Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Prágai levél

A 91 éves pincér, Kathi Kink csapol sört a dél-németországi Naringban
A 91 éves pincér, Kathi Kink csapol sört a dél-németországi Naringban

Vallomással kezdem ezt a cikket: szeretem a listákat. Nem mintha az esetek többségében sok értelmük lenne, nem is feltétlenül ez a céljuk, sokkal inkább az, hogy jól el lehessen vitatkozni róluk. Mondjuk egy sör mellett…

Apropó, sör! Nemrégiben a Money pénzügyi oldal gondolta úgy, összeállítja a világ legjobb sörös városainak listáját – mit mondjak, a sorrenden van mit vitatkozni.

Ha sör, akkor Európában sok város neve beugrik az egyszeri malátakedvelőnek, kezdve Prágával (természetesen…) folytatva Münchennel egészen Londonig és akkor a holland sörökről még egy szót sem szóltunk.

Amerikai kisváros az élen

Ehhez képest a Money listájának első helyén egy bizonyos Asheville feszít. Mielőtt a Google-höz kapnának, elárulom, hogy Asheville egy észak-karolinai kisváros, ahol a 2019-es legutolsó adatok szerint 91 ezer ember él.

Hogyan került egy ilyen lista élére egy város, amit eddig maximum a Bilmore Estate-ről, Amerika legnagyobb magánkézben levő kastélyáról ismertek?

A titok természetesen itt is a lista összeállításának módszereiben rejlik. A település a megszerezhető 10-ből 8,4 pontot ért el, elsősorban azért, mert 10 ezer emberre 2,8 sörfőzde jut, a bárok, pubok, klubok esetében ez a szám 7,86.

“A kevesebb, mint 100 ezer lakosú városban 26 főzdében körülbelül 100 féle sört főznek. A sörbusztól és a kerékpártúráktól kezdve a sorrel bevont fánkon át a sörfagyiig minden van” – írta a Money szerzője, Salman Haqqi.

A másik szempont az ár volt, ebben az amerikai kisváros már közepesen teljesített (egy pint sör 4,94 dollár, ami 4,19 euró), olyannyira, hogy a 40 vizsgált városból éppen a 20. helyet foglalja el.

Olcsó Prága

Így aztán Prága 6,88 ponttal a második helyre szorult, amit nem minősítenék, mert még soha nem jártam Asheville-ben (és nagyon meg leszek lepve, ha egyszer eljutok oda), de az amerikai kisvárosnak nagyon jó helynek kell lennie, ha képes volt megelőzni a cseh fővárost.

Prágában egy pint sör 1,57 eurónyi korona, aminél csak az argentin Buenos Aires olcsóbb (1,37 euró). “Prágában közel 100 sörfőzde van és a bárok, pubok lakosságra vetített aránya is magas” – jegyezte meg az oldal.

A harmadik helyen a lengyelországi Krakkó végzett, elsősorban azért, mert az utóbbi években komolyan fellendült a sörkultúra, sorra nyílnak a főzdék és a bárok, az árak sem magasak.

Berlin? München? London?

A listával kapcsolatos kérdőjelek csak szaporodnak attól, hogy az első tíz helyezettből öt az Egyesült Államokban van. Olyan városokról beszélünk, mint Fort Collins, Cincinnati, Austin és Grand Rapids.

Eközben az európai sörkultúra olyan kultikus városai, mint Berlin (21. hely), München (34.) vagy London (39.) a lista második felére, vagy egyenesen a végére szorultak.

A német vagy a brit főváros elsősorban a sok lakos miatt szorulhatott ennyire hátra. Nem vagyok matematikus, de Londonban körülbelül 2500 sörfőzdének kellene lennie ahhoz, hogy hozza Ashville számait.

