Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Prágai levél

2021. április 12., hétfő

Naptár
2021. április
H K Sze Cs P Szo V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2

„Mami, 2020. december 25.” Egy méterrel arrébb: „1925-2021 - apa, nagyapa”. Kicsit mellette egy gyerekrajz – és rengeteg mécses, virág. Így néz ki 2021 áprilisának elején Prága főtere, több, mint 20 ezer fehér kereszttel, melyek mindegyike a koronavírus egy-egy áldozatát jelképezi. Szívbemarkoló, mellbevágó látvány. Szubjektív levél Prágából.

„Elhunyt 285 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 22 966 főre emelkedett.” Mindez az egy éve mindennapossá vált magyar (esetünkben pénteki) kormányzati közlemény második-harmadik sorában, egyetlen mondattal. Mindig ugyanazzal a mondattal, csak a számok cserélődnek.

Nem szép, de az ember már csak olyan, hogy belefásul. Minden reggel átfutja, aztán folytatja a napját. Pedig meghalt közel (vagy néha több, mint) 300 ember. Mamik, apák, nagyapák, de nem látjuk őket, számokká lettek.

Prága főterén nemrégiben felfestettek több, mint 20 ezer fehér keresztet a kövezetre. Elmentem megnézni. Letaglózó hatása van a régi köveken a rengeteg keresztnek. Szinte az egész tér tele van velük.

A gyönyörű tér tele van fehér keresztekkel, mécsesekkel és virágokkal
A gyönyörű tér tele van fehér keresztekkel, mécsesekkel és virágokkal

Ez már önmagában is hihetetlenül erős üzenet, de ami igazán megrázó, az az, hogy az emberek igazi, őszinte emlékhellyé varázsolták. Mécsesek százai (talán ezrei), friss és elszáradóban lévő virágok, egy-egy név, becenév, halálozási dátum (különösen megrázó azt látni, amikor a Mami neve mellett december 25. szerepel) – a semmitmondó „elhunyt 285 többségében idős, krónikus beteg” hirtelen kézzelfogható lesz.

Az ember rádöbben, hogy aki az egyetlen nap alatt elhunytak közül a 147. volt, ő is valakinek az édesapja, édesanyja, vagy a gyermeke. Halála pótolhatatlan veszteség és örök fájdalom valaki(k) számára.

Ez így leírva lehet, hogy sablonosan hangzik, de amikor a téren jártam, három idős hölgy éppen gyertyát gyújtott, miként egy anyuka is egy kisgyerekkel. Megfogható emberi tragédiák.

Gyerekrajz az elhunyt nagypapának
Gyerekrajz az elhunyt nagypapának

Persze éppen ez volt a célja a Millió Pillanat a Demokráciáért nevű mozgalomnak, amely előállt az ötlettel a koronavírus által leginkább sújtott országok egyikének fővárosában. (Budapesten a Margitszigeten van egy emlékhely, ott számozott kavicsokkal emlékeznek az elhunytakra.)

Azonban talán nem túlzás azt állítani, hogy erre már szinte senki sem emlékszik. A tér életre kelt, megszemélyesítve az áldozatokat, lehetőséget adva a gyászra és a búcsúra azoknak is, akik a korlátozások miatt nem lehettek ott a szerettük mellett az utolsó percekben.

Emellett lehetőséget ad a személyes gyász közös megélésére, mindenki érezheti, hogy nincs egyedül a fájdalmával.

Keresztek a prágai Óvárosban a járvány áldozatainak emlékére
please wait

No media source currently available

0:00 0:00:42 0:00
Prágai levél - mi ez? A Szabad Európa újraindulásával felélesztettünk egy talán feledésbe ment műfajt is, amelynek lényege, hogy a külföldről tartalmat szolgáltató médiumok (amilyen a Szabad Európa Rádió vagy a BBC Magyar Adása volt) megpróbálták kicsit szubjektívabb módon bemutatni a magyar közönségnek a helyi hétköznapokat is. A heti rendszerességgel jelentkező rovatban a prágai és cseh életet, kultúrát, történelmet próbáljuk meg közelebb hozni, illetve megmutatni, milyennek látszik Magyarország 500 km távolságból.
Tavaly májusban még (már) ki lehetett ülni egy sörre Prágában. Ezt várja most is mindenki a cseh fővárosban.

Ha Csehország, akkor sör. Ezen nem nagyon van mit vitatkozni, hiszen a csehekhez legalább annyira hozzátartozik a sörkultúra, mint a knédli. De vajon mennyire igaz ez a feltevés? Szubjektív levél Prágából.

A cseh fővárosról sok minden juthat az ember eszébe, de az szinte biztos, hogy a TOP 3-ban ott van a sör. Nem véletlen, Prága tele van sörözőkkel, az ember nem tud úgy végigmenni egy utcán (és nem csak a belvárosban), hogy ne jönne szembe egy étterem, egy terasz és persze, a sör. (Mármint békeidőben, a járványt most hagyjuk...)

Szóval egyáltalán nem meglepő, hogy az Expensivity.com nevű amerikai oldal felmérése szerint a csehek fogyasztják a legtöbb sör a világon, 468 adagot évente és fejenként.

