Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Politikai járványkezelés – Miért halt meg a Pesti úti idősotthon ötvenöt lakója? 3. rész: Elveszett tesztek, ottfelejtett betegek


Március 31-én kiderült, hogy a Pesti úti idősotthonban megjelent a fertőzés, de csak nyolc nap múlva szűrték le a mentők az összes, még ott lévő lakót, körülbelül 530 embert. A több mint kétszáz fertőzöttet látványos médiashow keretében vitték el. Folytatjuk a Fidesz által Halálgyárként emlegetett idősotthon tragédiájának felgöngyölítését.

„Kétszáz teszttel teszteltünk, és 5-én estére kiderült, hogy nagyon sok fertőzött van. Akkor Skultéti (az intézet akkori igazgatója – K. Gy.) jelezte, hogy kéri a hatóságoktól, hogy teszteljenek. Hétfőn-kedden semmit nem csináltak, szerdán kezdtek tesztelni. Csütörtök-péntekre kiderült, hogy sok fertőzött van.”

„9-én a kabinetülésre jött be egy kolléga, hogy Müller Cecília most megy ki az otthonba. Rohantam ki én is. Beöltöztünk, és kezdtük átbeszélni a helyzetet.”

„Mondtam neki, hogy a vasárnapig lebonyolított kétszáz tesztelésből (az otthon szűrését a fenntartó Fővárosi Önkormányzat kezdte el – K. Gy.) milyen sok fertőzött volt, úgyhogy akkor, ugye, mindenkit letesztelnek, mert nekünk nincs több tesztünk. Erre azt mondta: csak ott tesztelünk, ahol felüti a fejét a járvány. Mondtam, hogy ha nem várnak ennyit vasárnaptól szerdáig, akkor nincs ennyi fertőzött” – idézi föl a tavalyi eseményeket a szociális területért felelős Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes.

A 8-i szűrésből 126 fő lett pozitív, a 9-iből ötvenhat. (Máshol összesen 207 gondozott pozitív tesztjéről olvasni péntek esti, 10-i állapotként, de ebben talán benne vannak az április első hetében elszállítottak is.)

Sem az otthon akkori igazgatója, Skultéti József, sem akkori vezető háziorvosa, Hajdú Sándor nem kívánt beszélni velem az akkori eseményekről. A mentőszolgálat szóvivője, Győrfi Pál nem is válaszolt megkeresésemre.

Gyerünk, vigyük!

A mentők túlterheltsége (a kormányzati válságkezelés sokáig a rendes, kocsizó állományra terhelte a tesztelést is, csak később állítottak be erre a könnyen megtanulható munkára orvosegyetemistákat) többször hozzájárult ahhoz, hogy az erre felkészítetlen szociális intézményben napokig vírusfertőzöttek maradjanak.

Az alapvető jogok országgyűlési biztosa április 29-én induló vizsgálata zárójelentésében arról számol be, hogy a háziorvos 2020. március 31-én kérte először Covid–19-vizsgálat elvégzését az OMSZ-től tizenhárom fő részére. A kért PCR-vizsgálatot egyhetes késéssel végezte el az OMSZ, és mire a mintavevő egység megérkezett, több lakó már kórházba került.

2020. április 4-én az otthon orvosa jelezte, hogy az OMSZ kizárólag abban az esetben hajlandó elvinni a betegeket kórházi kezelés céljából, ha a háziorvos gondoskodik arról, hogy a fekvőbeteg-intézmény befogadja a betegeket. A Bajcsy-Zsilinszky kórház kapacitáshiány miatt nem tudott fogadni több beteget, ezért a mentők az otthonból nem vitték el a lakókat a kórházba – írja az ombudsmani jelentés.

Öt nap múlva már igen, nem is akárhogy. Rendőri felvezetés, több tucat szirénázó mentő, csuklós busz a tünetmenteseknek, hatalmas médiajelenlét.

Még ha kicsit későn is – de ezt akkor ezt kevesen tudták.

Az elszállítás 2020. április 9-én
Az elszállítás 2020. április 9-én

„Igyekszünk mi is minél jobban eltemetni. Borzalmas élmény volt. Hétvégén volt a szállítás, a tök üres Pesti úton leállították a forgalmat, nagy csinnadrattával, hogy kimehessen innen ötven mentő. Felvezető rendőrséggel mentek, szirénáztak a Tescóig az amúgy üres Pesti úton.”

