Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Prágai levél: amikor a történelem ismétli önmagát


November 17. fontos nap a csehek életében és nem csak azért, mert ilyenkor nem kell menni dolgozni. (Persze nyilván ezért is.) Ezen a napon két nagyon fontos esemény történt az ország életében, egészen pontosan 50 év különbséggel.

November 17-én a csehek két jelentős történelmi eseményt is ünnepelnek. Az egyik 1939-ben, a másik 1989-ben történt. Az összefüggés természetesen nem véletlen.

Ami az előbbi dátumot illeti, a náci Németország 1939. március 15-én indította el Cseh- és Morvaország megszállását. A harcok nem tartottak sokáig, egy nappal később Hitler a prágai várban már ki is hirdette a német protektorátust, azaz a független Csehszlovák Köztársaság megszűnését.

Még ugyanazon évben, november 17-én jórészt diákokból álló tömeg verődött össze és kezdett tüntetni a nácik ellen. Az ok az volt, hogy egy diákot, Jan Opletalt október 28-én a Csehszlovák Köztársaság kikiáltásának évfordulóján rendezett tüntetésen a nácik meglőttek, november 11-én halt bele a sérüléseibe.

Náciellenes megmozdulás és a kegyetlen bosszú

Négy nappal későbbi temetése, melyen több ezer diák vett részt, náciellenes megmozdulássá lett. A diákok leszedték a német utcanévtáblákat, melyeket a megszállás szimbólumainak tartottak.

Válaszul Konstantin von Neurath, a protektorátus birodalmi kormányzója november 17-én az összes egyetemet és főiskolát bezáratta, a Gestapo és a német hadsereg katonái behatoltak a prágai, brnói és příbrami egyetemek kollégiumaiba és válogatás nélkül elhurcolták a diákokat.

A nácik kilenc diákvezetőt kivégeztek, több mint ezer társukat pedig koncentrációs táborba küldték. A tragikus események nyomán 1941-ben november 17-ét Nemzetközi Diáknapnak nevezték ki.

Ötven évvel később

Nem véletlen tehát, hogy a nácik elleni lázadás 50. évfordulóján, 1989. november 17-én a történelem megismételte önmagát. A cseh diákok erre a napra demonstrációt szerveztek Jan Opletal mártíromságára emlékezve.

A felvonulásból gyorsan az ország kommunista vezetése elleni tiltakozás lett, amit a rohamrendőrök megpróbáltak brutálisan leverni. A mintegy 15 ezer fős tüntetést tartják az úgynevezett Bársonyos Forradalom kezdetének.

Az események villámgyorsan követték egymást, november 25-én a prágai Letna Parkban például közel 750 ezer ember tüntetett, december 10-én már meg is alakult a jórészt nem kommunistákból álló új kormány.

Idén persze a megemlékezések is visszafogottak voltak, hiszen az országban komoly korlátozások vannak a járvány miatt. Ezzel együtt érdemes egy pillanatra elgondolkodni azon, mi mindenre képes az elszánt diákság bármilyen diktatúra ellen.

Prágai levél - mi ez? A Szabad Európa újraindulásával felélesztünk egy talán feledésbe merült műfajt, amelynek lényege, hogy a külföldről tartalmat szolgáltató médiumok (amilyen a Szabad Európa Rádió vagy a BBC Magyar Adása volt) megpróbálták kicsit bemutatni a magyar közönségnek a helyi hétköznapokat is. A terveink szerint heti rendszerességgel jelentkező rovatban a prágai és cseh életet (remélhetőleg minél hamarabb a kultúrát, gasztronómiát, mindennapi különlegességeket) próbáljuk meg közelebb hozni, illetve megmutatni, milyennek látszik Magyarország 500 km távolságból.

  • 16x9 Image

    Csák Gyula

    Csák Gyula a Szabad Európa magyar szerkesztőségének igazgatója. Közel 25 éve dolgozik újságíróként, szerkesztőként és vezetőként. Volt a BBC, az Euronews, az Inforádió, a Magyar Rádió és a Rádió C munkatársa egyaránt.

XS
SM
MD
LG