjával együtt. Az eredményektől függően az orvos akár a lombikprogramot is javasolhatja, amelynek következtében megnövekedhet az ikerterhesség esélye.

A nőgyógyászati vizsgálatokat, a vérvételeket a nemes cél érdekében a nők viszonylag könnyen elszenvedik. A férfiakat azonban rendkívül megijeszti, amikor megtudják, hogy nekik is el kell végezniük a termékenységi tesztet.

A férjem már azt is nehezményezte, hogy telefonon kell erre időpontot kérni, többek között azért, mert akkoriban a mercin és a bonjouron kívül nem sokat tudott a gallok nyelvén. Engem kért meg tehát, hogy jelentsem be, figyelmen kívül hagyva, hogy én sem vagyok jártas a „franciául telefonon férfi meddőségi vizsgálati időpontok kérésében”.

Mégis tárcsáztam a labort, amelynek a telefonját – soha máskor még ekkora örömöt nem okozva – egy gép vette fel. Az örömöm tovább fokozódott, amikor kiderült, hogy angolul is folytathatom a menüsort: elég megnyomnom a kettes gombot.

Ezek után felsoroltak egy csomó vizsgálatot, amelyből a nyolcasra volt szükségünk. Aztán jött az instrukció, hogy várjak, mire bejelentkezik a kezelő.

Vártam.

Egy percet. Majd kettőt. Tízet. Már majdnem harmincat, amikor végre megszólalt egy férfihang.

A hallgató diszpécser

A férfi belehadarta franciául a telefonba a labor nevét, de mintha kérdést tett volna fel a végén, hát készségesen válaszoltam, hogy: „oui” – igen –, utalva arra, hogy vonalban vagyok.

A férfi tovább beszélt, amiből kiderült, hogy a vizsgálat után érdeklődik. Teljes nyugalommal válaszoltam neki angolul – hiszen a kettes gombot választottam –, és mondtam neki, hogy: „spermology”.

A férfi erre csenddel kezdett el verni. Ezt igazán nem vettem jó néven, mert már eleve zavarban voltam. Hallózni kezdtem, de válaszra sem méltatott. Majd aztán mégis: a túloldalról hallani véltem egy elhaló „hallót”.

Arra gondoltam, hogy nyilván az angol lepte meg, ezért magyarázkodni kezdtem, hogy én a kettes gombot nyomtam:

I pressed two, because I wanted to speak in English.

Bah, no” – jött a felelet.

Bah, oui” – válaszoltam, de ezt már tényleg nem kellett volna, mert emiatt ismét csak hallgatott.

„Angolul beszéljek a saját hazámban?”

Vártam megint hosszú perceket, de semmi.

Aztán arra gondoltam, hogy biztosan azt nehezményezi, hogy nem maga a vizsgálatot kérelmező férfi hívta fel őket, hanem egy nő. „Valószínűleg azt hiszi, hogy telefonbetyárkodom, és ezért nem vesz komolyan. Abszurd!” – gondoltam. Mivel más nem jutott eszembe, még egyszer elmondtam angolul, hogy milyen vizsgálatra szeretnék időpontot.

A fickó agresszívan válaszolt, kikérte magának az angolt, majd franciául elhadart valamit, amiből értettem a „vérvétel” szót. Erre válaszul – az izzadtságtól már a mobilhoz ragadva – gyenge franciatudással, de elmagyaráztam, hogy tényleg jobb lenne, ha angolul folytatnánk.

Pufogott. Azt mondta, hogy „no” meg hogy „ez nem lehet igaz”. Már azon gondolkoztam, hogy feladom, amikor az öregúr nagy levegőt vett, és minden erejét összeszedve mégiscsak átváltott töredezett angolra. Lassan beszélt, mint egy robot, lehet, hogy a Google-fordítóról olvasta fel.

„I really do not understand why I need to speak in English in my own country, en France, but if you want it so much, okay, I would like to book a blood test for Thursday.”

„Tényleg nem értem, miért akarja, hogy angolul beszéljek a saját hazámban, Franciaországban, de hát ha ennyire akarja, legyen: szeretnék egy vérképet csináltatni csütörtökön.”

És akkor leesett, hogy a férfi azt hitte, hogy én vagyok a diszpécser. Én meg azt, hogy ő az. Hogy a gép valahogy összekapcsolt kettőnket. Az öregúr egy vérképet akart kérni, de a labor titkárnőjének hitt valaki állandóan arra utasította, hogy angolul beszéljen, miközben gyenge franciatudással spermavizsgálatokat ajánlgatott.

Ikrek és hősök

Annyira megdöbbentem, hogy ijedtemben lecsaptam a telefont. Ezek után már szinte megváltás volt, amikor a férjem felfedezte, hogy mégiscsak lehet a neten időpontot foglalni.

A vizsgálatok eredményei nálunk nem vezettek lombikprogramhoz. De az időpontfoglalási kaland és az eredményvárás elég idő volt arra, hogy elképzeljem, milyen is lenne lombikikrekkel Párizsban az élet.

A meddőségi tesztre történő bejelentkezés tehát a több ezer kilométeres, igen meredek lombikprogramútnak csak az első lépcsőfoka volt. Nekünk nem kellett tovább másznunk, mert a jó Isten is felmérte, hogy az IVF-eljárást nem tudnánk végigcsinálni Párizsban. Így mindenféle beavatkozás nélkül áldott meg minket egy (hangsúlyozom: egy) Franciaországban született gyermekkel.

Én tehát így nem szültem Párizsban ikreket.

Akik azonban végigjárják ezt az utat, és utána még arra is marad erejük, hogy a nem túl gyermekbarát Párizsban ikreket neveljenek, azok hősök.

...és a statisztika szerint ezek a hősök egyre többen vannak.

XS
SM
MD
LG