Éva, az egyik lakó: „A mi intézményünket úgy lejáratták, annyi szennyet ránk szórtak, hogy nem bírtuk ki. Írtunk az ÁNTSZ-nek, hogy szégyelljék magukat, és ne járassanak le, mert az itteni dolgozók a lelküket kiteszik.„

„Minden médiában csak a Pesti út volt. Azon az estén, amikor a rengeteget elvitték, kint álltunk az erkélyen, sírtunk és féltünk. Aznap este a kettesen kint volt a híradóban: halálgyár.”

„Ők bennünk bíztak. Nagyon soknak nincs senkije sem. Ha van is, nem jön be hozzá. Nincs senkije, bennünk bízik. Hogy egy demens vagy egy súlyosabb beteg fogadja el a kezelést, csak akkor tudom elérni, ha bizalmi kapcsolatot építek ki a lakóval. De ha ilyen helyzetbe kerül, amilyen az is volt, hogy odajöttek, most azonnal, pillanatok alatt, gyerünk, vigyük – tőlem várta volna, hogy elmondjam, mi történik. És én nem tudtam rá válaszolni.”

„Azt sem tudtuk, hova viszik őket, úgy nyomoztuk ki utána. Hála istennek a Korányiban jó kapcsolat alakult ki az egyik főnővérrel, vele már tudtunk kommunikálni. Hogy ha már lehet, mi menjünk kocsival érte, nehogy mentőautóval hozzák haza.”

A Mandiner április 5-i cikkének címe nem sok teret hagyott másmilyen értelmezésnek, mint hogy Karácsony Gergely megütheti a bokáját: „Halál, rüh és koronavírus a Fővárosi Önkormányzat idősotthonában”.

A naponta százszor ismételt hírekből úgy tűnhetett, mintha a Pesti útról fertőzték volna át az országot. „A magyar társadalom ennek felült. Ha van valami vírushír, akkor máig a Pesti út logója megy a tévében. Holott tavaly tavasz óta egy lakónak sem volt megbetegedése, csak ha a Bajcsyból behozták” – mondja az intézmény igazgatója.

„Ezt maholnap meg kell oldani”

Nagy felelőssége van a fenntartónak – jelenti be a tiszti főorvos április 9-én, csütörtökön. Mint mondta, korábban tapasztalt az egészségügyi szolgáltatás területén hiányosságokat.

Ezen a napon a betegeket a Korányi Országos Pulmonológiai Intézetbe szállították. Erről azonban még a hozzátartozókat sem lehetett tájékoztatni addig, amíg ezt Müller Cecília országos tiszti főorvos pénteken be nem jelentette az operatív törzs tájékoztatóján.

„Este 10-kor még a lakóknak csomagoltunk. 126 lakónak össze tudtunk mindent rakni a pohártól a takaróig, pizsamáig, vécépapírig, szalvétáig. Töméntelen mennyiség” – mesélik a dolgozók, miután a mentők nem vitték el a betegekkel a személyes holmijukat. Az otthon vezetésének viszont nem árulták el, ki lett pozitív és kit szállítanak el, pedig úgy föl tudták volna őket készíteni. Megérkeztek a mentősök, és listával a kezükben körbejártak a házban.

Reggel Orbán a rádióban: „Járvány idején sincs nagyon más a fejükben, mint hogy hogyan tudnának hatalomra kerülni, de egy idősotthon üzemeltetésével sem tudnak megbirkózni mondjuk polgármesterként.

Karácsony pedig azt írta: „Nehezen birkózom meg azzal, hogy belegondoljak, mi történt volna, ha mi nem kezdjük el magunk a szűréseket, és nem állunk a nyilvánosság elé.”

Müller Cecília 10-én, pénteken bejelentette, hogy az ország egész területén ellenőrzik az idősotthonokat („az idősotthonok segítségére sietünk”), hiányosság esetén pedig azonnal intézkednek. Arról nem beszélt, hogy az idősotthonokban élőket, ott dolgozókat tesztelni fogják-e.

Fertőtlenítés a Pesti úti otthonban 2020. április 12-én
Fertőtlenítés a Pesti úti otthonban 2020. április 12-én

„Nagyon aggódtunk azzal kapcsolatban, hogy a járvány megtalálja ezeket az intézményeket, ezért nagyon sokszor korábban kértük a kormányt, hogy legyenek szűrővizsgálatok, hogy minél előbb be tudjuk azonosítani ezeket a megbetegedéseket” – mondta az ATV Híradójának Karácsony Gergely.

Fürjes Balázs, Budapest fejlesztéséért felelős kormánybiztos elismerte, hogy Karácsony valóban kérte, hogy a kormány adjon teszteket: „Ezt maholnap meg kell oldani” – tette hozzá.

Hollik István Fidesz-szóvivő „nagyon szigorú hatósági vizsgálatot” követelt.

Karácsony Gergely szerint viszont rendszerszintű probléma, hogy a kórházban más betegséggel kezelt idősek az idősotthonba visszakerülve bevihetik a koronavírust, ezért azt kérte a kormánytól, hogy minden visszakerülőt teszteljenek le. Szerinte az elmúlt időszakban „sok erőfeszítést tettek az orvosi ellátás megerősítésére”, nem volt olyan, hogy ne lett volna ellátás.

Orvosok

Az otthon orvosi ellátására a Hajdú Sándor vezette háziorvosi praxisközösség szerződött. „Hirtelen felszívódtak az orvosok, és egyedül ő tartotta a frontot, de félt a vírustól” – meséli az otthon igazgatója.

Az ombudsman jelentése szerint április 2-án az otthon arról tájékoztatta a XVII. kerületi kormányhivatalt, hogy az intézmény orvosa nem jelent meg az otthonban, telefonhívásra nem reagál.

A főállású belgyógyász 2020. március 31-vel felmondott, írja az ombudsman, ezt megelőzően azonban utoljára március 20-án dolgozott (ekkor még nem talált tünetes betegeket), majd házastársa, a háziorvos helyettese is felbontotta alvállalkozói szerződését a kft.-vel. Ő március 23-án és március 30-án vizsgálta meg személyesen a betegeket.

Április 7-én ismételten kötelezték Hajdú Sándort, hogy személyesen lássa el a feladatait. 2020. április 8-án ezt meg is tette. ​„Az iratanyag szerint ez időszakban több e-mail-váltás történt a háziorvos és a kormányhivatal között, melyekben a háziorvos jelezte, hogy szakmai segítségre van szüksége kollégái kiesése miatt” – írja az ombudsman.

Bár a főváros vitatja, hogy napokon át orvosi ellátás nélkül maradtak volna a lakók, tény, hogy a háziorvosi bt. tagjai a járvány berobbanásakor elmaradtak. „Ha az orvos azt mondja, hogy nem jön be, akkor nem tudok mit csinálni” – mondja az otthon igazgatója. Többen csak telefonon voltak hajlandók rendelkezésre állni, Hajdú Sándor nemsokára Covid-karanténba is került, és fel is mondott.

„Általában hat órában voltak bent az orvosok a házban, plusz a két óra rendelkezésre állás. Ez működött is, csak amikor jött az a nagy cirkusz a hónap végén, az orvosok féltek, és kezdték bedobni a törölközőt.”

Ami persze sajtóhírek szerint előfordult más, kevésbé veszélyes helyen dolgozó háziorvosokkal is: aggódtak a saját egészségük miatt.

A jogszabály egyértelmű, járványügyi veszélyhelyzet esetén nem a fenntartónak, hanem a kormányzatnak kell biztosítania a hirtelen fellépő orvoshiányt. A kormányhivatal ehelyett ellenőrizte, hogy van-e orvos.

„Az ÁNTSZ hetente többször kijött – meséli Dobos Vadim, az a szadai háziorvos, aki, miután nem találtak mást, április közepétől elvállalta az otthon ellátását. – Az bökte a csőrüket, hogyhogy van orvos. Mindennap bejártam, hétvégén is. Ehhez képest este nézem a tévét: a Pesti úton már három hete nincs orvos. Aztán négy hete. Én meg minden másnap aláírtam egy jegyzőkönyvet, hogy itt vagyok az intézményben.”

A háziorvos heti húsz-, napi négyórányi munkát vállalt.

6. § (1) Az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi igazgatási és koordinációs feladatai körében…

l) közvetlenül intézkedik, ha azt rendkívüli körülmény (járvány, természeti csapás és egyéb katasztrófák, hirtelen fellépő orvoshiány stb.) szükségessé teszi;

(1991. évi XI. törvény az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről.)

