Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

3 perc: Egyre több magyar orvos nem hajlandó abortuszt végezni


(Képünk illusztráció)

Értesüléseink szerint lelkiismereti vagy vallási okokból egyre több magyar orvos nem hajlandó abortuszt végezni Magyarországon. A KSH adatai szerint míg 1980-ban több mint 80 ezer terhességmegszakítást végeztek Magyarországon, addig ez a szám 2020-ban csaknem 24 ezerre csökkent. Egy volt magyar katonanő pedig azért küzd, hogy kimenekítsen a tálibok elől 12 afgán családot, akik annak idején a magyar honvédségnek dolgoztak, de akikről szerinte a magyar kormány azóta megfeledkezett.

Versenyfutás az idővel

A Szabad Európa értesülése szerint egyre több olyan orvos van, aki lelkiismereti okokból nem hajlandó terhességmegszakítást végezni. A vallási, lelkiismereti ok mellett számos olyan körülmény van, amelynek megléte esetén az orvos megtagadhatja a beteg ellátását, tehát az orvosnak nem kell az erkölcsi meggyőződésével ellentétes ellátásban közreműködnie.

Kicsit sarkítva a helyzetet, ha egy intézményben miden orvos úgy nyilatkozott, hogy ő nem hajtandó abortuszt végezni, akkor ez az intézmény nem jól végzi a dolgát. Neki az ellátást biztosítania kell, és ennek megfelelően a személyi és tárgyi feltételeket hozzárendelni

– mondta a Szabad Európának Dr. Böszörményi-Nagy Géza, a Magyar Orvosi Kamara Országos Etikai Bizottságának elnöke, aki szerint az abortusznál a kulcskérdés a nem kívánt terhesség megelőzése lenne.

Az orvosi hivatás célja az emberi élet védelme, a fogantatástól a halálig. Tehát számunkra az élet a fogantatás pillanatában kezdődik. Amikor azt hallom egy nőtől, hogy az én testemről én döntök, akkor tudomásul kell venni, hogy ott már van egy másik élet is. Mi, orvosok pedig az élet védelmére esküdtünk, és nem csak az anyuka életének védelmére

-magyarázta az Etikai Bizottság elnöke.

Európai összevetésben a magyar szabályozás – szemben a jóval szigorúbb lengyelországival, vagy a teljes tilalomról rendelkező máltaival – a középmezőnybe tartozik. Ugyanakkor az ellátás elérhetősége és a hozzáférhetőség miatt mégis a szigorúbb rendszerek felé hajlik el. Jogilag Magyarországon a terhességmegszakításra a 12. hétig van lehetőség.

Az 5-6. hétnél korábban nem nagyon szokta észrevenni egy nő, hogy terhes, és onnantól kezdve már csak hat hete van arra, hogy azon a négy lépésen végig menjen, amin végig kell mennie az abortuszhoz. Ráadásul nagyon nehezen hozzáférhetők az egyes szolgáltatások. Ha most felhívunk egy nőgyógyászt, kb. egy hónap múlva kapunk időpontot, és az még szerencsés eset” – mondta Zeller Judit, a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet munkatársa.

A KSH adatai szerint míg 1980-ban 80.882 terhességmegszakítást végeztek Magyarországon, addig egy a szám 2020-ban 23.901 volt.

Hátrahagyottak

A Szelfi szombati epizódjában Zsúró-Luz Ivett volt katonával beszélgetettünk arról, hogy azért küzd együtt az Afghan Evac nevű szervezettel, hogy kimenekítse a tálibok elől Afganisztánból azt a tizenkét afgán családot, akik annak idején a magyar honvédségnek dolgoztak, de akikről szerinte a magyar kormány azóta megfeledkezett. A magyar honvédség csaknem egy évvel ezelőtt menekítette ki azokat az afgán családokat, akik segítették a magyar katonákat Afganisztánban. A kormány tavalyi közleménye szerint senkit sem hagytak hátra. Zsúró-Lut Ivett szerint azonban ez nem igaz.

"A legnehezebb arra a kérdésre válaszolni, miért nem segít a kormány"
please wait

No media source currently available

0:00 0:29:01 0:00
Közvetlen elérés

A lehallgatott Közel-Kelet

A palesztinokon tesztelik az izraeliek az új kémszoftvereiket, az ezekről szóló információk alapján tudhatjuk, hogy a Pegasus-szoftver mire képes. Ennek alapján joggal aggódhatnak azok, akiket ezzel, vagy más, hasonló kémprogrammal figyelnek meg. Röviden így összegezhető annak az európai parlamenti meghallgatásnak az eredménye, amelyet az EP Pegasus-ügyet vizsgáló különbizottsága tartott, és ahol három szakértőt hallgattak meg. Ők Izrael állam fellépését tanulmányozzák, elsősorban a palesztin területeken.

A meghallgatás előkészítése annak az útnak, amely ezen a héten lesz, amikor a vizsgálóbizottság küldöttsége három napra Izraelbe utazik. A helyszínen igyekeznek információkat szerezni a Pegasust forgalmazó NSO vállalat képviselőitől és az engedélyező izraeli hatóságoktól.

Az NSO-csoport folyamatosan arra hivatkozik, hogy a kémszoftvert a terrorizmus elleni küzdelemben, a bűnözés visszaszorítására használják. Ehhez képest az Access Now adatai szerint számos palesztin jogvédő telefonját törték fel és fertőzték meg a Pegasussal.

A Pegasus-Bizottság meghallgatta Marwa Fataftát is, aki az Access Now digitális jogokkal kapcsolatos munkáját vezeti a közel-keleti és észak-afrikai régióban. Szerinte az NSO-csoport nem az egyetlen cég, amelyik az izraeli megfigyelőipart alkotja és a megszállt palesztin területeket laboratóriumként használja a kémprogramok és az elnyomó megfigyelési technológiák fejlesztésére és helyszíni tesztelésére.

Mindhiába

Oroszországban bűncselekménynek számít háborúnak nevezni Moszkva február 24-én indított ukrajnai invázióját. Egy orosz háborúellenes tüntető, Vitalij Cicurov mégis egy “Nemet a háborúra” feliratú transzparenssel fejezi ki tiltakozását hónapok óta. Az oroszok közül néhányan támogatják Vitalij kiállását, mások azonban nem díjazták akcióját: volt már, hogy Szmolenszk utcáin brutálisan megverték, és már a rendőrségi fogdát is megjárta.

Összeverték, lecsukták, de még mindig tiltakozik a háború ellen egy orosz férfi
please wait

No media source currently available

0:00 0:03:19 0:00

Szép napot!

Báthory Róbert

  • 16x9 Image

    Báthory Róbert

    Báthory Róbert a magyarországi Szabad Európa szenior oknyomozó újságírója. Tizenhét éve dolgozik a médiában, ebből tíz évet a legnagyobb televíziók – az RTL Klub, a TV2, a Hír TV és az MTV – hír- és hírháttérműsorainál mint riporter, szerkesztő, illetve felelős szerkesztő. Ezt megelőzően a Kossuth rádió és a Rádió C munkatársa volt. 

XS
SM
MD
LG