Ez ugye bőven több, mint egy sör naponta és ha ebbe beleszámítjuk a gyerekeket is, akkor inkább közelít a kettőhöz. Amire megvonhatjuk a vállunkat azzal, hogy „nincs itt semmi látnivaló, legközelebb többet és érdekesebbet”.

Ha legendás cseh sörimádó, akkor Bohumil Hrabal. Az 1997-ben elhunyt író itt kedvenc prágai sörözőjében, az U Zlateho Tygrában (azaz az Aranytigrisben) látható 1990-ben.
Ha legendás cseh sörimádó, akkor Bohumil Hrabal. Az 1997-ben elhunyt író itt kedvenc prágai sörözőjében, az U Zlateho Tygrában (azaz az Aranytigrisben) látható 1990-ben.

(Zárójeles megjegyzés: megtörtént, hogy egy baráti erdei séta kellős közepén cseh ismerősöm benyúlt a hátizsákjába és előkapott pár dobozt sört, megkínálva a társaság felnőtt tagjait. Senkinek a szeme sem rebbent.)

Mi a helyzet a borral?

Ilyenkor szokott jönni a csakhogy, és ez most sem marad el. Nemrégiben ugyanis egy másik felmérésben azt vizsgálták, melyik a csehek kedvenc itala és kiderült, hogy... a bor.

Legalábbis bizonyos szempontból, különleges szögből, hunyorítva, alkonyat után és távolról nézve. Az a bizonyos felmérés ugyanis azt állapította meg, hogy a felnőtt csehek 73 százaléka iszik bort, míg 65 százalékuk sört.

A megállapítást két dolog is árnyalja. Egyfelől az, hogy ettől függetlenül mennyiségben simán a sör vezet, másfelől az, hogy a felmérést a Vinařský fond (Bor Alapítvány) rendelte meg.

„A felmérés azt mutatta, hogy a cseh borfogyasztók nagy része hazafi, hiszen 60 százalékuk hazai bort iszik, elsősorban annak jobb íze, minősége és a hazai termelők támogatása miatt” – nyilatkozta akkor az alapítvány igazgatója, Jaroslav Machovec.

Őszintén szólva én még csak egyszer ittam cseh bort, nem állítom, hogy rossz volt, de a jobb íz-minőség kombót azért kissé túlzásnak érzem Magyarországról érkezve.

(A felmérés szerint egyébként a válaszadók 54 százaléka a fehér bort kedveli, 25 százalék a vöröset, 6 százalék a rosét, míg 15 százaléknak mindegy.)

Meglepő lista

Visszatérve a sörhöz, a fent említett sörfogyasztásba beleszámolják a turistákat is, csak hát idén ők nincsenek, ami az adatokon is látszik.

A felmérés a sör árával is foglalkozott, ám mivel az éttermek, kocsmák zárva voltak, ugye, ezért most elsősorban az üzletekben és a szállodák bárjaiban kapható italok áraira koncentrált, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a csapolt sör ezúttal kimaradt.

Mennyi sört fogyasztanak az emberek a világon? (Infografika: expensivity.com)
Mennyi sört fogyasztanak az emberek a világon? (Infografika: expensivity.com)

Ami döbbenet, hogy sörfogyasztásban második helyen a spanyolok (!) állnak 417 adaggal, valamennyire megelőzve a németeket (411). Haiti kullog a sor végén, 4 egységgel (egy egység egy 0,33-as doboz sör).

A legtöbbet a németek költik sörre (közel 1908 dollárt évente), noha 15 olyan ország is van, ahol drágább az ital – a legdrágább Katarban, ahol egy doboz sörért 11,26 dollárt kell átlagosan fizetni. A legolcsóbb Dél-Afrikában, ahol alig 1,68 dollár. A csehek 1166 dollárt költenek évente sörre, az átlagár majdnem 2,5 dollár.

Mi a helyzet a magyarokkal?

Nyilván adódik a kérdés, hogy hol áll ezen a listán Magyarország? Nos, egy 0,33-as sör átlagára 2,84 dollár, évi 697 dollárt költünk sörre fejenként és 245 egységet iszunk meg.

A félreértések elkerülése végett jegyezném meg: a felmérést úgy készítették, hogy minden országban megnézték a szupermarketek online sörárait, a legismertebb márkákra koncentrálva, emellett felhívtak szállodákat, hogy náluk mennyi a sör, illetve ahol volt, ott a hotel éttermének, bárjainak árait is ellenőrizték, majd mindebből hoztak egy átlagot.

A fejenkénti fogyasztást az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján állapították meg.

Prágai levél - mi ez? A Szabad Európa újraindulásával felélesztettünk egy talán feledésbe ment műfajt is, amelynek lényege, hogy a külföldről tartalmat szolgáltató médiumok (amilyen a Szabad Európa Rádió vagy a BBC Magyar Adása volt) megpróbálták kicsit szubjektívabb módon bemutatni a magyar közönségnek a helyi hétköznapokat is. A heti rendszerességgel jelentkező rovatban a prágai és cseh életet, kultúrát, történelmet próbáljuk meg közelebb hozni, illetve megmutatni, milyennek látszik Magyarország 500 km távolságból.

Továbbiak betöltése

XS
SM
MD
LG