Az idősotthonok szociális, nem egészségügyi intézmények. Törvény határozza meg, hogy gondozotti létszámtól függően hány órás orvosi ellátást kell biztosítani.

„Amerikában sincs állandó orvos, nincs rá pénz és igény sem. Egy ötszáz fős otthonban a legrosszabb járvány esetén is harminc-negyven embernek van valamilyen panasza, egy átlagos napon pedig tíz-húsznak. Azokat pár óra alatt el lehet látni. Nem kell 0/24-ben orvos.”

„Magyarországon sehol nincs fix orvos. Van, aki naponta, kétnaponta vagy hetente megy ki, illetve szükség esetén.”

„Nem igaz, amit Müller Cecília mondott, hogy békeidőben sem lehetséges, hogy ne legyen orvos egy otthonban. Minden idősotthon így működik” – mondja Dobos Vadim.

Ha sürgős gond van, hétvégén az idősotthonok is az ügyeletet hívják. Így persze egy péntek délutáni vírusfertőzött-gyanús lakó csak hétfőn kerül orvos elé, hiszen a háziorvosi ügyelet csak betegek és nem gyanús betegek esetén megy ki. Az orvosi jelenlét hiánya tehát bizonyos napokon hozzájárulhatott a járvány terjedéséhez az otthonban, de nem tudta volna megakadályozni a tömeges megbetegedést, mondja egy szakértő.

Gyakori vád az otthon ellen az ápolók hiánya is. Kovács Tünde, a főváros szociálpolitikai osztályának vezetője állítja, hogy a jogszabályi létszám mindig be volt töltve, de az nem elég a feladatellátáshoz. Ennek ellentmond, hogy a kerületi kormányhivatal 2019-es vizsgálata kimondta, hogy a folyamatosan növekvő létszámhiány miatt „az intézmény nem marasztalható el, azonban az ellátotti jogok sérülhetnek” – idézi az ombudsmani jelentés.

Az intézmény igazgatója 65-70 százalékos feltöltöttséget mond a járvány megjelenésének idejére. 544 főre 131, a gondozottak melletti dolgozó volt.

A nemzet igazi napszámosai

A szociális területen a legalacsonyabbak a bérek az egész nemzetgazdaságban, így a betöltetlen álláshelyek száma 2010 óta folyamatosan nő. A professzionális gondozók száma csökken, jelenleg hatvanezer fő dolgozik a teljes szociális ellátórendszerben.

A főváros szociális intézményei a központi költségvetés meghatározta béreken felül kapnak a fenntartótól egy ötvenezer forintos Budapest-pótlékot is, „ami nagyon nagy ösztönző”, mondják megkérdezettjeink.

Az Eurostat számításai szerint 2015-ben az EU 28 tagállamában átlagosan a GDP fél százalékát költötték idősek ellátására, nekik nyújtott szolgáltatásokra: a legtöbbet, két százalékot Svédország és Dánia. Magyarország 0,4 százalékkal az átlag alatt maradt (összehasonlításként: a gyermekes családok támogatására 2015-ben, tehát jóval a másfél éve kezdődött bumm előtt Magyarország a GDP három százalékát költötte).

2019 februárjában 24 842 ember várt idősotthoni férőhelyre. Becslések szerint a reális szám 35 ezer körüli, mivel sokan nem is regisztrálnak a hosszú várólisták miatt. A várakozási idő átlagosan két év, ezalatt a családnak kell biztosítania valamilyen módon a gondozást.

Ezért is nehezen magyarázható, hogy az utóbbi nyolc évben központi állami fenntartásban működő idősek otthonában új férőhely nem jött létre.

Szinte csak a központi költségvetés szempontjai határozzák meg a Szociális törvény módosításait, a finanszírozás nem a valódi költségekhez igazodik.

(Gyarmati Andrea: Idősödés, idősellátás Magyarországon; Friedrich Ebert Stiftung 2019.)

Az ombudsman jelentése is kimondta, hogy járványveszély esetén a járási hivatal, illetve a kormányhivatal gondoskodik a védőeszközök biztosításáról.