A TOP 10 sörváros a Money szerint

1. Asheville, Észak-Karolina, US

2. Prága, Csehország

3. Krakkó, Lengyelország

4. Fort Collins, Colorado, US

5. Cincinnati, Ohio, US

6. Buenos Aires, Argentína

7. Austin, Texas, US

8. Dublin, Írország

9. Wrocław, Lengyelország

10. Grand Rapids, Michigan, US

Prágai levél - mi ez? A Szabad Európa újraindulásával felélesztettünk egy talán feledésbe merült műfajt is, amelynek lényege, hogy a külföldről tartalmat szolgáltató médiumok (amilyen a Szabad Európa Rádió vagy a BBC Magyar Adása volt) megpróbálták kicsit szubjektívabb módon bemutatni a magyar közönségnek a helyi hétköznapokat is. A heti rendszerességgel jelentkező rovatban a prágai és cseh életet, kultúrát, történelmet próbáljuk meg közelebb hozni, illetve megmutatni, milyennek látszik Magyarország 500 km távolságból.

A John Lennon nevét viselő prágai fal több egyszerű építménynél. Neve egybeforrt a szabadság és a demokrácia iránti vággyal. Most tovább bővül a cseh főváros e világhírű helye.

The Lennon Wall Story néven fut majd az a kiállítás, amit a fal közelében (egészen pontosan a Malá Stranán található Napa Bar alagsorában) lehet megnézni, és ami azért bőven több mint egy kiállítás.

A látogatók ugyanis nem csak a fal történetét feldolgozó képeket és tárgyakat tekinthetnek meg, hanem tematikus kiadványok között válogathatnak, megnézhetnek egy dokumentumfilmet és nem hiányozhat a zene sem.

A film a fal történetét dolgozza fel (van mit, erről kicsit lejjebb), emellett mindenféle interaktív elemekkel is eljátszhatunk a szórakozva tájékozódás jegyében (a pénzkereset jegyében pedig nem maradhatott ki az ajándékbolt sem, természetesen).

“Az ötlet négy éve merült fel bennünk. A látogatók egyebek mellett megtekinthetnek egy félórás, eddig sehol be nem mutatott dokumentumfilmet, benne szemtanúk visszaemlékezéseivel” – nyilatkozta a múzeum alapítója, Eva Ticháková, aki közösségi finanszírozással szedte össze a hely megnyitásához szükséges pénzt.

Lovagoktól Lennonig

Mint arról már korábban is írtam, a fal eredetileg az 1158 óta ugyanezen a helyen lévő Máltai Lovagrend épületét óvja. Az első rendszerellenes feliratok az 1960-as években jelentek meg rajta.

Kultikus hellyé az 1968-as prágai tavasz leverése után vált, amikor fiatalok kezdtek el üzenni a falon, kiírva magukból a levert forradalom, az elbukott reformok fölött érzett elkeseredésüket.

A rezsim persze nem vette jó néven a lennonizmusra (nem összekeverendő a leninizmussal...) keresztelt kisebbfajta mozgalmat, melynek egyik csúcspontja a közeli Károly-hídnál vívott csata volt.

A hely a ma ismert Lennon-fallá (megtartva persze a kommunista rendszer elleni hangulatot) a zenész 1980-as halála után vált. A Beatles legendás alapítójára a szabadság szimbólumaként tekintettek.

Hongkong és a maszk

A falon ma graffitik, feliratok, rajzok tömkelege látható, elsősorban a béke mellett és a fegyverkezés ellen, de vannak rajta Hongkongnak szabadságot követelő szövegek is.

John Lennon arcképe körül a legendás Beatles-himnusz, az All You Need is Love van felírva különböző nyelveken, de nem maradhatott ki a jelen sem: „All You Need is Love & Face Mask”.

Prágai levél - mi ez? A Szabad Európa újraindulásával felélesztettünk egy talán feledésbe ment műfajt is, amelynek lényege, hogy a külföldről tartalmat szolgáltató médiumok (amilyen a Szabad Európa Rádió vagy a BBC Magyar Adása volt) megpróbálták kicsit szubjektívabb módon bemutatni a magyar közönségnek a helyi hétköznapokat is. A heti rendszerességgel jelentkező rovatban a prágai és cseh életet, kultúrát, történelmet próbáljuk meg közelebb hozni, illetve megmutatni, milyennek látszik Magyarország 500 km távolságból.

Továbbiak betöltése

XS
SM
MD
LG