Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

3 perc: Ha nem vétózta meg a kormány az uniós szankciókat, akkor miért ellenzi?


Egy német gázóra a Bonn melletti Bad Honnefben 2022. január 4-én

Tömegesen érkeznek az ázsiai munkások, miután a kormány lazított a feltételeken. A földgáz árának emelkedése az oroszok által bevezetett intézkedések következménye, és nem az uniós szankcióké. Simor András volt MNB-elnök hívta fel az IMF-et 2008-ban a pénzügyminiszter szobájából.

Nyáron tizenöt, Európai Unión kívüli ország esetében lazított a munkavállalás feltételein a kormány. Idén júniusban egy kormányrendelet bevezette a minősített munkaerő-kölcsönzés intézményét. Ez azt jelenti, hogy azoknak a közvetítőknek, akik megfelelnek a feltételeknek, és regisztrálnak, az állam megengedi, hogy a hiányszakmák esetében az EU-n kívüli országokból toborozzanak munkavállalókat, és engedélymentes eljárásban foglalkoztassák őket Magyarországon.

A hatóságok által minősített munkaerő-kölcsönző cégeknek nem kell különböző engedélyekkel bíbelődniük, ha a listán szereplő állampolgárokat akarják Magyarországon dolgoztatni. Egyre több gyárban tűnnek fel fülöp-szigeteki, indonéz, vietnámi és mongol vendégmunkások.

Szankciók

Miközben a magyar kormány nemzeti konzultációt kezdett szankcióellenes politikájának alátámasztására, Brüsszelben már az újabb, kilencedik szankciós csomagot készítik elő. Kérdés, hogy ehhez adja-e szavazatát Orbán Viktor, ahogy tette eddig mind a nyolc csomag esetében.

A Political Capital a közeljövőben publikálja kutatását, amely szerint a Fidesz-szavazók ötven százaléka azt gondolja, hogy a kormány nem támogatta a szankciókat.

Feledy Botond külpolitikai szakértő szerint ebben a játékban az nyer, aki kevesebbet veszít. „Tehát ez nem egy olyan játék, hogy a szankció nem fáj annak, aki kitalálja. Nyilvánvalóan fog fájni. Az a kérdés, hogy a másik oldalon mennyire üt” – tette hozzá.

Tényfeltáró videósorozatunk, a Szabadon második adásában terítéken a szankciók valós hatása.

IMF

Az elmúlt időszakban egyre több szó esik arról, hogy rákényszerül-e Magyarország arra, hogy ismét a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) forduljon segítségért. Ez egyelőre nem tűnik reális forgatókönyvnek. Kovács Álmossal, a Pénzügyminisztérium korábbi államtitkárával arról beszélgettünk, hogy milyen tárgyalófél az IMF, és hogyan zajlottak a 2008-as hitelfelvétellel kapcsolatos egyeztetések a valutaalappal.

Kovács Veress János pénzügyminiszter szobájában ült, ott volt Simor András, az MNB elnöke és Szarvas Ferenc, az Államadósság Kezelő Központ vezetője, és bejött a miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc is. Kovács visszaemlékezése szerint érezték, hogy ebben a helyzetben valamit lépni kell. Simor András úgy gondolta, hogy azonnal az IMF-hez kell fordulni, és felhívta a valutaalap Magyarországért felelős igazgatóját.

Kémszoftver

„A Pegasus magyarországi alkalmazása, úgy tűnik, része a sajtó- és a véleménynyilvánítási szabadság kormány által kiszámított és stratégiai eltiprásának” – állapítja meg többek között az Európai Parlament különleges vizsgálóbizottságának első jelentéstervezete, amely egy magyar fejezetet is tartalmaz.

A Pegasus kémszoftver EU-ban történő alkalmazását vizsgáló parlamenti különbizottság jelentésének első, kedden bemutatott tervezete szerint „a kémprogrambotrány kipattanásának pillanatától kezdve nagyon egyértelmű volt, hogy a magyar kormány akciói politikailag motiváltak voltak”.

Mint a jelentés rámutat, bár a kormány következetesen nemzetbiztonsági okokra hivatkozott, „azok az állítások, amelyek szerint az áldozatok fenyegetést jelentenének a nemzetgazdaságra, abszurdak és nevetségesek”.

Ukrán háború

„Nem hittem, hogy túlélem.” Egy kilépett orosz önkéntes katona mesélt a Szabad Európának háborús megpróbáltatásairól. Anatolij, egy 37 éves katona a közép-oroszországi Baskortosztán régióból két és fél hetet töltött a frontvonalon, de a dolog nem ment jól.

„Egész idő alatt nem volt rendszeres élelmezés – mondta – Nem volt lőszer, és a környező erdőkben kellett töltényeket keresnünk.” Néhány héttel azután, hogy harcba küldték őket, Anatolij és többtucatnyi másik szerződéses katona a Samuratov zászlóalj nevű regionális egységből felmondta a szerződését, és kérte, hogy küldjék haza. Ekkor kezdődött el igazán Anatolij kálváriája.

Amit még tudni érdemes

Hideg vízű medencék, bezáró uszodák – hol lehet majd télen sportolni? (Portfolio.hu)

Hidegebb medence- és zuhanyzóvíz, kevesebb vagy bezárt szaunák, rövidebb nyitvatartás és egyre kevesebb felkapcsolt villany.

Van értelme az árstopoknak? Megvizsgáltuk a tej példáján (G7.hu)

A termelők jól járnak a nagyobb forgalommal, a kereskedők részéről pedig egyértelműen tetten érhető a veszteség áthárítása.

Alapvető hiányosságok miatt sikerülhetett feltörni a KRÉTA rendszert (444.hu)

A több százezer diák, tanár és szülő érzékeny adatait tároló adatbázishoz nyílt csatornán is hozzá lehetett férni, és az adatbázis védelmi megoldásai is nagyon gyengék voltak.

Szép napot!

Wiedemann Tamás

  • 16x9 Image

    Wiedemann Tamás

    Wiedemann Tamás a Szabad Európa budapesti irodájának újságírója. 2007 óta ír gazdasági témájú cikkeket. Dolgozott a Magyar Hírlapnál, a Napi Gazdaságnál, a Magyar Nemzetnél és a G7-nél. 2009-ben a Robert Bosch Alapítvány és a Berliner Journalistenschule ösztöndíjasa volt Berlinben. 

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG