Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Öt év után is elégedett az EU a Törökországgal kötött megállapodással


Migránsok várakoznak a görög-török ​​határ török oldalán, Kastanies közelében 2020. március 2-án.

Aláírása után öt évvel már nem működik ugyan az Európai Unió és Törökország széles körben bírált megállapodása, mely elejét vette a migránsok Görögországba jutásának, de az európaiak kitartanak amellett, hogy az egyezség jól szolgálta őket, és újból megkötik. Sőt, hasonló megállapodásokat hoznak tető alá Észak-Afrikában is.

Brüsszelből és Ankarából érkező jelek azt sugallják, hogy megegyezés születik a 2016 márciusi "EU-Törökország Nyilatkozat" újraélesztése érdekében. Ez a megállapodás csökkentette néhány év alatt viszonylag alacsonyra a görög szigetekre érkező migránsok számát, és most vélhetően megújítják.

"Úgy gondolom, folytatnunk kell a végrehajtását és továbbra is ennek kell maradnia a migrációs együttműködés fő keretének" – mondta Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője hétfőn, egy héttel azelőtt, hogy benyújtaná jelentését a 27 tagú közösség csúcstalálkozóján az EU és Törökország problémás viszonyáról.

A segélyszervezetek szerint nem olyan rózsás a helyzet

Borrell szerint az egyezség életeket mentett, visszatartotta a legtöbb embert attól, hogy az Égei-tengeren keresztül próbáljon eljutni az olyan szigetekre, mint Leszbosz vagy Szamosz, és javított a menekültek helyzetén is Törökországban. Ám segélycsoportok szerint szabadtéri börtönöket teremtett, ahol emberek ezrei sínylődnek nyomorúságos körülmények között, míg másokat bezárt Törökország határai közé.

Eve Geddie, az Amnesty International európai irodájának igazgatója azt mondta, hogy 5 év után "15 ezer nő, férfi és gyermek rekedt a túlzsúfolt táborokban." Szerinte ez rávilágít arra, hogy az EU olyan megállapodásokat kíván kötni, amelyek "alapja tisztán politikai megfelelés, kevés tekintettel az elkerülhetetlen emberi árra."

A Nemzetközi Menekültügyi Bizottságtól Imogen Sudbery úgy véli, hogy a megegyezés mentális egészségügyi vészhelyzetet váltott ki.

“Kristálytisztává vált, hogy az EU migránskezelésének kiszervezése egy nem EU-s államba nem humánus, fenntartható vagy működő megoldás" – mondta.

Jogi bűvészkedés

A megállapodást pánikhelyzetben szövegezték, azután, hogy 1 milliónál is több ember érkezett 2015-ben Európába, sokan közülük konfliktushelyzetből menekülő szíriaiak és irakiak. Ez robbantotta ki az EU eddigi legnagyobb politikai válságát, mivel az egyes országok összevesztek azon, hogyan kezeljék az érkezőket.

Ekkor az EU 6 milliárd eurót ajánlott fel Törökországnak, hogy az a saját területén segítse a szíriai menekülteket, valamint vízummentes utazást kínált a török állampolgároknak és az uniós tagságról folyó tárgyalások felgyorsítását ígérte azért, hogy rávegye Ankarát a Görögországba tartó migránsok tízezreinek megállítására.

Mindebben van némi jogi bűvészkedés is: Európa legfelsőbb bírósága nem bír illetékességgel a feltételek fölött.

Befagyott, de a pénz még folyik

A megegyezés egy az egyben alku volt. Minden egyes migránsért, akit Törökország távol tart a görög szigetektől, egy szíriait áttelepítenek az Unióba. 2016 márciusa óta az EU adatai szerint Törökország 2 140 embert vett át, és külön még 601-et egy Görögországgal kötött megállapodás alapján, miközben az EU 28 621 embert telepített át.

A hatás azonnali volt. Törökországból két év alatt jelentősen csökkent az érkezők száma, de a vita az EU tagállamai között azóta is tart.

Az egyezség maga egy évvel ezelőtt, a koronavírus elterjedésével befagyott, és Törökország, felháborodva azon, hogy az EU nem támogatta a behatolását Észak-Szíriába, migránsok ezreinek engedélyezte a távozást, összecsapásokat robbantva ki a görög határon.

Több mint 3 000 olyan ember, aki eljutott Görögországba, talált új otthonra 13 európai országban április óta. Senkit nem küldtek Törökországba.

A pénz még mindig folyik – valójában az EU nemrégiben szélesített ki két, szíriai menekülteknek indított programot Törökországban, csaknem félmilliárd euró értékben. A pénz nem a kormányhoz megy, de az, amit a migránsok elköltenek belőle, a török gazdaságba folyik be.

Törökország a központba manőverezte magát

A vízum- és csatlakozási tárgyalások ugyanakkor évek óta egy helyben topognak, és aligha fognak előre mozdulni.

Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter kedden "politikai indítékról" beszélt.

“Törökország teljesítette minden kötelezettségét 2016 óta" – mondta, és arra biztatta az európaiakat, hogy válaszoljanak az egyezmény feljavítására tett török javaslatokra, melyek között szerepel azoknak a menekülteknek a támogatása, akik vissza akarnak menni Szíriába.

“Most arra van szükség, hogy biztosítsuk a szíriaiak önkéntes, biztonságos és méltóságteli visszatérését és tekintettel kell lennünk a hazatérni akarók alapvető humanitárius szükségleteire" mondta.

Ez megköti az Európai Uniót. Az európaiak nem minősítik Szíriát olyan biztonságos államnak, ahova visszaküldhetnék a menekülteket. Ám Törökország saját magát Európa érdekeinek központjába manőverezte. Ott van a szereplők között Szíriában és Líbiában is, melyek szintén a migráció forrásai, és kulcsszerepet játszik a kettéosztott Ciprusról a következő hónapban folytatódó tárgyalásokban.

Kiterjeszteni Afrikára

A kihívások közepette az EU kül- és belügyminiszterei a héten újra megvitatták, hogyan alakíthatnának ki jobb "partneri viszonyt" kereskedelmi és fejlesztési segélyek, befektetések, oktatás és vízumok felhasználásával, jutalmazva vagy büntetve olyan, többnyire afrikai országokkal, melyek a migránsok kiinduló pontjai vagy tranzitállamai.

Tineke Strik holland zöld EP-képviselő azt mondta az AP hírügynökségnek, hogy az EU-Törökország egyezmény "ajtót nyitott ahhoz, hogy áthárítsák a felelősséget a menekültek fogadásáért az Európán kívüli országokra. Ezzel a kiszervezéssel a menekültek emberi jogainak megsértését kockáztatják, anélkül, hogy az EU fellépne ez ellen. Minél több ilyen megállapodás születik, annál jobban elnyomják a menekülteket és annál kisebb lesz velük a szolidaritás."

Készült az AP tudósítása felhasználásával.
XS
SM
MD
LG