A jelentés beszámol a hatóság több, 2019-es ellenőrzésének tapasztalatáról is, amelyek semmilyen hiányosságot nem tártak fel. Továbbra is szakdolgozói létszámhiány volt, írja, és bár folyamatosan hirdetik az üres álláshelyeket, valamint bérnővéreket is fogadtak, de „továbbra sem biztosítottak a személyi feltételek”.

Megállapítja, hogy a fenntartó részéről a szakmai főosztály már 2020. február 26-án körlevélben kérte a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában lévő tizenegy idősotthon vezetőjét, „hogy az intézményi válsághelyzetre vonatkozó tervüket aktualizálják, készüljenek fel a végrehajtásra, illetve intézkedjenek a szükséges védőfelszerelések beszerzéséről (…) a fenntartó biztosította minden, a védekezéshez szükséges költség fedezetét”.

A fenntartó ezenkívül „folyamatos erőfeszítéseket tett a szükséges tesztek beszerzése érdekében, és 2020. április 3-tól, amikortól ez lehetségessé vált, lényegében folyamatosan gondoskodott az idősotthonokban, így az otthonban is az ellátottak és a munkavállalók szűréséről”.

Dobos Vadim háziorvost kérdeztem, milyen állapotokat talált áprilisi beállásakor. „Azonkívül, hogy a honvédség mindent szétszedett (az elszállítások után fertőtlenítették az otthont – K. Gy.), semmilyen extrát nem találtam. Láttam már egy pár idősotthont Magyarországon, ez akkor is, most is a magyar átlag fölötti, tisztaságban, ellátásban egyaránt.”

Folytatódik a felelősségelhárítás

Müller Cecília azt mondta március 30-án , hogy a háziorvosok feladata az egyéni védőfelszerelés beszerzése, ennek ellenére már két alkalommal adott nekik felszerelést az operatív törzs.

A Népszava által megkérdezett Máltai Szeretetszolgálat szerint az első központi ellátmányt április 9-én kapták meg a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság megyei igazgatóságain. Más intézmények sem kaptak a járvány megjelenése után egy hónapig központi segítséget, a nem állami fenntartók igyekeztek szájmaszkot, kesztyűt, fertőtlenítőt szerezni nekik. Pedig a jogszabályok elég világosan fogalmaznak arról, hogy ez kinek a dolga:

41. § (5) A kormányhivatal…

d) intézkedik a fertőzés terjedésének megakadályozásának érdekében,

e) gondoskodik a laboratóriumi vizsgálatok elvégzésének feltételeiről,

f) gondoskodik a fertőzés megelőzésének, terjedésének leküzdéséhez szükséges anyagokról, eszközökről.

(18/1998. (VI. 3.) NM-rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről.)

Izolálás

Március 25-én a minisztérium kézikönyvet adott ki a kórházak számára a fertőzések megelőzéséről és terápiájáról. E szerint a kórházakban a Covid–19-gyanús eseteket el kell különíteni, „lehetőleg egyágyas, külön fürdőszobás egységben (…) Ha nem megoldható az elkülönítés, a lélegeztetett beteg elhelyezhető a Covid–19 igazolt betegekkel is egy intenzív osztályon.

Nem láttam dokumentumot, amely az erre nyilvánvalóan felkészületlen idősotthonokra más kötelezettséget rótt volna.

Egy kisebb, nem több száz fős intézményben azonban nem vagy csak nagyon nehezen lehet izolált ellátást kialakítani.

2020. április 5-én a megkeresett NNK Egészségügyi Igazgatási Főosztálya arról adott tájékoztatást, hogy szükséges a súlyos betegek kórházba szállítása, ezért leegyeztette az OMSZ vezetőjével, hogy ha a Bajcsy-Zsilinszky kórház nem tudja fogadni a betegeket, vigyék őket más kórházba. Az enyhe és középsúlyos állapotú betegek kezelését az otthonban kell megoldania – idézi föl az ombudsman jelentése.

A Pesti úti idősek otthona legtöbb szobájában még nincs fürdőszoba. Így az elkülönítés, amihez nem adott javaslatot, kiegészítést a járványügyi irányítás (például mi legyen az őket ápolókkal, hogy ne vigyék át más részlegbe a fertőzést stb.) gyakorlatilag nem volt megoldható. Ekkor még. Később, amikor már betegek százait vitték kórházba, és közülük többen meg is haltak, lettek felszabaduló épületszárnyak.

Az ombudsmani jelentés szerint 2020. április 16-án a kórházból visszaérkező lakók visszafogadására izolációs (karantén-) részleget alakítottak ki. „Az otthon saját dolgozói végezték el az átalakítást: falat zártak és az új falon ajtót építettek ki.”

Szükség is volt rá, mert például 17-én a fertőzött lakók elszállításáról az OMSZ nem tudott gondoskodni – az OMSZ ügyeletvezetője szerint az ágyszámcsökkentési okok miatt, írja az ombudsman –, ezért a betegek további karanténelhelyezésére került sor folyamatos egészségügyi felügyeletük mellett.

Mára a Pesti úti otthonban tizenhárom izolációs szobát hoztak létre. Van köztük egy- és kétágyas, valamint egy ötágyas szoba is, külön nővérállással, személyzettel és eszközparkkal.

Elveszett minták

Április 20-án a Bajcsy kórház főigazgatója levelet kapott az országos tiszti főorvostól, miszerint a Pesti útra csak két darab, 48 órán belül elvégzett negatív PCR-teszttel küldhetnek vissza beteget.

Bár idősotthonokra vonatkozó fertőzöttségi kimutatást nem adtak ki, a fővárosi Pesti úti intézmény (április 17-én: 212 fertőzött, 18 elhunyt) és a Rózsa utcai otthon (hatvan körüli fertőzésszám) mellett ekkor jött már hír a borsodnádasdi (31 beteg), dabasi, érdi, mezőszilasi, nagymágócsi, dunakeszi, illetve egy zuglói idősotthonból megbetegedésekről, illetve halálesetekről.

Kötelező tesztelést még mindig nem rendelt el a kormány az idősotthonokban, „csak egyfajta népegészségügyi rutinellenőrzésről beszélt szerdán Müller Cecília országos tiszti főorvos, ennek során a hatósági utasítások betartását és a védőfelszereléssel való ellátottságot fogják vizsgálni”.

Április 17-re kiderült, hogy a Pesti úton a tömeges tesztelés során levett ötszáz mintából 74-ből nem sikerült elvégezni a tesztelést, mert túl kicsi volt a minta, vagy kifolyt szállítás közben. Volt olyan fertőzött is, akit egyszerűen ottfelejtettek.

Egy nap múlva a megsemmisült minták miatt az NNK utasítására a mentőszolgálat soron kívül megjelent az intézményben, és az éjszaka folyamán megismételte a mintavételezést.

A központi járványkezelés hibái ellenére (egy hétig nem értesítették az otthont, hogy 74 minta hibás, és kiderült, hogy voltak köztük fertőzöttek is), a Fővárosi Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya ezen a napon mégis ápolás-szakfelügyeleti, járványügyi és kórházhigiénés ellenőrzést végzett az otthonban. És utána bírságolt.

Lecseng a hullám

A járvány enyhülésével, május 18-án az országos tiszti főorvos enyhítette az intézményi felvételi és kijárási korlátozásokat. Az otthonok újból kötelesek a „járványügyi feladatok ellátása miatt” átadott személyt teszt nélkül is átvenni a kórházaktól – függetlenül attól, hogy újak-e, vagy korábban is ott éltek. Járványügyi feladatok ellátására pedig bármely kórház hivatkozhat járvány idején.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ június 3-án részlegesen feloldja a látogatási tilalmat.

Június 17-én a kormány megszünteti a veszélyhelyzetet, és bevezeti a járványügyi készültséget, másnap az NNK feloldja a látogatási tilalmat.

De szeptember 8-án az esetszámok ismételt növekedése miatt az országos tiszti főorvos ismét látogatási és intézményelhagyási tilalmat rendel el.

Most már egyszerre mindkettőt, nem úgy, ahogy tavasszal tette.

(A cikksorozat befejező részét itt olvashatják.)

  • 16x9 Image

    Kerényi György

    Közel 30 éves újságírói pályája során hét médiumot alapított vagy vett részt az indításában: köztük kalóz, roma és két börtönrádiót, valamint mainstream újságokat. Volt a Kossuth Rádió főszerkesztője, és 3 évet dolgozott a szlovák közszolgálati média magyar adójánál, a Pátria Rádiónál. 10 évig tanított az ELTE médiatanszékén.

XS
SM
MD
LG