Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Szinte minden második gép késett a nagy európai reptereken


A Párizstól északra fekvő Charles de Gaulle/Roissy reptéren hosszú sorokban várakoznak az utasok a becsekkolásra 2022. július elsején

Hónapok óta egyre komolyabb gondokkal küzd a légi közlekedés. Az üzemanyagáraktól jórészt függetlenül sem sikerül gyorsan visszaállni a járvány előtti működési folyamatokra. Ez belátható időn belül biztosan nem is fog egy csapásra megoldódni. Mindezt leginkább onnan érzik majd az utasok, hogy továbbra is késni fognak a gépek, törölni fogják a járatokat. Az adatokat nézve különösen Európa legnagyobb repterein nagy most a káosz.

A járvány alatt az emberek durván visszafogták az utazási költéseiket, hiszen nem nagyon volt hova utazni. A korlátozások feloldásával azonban újra mindenki utazni akart, a kereslet nyárra már Európában is megközelítette a járvány előtti, 2019-es szintet.

Viszont miközben az USA-ban például már tavaly is kevesebb korlátozással működött az iparág, Európában sokkal élesebb volt a váltás a lezárásokkal teli időszakhoz képest a IATA adatai szerint, hozzátéve, hogy az Ukrajna elleni újabb orosz támadás alig volt közvetlen hatással az európai repülési kedvre.

A repterek és számos légitársaság viszont látványosan nem tud megbirkózni a hirtelen jötte kereslettel. Egész Európában egyre gyakrabbak a késések, járattörlések. A Flightaware adatai alapján különösen a legnagyobb európai reptereket érdemes kerülni, június elseje és július 24. között ugyanis itt voltak a leggyakoribbak a késések.

Kizárólag 15 percnél hosszabb késéseket nézve

Eggyel pontosabban a nagy német repterek, Frankfurt, München vagy Berlin reptereinél ugyanúgy minden második-harmadik gép sokat késett, mint az amszterdami Schipholon vagy a nagyobb angol reptereken.

Ezt praktikusan úgy lehet elképzelni, hogy lehetnek napok, amikor szinte minden járat késik, az óriási reptereken pedig olyan sorokban állnak a várakozó utasok, hogy a sor végét megtalálni sem egyszerű.

Munkaerőhiány és infláció is fűti sztrájkokat

Az okok között talán az első, hogy a válság alatt sok légi cég inkább leépítette a kapacitásait, megszabadult azoktól az embereitől, akiknek nem tudott értelmes munkát adni. Az ő pótlásuk nem megy egy pillanat alatt, különösen ha a gyakorlott munkaerő elment más iparágba.

„Több száz millió ember tűnt el a munkaerőpiacról” – panaszkodott Tim Clarke, az Emirates Airline elnöke nyár elején a Wall Street Journal beszámolója szerint.

A világ második legforgalmasabb reptere, a londoni Heathrow szóvivője júliusban arról beszélt, hogy az utasforgalom már visszaállt a járvány előtti szint 80-85 százalékára, a légi közlekedési munkaerő-kapacitás viszont még csak a járvány előtti szint hetven százalékára van meg. A repterek ráadásul érzékeny intézmények, hetekig eltarthat, mire mondjuk biztonsági szempontból is le tudnak ellenőrizni egy alkalmas, új jelentkezőt.

Ha több ember helyett kell dolgozniuk a légi ipari dolgozóknak ugyanannyi pénzért, az érthetően rosszabb helyzetet jelent nekik. Különösen ha mellette az infláció is magas szerte Európában. A magas inflációnak több oka is van, egyebek mellett például a szétesett vállalati ellátási láncoktól a kormányzati osztogatásokon át Putyin Ukrajna elleni inváziójáig.

Mindenesetre ez a helyzet szerte Európában légi közlekedési sztrájkokat hozott, tovább súlyosbítva a légi cégek, repterek gondjait. Ezek pedig várhatóan nem is fognak csökkenni, hiszen olyankor érdemes sztrájkolni, amikor nagyobb a sztrájkolók alkuereje. Arra lehet számítani, hogy augusztusban is fél Európában sztrájkolni fognak egyes iparági csoportok Németországtól Portugáliáig.

Mi tehetünk, ha a járat sokat késik vagy törlik?

Az Európai Unióban vannak az egyik legszigorúbb utasvédelmi szabályok a világon. A 2004-ben hozott, úgynevezett 261/2004-es EK-rendelet szerint a légitársaságoknak gondoskodniuk kell az utasokról, sőt kártérítési kötelezettségük is van, ha saját hibájukból késik a gép vagy törlik a járatot. (Az EU-ból induló járatok esetében, illetve ha az EU-ba repül uniós, izlandi, norvég, brit vagy svájci légitársasággal.)

Az Európai Unión belül

1500 kilométer vagy annál rövidebb útvonal esetén 250 euró,

1500 kilométernél nagyobb távolság esetén 400 euró. Uniós repülőteret nem uniós repülőtérrel összekötő járat esetében van még egy szabály, e szerint 3500 kilométernél hosszabb repülőút törlése esetén 600 euró kártérítés jár az utasoknak.

Kivétel ez alól, ha 14 nappal korábban jelzi a törlést a cég, ekkor nem jár a kártérítés. Ugyanezek az összegek érvényesek akkor is, ha valaki ugyan eléri az úti célját, de több mint háromórás késéssel. Megtagadott beszállás esetén is jár a kártérítés – számos esetben túlfoglalás történik, azaz a légitársaság több jegyet ad el, mint amennyi helye van a repülőgépen.

Ha késik a gép, akkor a cégeknek ellátást is kell biztosítaniuk az utasoknak: a várakozási idővel arányosan étkezést és frissítőket, szállodai elhelyezést, ha egy- vagy többéjszakás ott-tartózkodás válik szükségessé, szállítást a szállás és a reptér között, két telefonhívást vagy e-mail-küldési lehetőséget.

  • 16x9 Image

    Szalai Bálint

    Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. A 2018/19-es akadémiai évben az Arizona Állami Egyetem Fulbright-program Humphrey-ösztöndíjasa volt. 

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG