Megjelent a Riporterek Határok Nélkül (RSF) idei Sajtószabadság-indexe. Elsőre úgy tűnhet, Magyarországon javult a helyzet, hiszen a 92. helyről a 85.-re ugrott előre az ország a 180-as listán. Az index hátteréről a párizsi székhelyű szervezet európai uniós és balkáni országokkal foglalkozó részlegének vezetőjét, Pavol Szalait kérdeztük. Az interjú után azt is összefoglaltuk, mi áll az RSF Magyarországról szóló jelentésében.
Javult-e a magyar sajtó helyzete az elmúlt egy évben? Jelentésükben azt írják, módszertani váltás miatt az országoknak adott pontok nem hasonlíthatók össze az egy évvel ezelőttivel. A listán Magyarország a 92.-ről a 85.-re ugrott előre, de ezt okozhatja az is, hogy más országokban még inkább romlott a sajtószabadság helyzete.
A megváltozott módszertan miatt minden összehasonlítást a korábbi évekkel – akár a helyezést, akár a pontokat nézzük – óvatosan kell kezelni. Elsőre valóban úgy tűnhet, hogy Magyarországon javult a sajtószabadság helyzete, hiszen hét hellyel előrébb van az ország, mint tavaly volt. De valójában egyáltalán nem lett jobb a magyar sajtó helyzete.
Magyarország, még mindig a problematikus kategóriában van, és az európai uniós országok közül az egyik legutolsó a listán, csupán Bulgáriát és Görögországot előzi meg.
Azt is figyelembe kell venni, hogy egy ország helyezése függ a többi ország teljesítményétől is. Magyarország esetében ez is közrejátszott abban, hogy előrébb került a listán, hiszen csak Európában Görögország és Albánia értékelése is sokat romlott az előző évhez képest.
Orbán Viktor áprilisi újraválasztásának hatása viszont még nem szerepel a most megjelent országértékelésben, ahogy az sem, hogy a közmédia az ukrajnai háború elején orosz propagandát terjesztett.
Noha nem javult a média helyzete Magyarországon, most már – a korábbi évekkel ellentétben – az Európai Unió foglalkozik a sajtószabadság kérdésével. Sőt az EU már tett is lépéseket a sajtószabadság és az újságírók védelmének ügyében, és további intézkedéseket is kilátásba helyezett. Az egyik ilyen intézkedés a Klubrádió ügyében indított kötelezettségszegési eljárás. Az uniós eszközök bevetése nagyon fontos, a hatásuk már valamennyire meg is jelent a 2022-es indexben. Orbán Viktor áprilisi újraválasztásának hatása viszont még nem szerepel a most megjelent országértékelésben, ahogy az sem, hogy a közmédia az ukrajnai háború elején orosz propagandát terjesztett.
Megfigyelhető-e más országban a KESMA-hoz hasonló intézmény? A kormányközeli alapítvány egymaga mintegy ötszáz sajtóterméket birtokol.
Az EU-ban a KESMA helyzete, politikai hátszele teljesen egyedi. Maga a KESMA egy különösen kifinomult konstrukció, ami lehetővé teszi a kormánynak, hogy ellenőrizze a média nagyobb részét jogi eszközök alkalmazása nélkül (az RSF jelentése szerint a magyar kormány már a médiapiac nyolcvan százalékát ellenőrzése alatt tartja – K.-A. Á.). Kicsit talán Máltához lehetne hasonlítani ezt a helyzetet. Ott a jelentős médiacégek mind valamelyik párthoz kötődnek. Ez is egyedi Európában, Málta helyezése nagyon hasonló Magyarországéhoz a Sajtószabadság-indexen.
Magyarországon épp a piaci koncentráció az egyik fő oka az ország rossz helyezésének a listán. Az öt vizsgált terület közül a gazdasági környezet tekintetében teljesít legrosszabbul Magyarország. Ennek másik oka – a tulajdonosi koncentráción túl – az állami és nem állami hirdetések nem átlátható, nem igazságos módon történő elosztása.
A KESMA-n túl vannak-e olyan, a sajtószabadság ellen bevetett eszközei a magyar kormánynak, amelyek egyedinek tekinthetők Európában?
A magyar kormány Európában élen járt abban, hogy minél inkább az ellenőrzése alá vonja a nyilvánosságot. Az eszköztárában pedig vannak teljesen egyedi intézkedések, és vannak olyanok is, amelyeket Magyarország példája nyomán próbáltak bevezetni más országok is. Ilyen például a reklámadó, aminek bevezetésével megpróbálkozott tavaly Lengyelország, de végül a közfelháborodás megakadályozta. De említhetném a közmédia propagandamédiává való átalakítását, ami megfigyelhető Lengyelországban, de voltak erre kísérletek Szlovéniában és Csehországban is.
Ami egyedülálló Magyarországon, az az újságírók megfigyelése a Pegasus kémprogrammal. A magyar kormány az egyetlen olyan uniós ország, amelyet meggyanúsítottak azzal, hogy megfigyelte saját újságíróit.
Ami egyedülálló Magyarországon, az az újságírók megfigyelése a Pegasus kémprogrammal. A magyar kormány az egyetlen olyan uniós ország, amelyet meggyanúsítottak azzal, hogy megfigyelte saját újságíróit.
Mi történt azokban az országokban, ahol javult a sajtó helyzete? Észak-Macedóniában például Nikola Gruevszki idején volt mélyponton a sajtószabadság, a leváltása óta viszont egyre jobb a helyzet.
Észak-Macedóniában a politikai és a társadalmi környezet már nem ellenséges a sajtóval szemben. Tavaly például már jóval kevesebb támadás érte az újságírókat, mint egy évvel korábban. Ráadásul az utóbbi időben az újságírókat érő támadásokkal szemben egyre hatékonyabban lépnek fel a hatóságok. Az észak-macedón kormány kifejezetten tesz azért, hogy javuljon a sajtószabadság helyzete – szemben Orbán Viktorral. Egy új büntető törvénykönyvön is dolgoznak például, amely jobban fogja védeni az újságírókat és a média munkatársait.
De Csehország, Bulgária és Szlovákia is javította a helyzetét az indexben. Ennek oka, hogy az ellenzéki pártoknak fontos a sajtószabadság, vagy maguk a kormányok dolgoznak a sajtó helyzetének javításán, például Szlovákiában.
Egyáltalán lehetséges-e, hogy egy országban a kormány akarata ellenére javuljon a sajtó helyzete?
A mai világban a minőségi újságírásnak a közösségi médiában teljesen szabályozatlan környezetben terjedő külföldi propagandával, álhírekkel kell versenyeznie. Gyakorlatilag a valódi újságíróknak diktatúrákkal és az internetes káosszal kell megküzdeniük. Ilyen környezetben nagyon nehéz ellenállni a nyomásnak, ez egy nagyon törékeny állapot. Ha ehhez még hozzáadjuk a kormány felől érkező nyomást – legyen az politikai, gazdasági vagy jogi –, akkor erősen kétlem, hogy egy ilyen országban javulni tudna a sajtószabadság helyzete. Talán ha a kormány nem tesz semmit a sajtó ellen, javulhat a helyzet. De ha a kormány kifejezetten fel akarja számolni a sajtószabadságot, nem sok esély van arra, hogy javuljon a média helyzete.
A Riporterek Határok nélkül jelentése a sajtószabadság magyarországi helyzetéről
Az RSF szakértői összesen öt területen vizsgálják egy-egy ország teljesítményét. A politikai környezetet, a jogi kereteket, a gazdasági körülményeket, a társadalmi-kulturális környezetet, valamint az újságírók biztonságát értékelik. Ezek közül egyedül a biztonság tekintetében tekinthető jónak Magyarország helyzete, és ennek a jó teljesítmények köszönhető (azaz hogy itt nem fordul elő az újságírók fizikai bántalmazása vagy megölése), hogy az ország nincs sokkal hátrébb a listán. A gazdasági körülmények ugyanis a legrosszabb értékélest kapták, ahogy a politikai környezet is meglehetősen rossz kategóriába került, és a jogi keretek, valamint a társadalmi környezet is problematikusnak számít. A magyar sajtószabadság összességében tehát továbbra is a problematikus kategóriában van.
Tavaly nyáron első uniós kormányfőként a magyar miniszterelnök is felkerült a sajtószabadság ellenségeit összegyűjtő, 37 vezetőt tartalmazó listára. Az RSF szerint ugyanis Orbán Viktor hatékonyan számolta fel a média sokszínűségét gazdasági-politikai szélhámosságok révén, mára pedig megszerezte a magyarországi média nyolcvan százalékát. (Külön érdekesség, hogy a magyar miniszterelnök neve a szlovén jelentésben is előfordul. „A Janez Janša miniszterelnök pártjához, a Szlovén Demokrata Párthoz közel álló személyek által ellenőrzött médiumok az Orbán Viktorhoz lojális magyar oligarchák befektetéseiből részesültek” – áll a jelentésben. A szlovén pártmédiába Magyarországról érkező pénzekkel a Szabad Európa is részletesen foglalkozott.)
A magyar médiapiacról általánosságban a Riporterek Határok nélkül azt írja, hogy erősen koncentrált, a legnagyobb médiatulajdonos a „KESMA, amely az állami médiához hasonlóan a kormányt szolgálja. Az alapítvány mintegy ötszáz országos és helyi médiaszervezet tulajdonosa.” Más területeken viszont vannak erős független szereplők, az RSF ezek közül az RTL Klubot, a Népszavát, a HVG-t és a 24.hu-t emeli ki.
Politikai környezet
A jelentés szerint „Orbán Viktor 2010-es hatalomra kerülése óta folyamatosan támadja a média sokszínűségét és függetlenségét”. Azt írják, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatást propagandacsatornává alakította, számos „magánmédiacéget átvett vagy elhallgattatott”. Az RSF számítása szerint a Fidesz „politikai-gazdasági manőverek és a baráti oligarchák felvásárlása révén ellenőrzése alá vonta az ország médiájának nyolcvan százalékát”.
Jogi keretek
A szabályozó hivatalok teljes mértékben a Fidesz ellenőrzése alatt állnak, áll a jelentésben. Kiemelik, hogy a hatóság nem vizsgálta sem a KESMA létrejöttét, sem azt, hogy a közmédia a kormánypárt ellenőrzése alá került. A jelentés úgy fogalmaz, hogy a Médiatanács „önkényesen” vette el a „az utolsó nagy független adó”, a Klubrádió frekvenciaengedélyét. A jelentés azt is hozzáteszi, hogy a „kormány a Covid-19-járványt ürügyként használta fel a független sajtó közérdekű információkhoz való hozzáférésének korlátozására.”
Gazdasági körülmények
Magyarországon még nem épült ki annak gyakorlata, hogy az emberek fizessenek az őket érdeklő sajtótermékért. Ezen túl a független média stabil finanszírozását veszélyezteti „az állami hirdetések diszkriminatív elosztása a kormánypárti sajtótermékek javára”. A jelentés épp a pénzügyi kivéreztetésnek tudja be, hogy az Index 2020-ban „Fideszhez közeli üzleti érdekeltségek” tulajdonába került.
Társadalmi-kulturális környezet
A társadalmi kontextussal kapcsolatban az RSF úgy fogalmaz, hogy „a kormány rendszeresen azzal vádolja a kritikus médiát, hogy hamis információkat terjeszt, és hogy Soros György magyar és zsidó származású milliárdos finanszírozásában részesül”, és hogy ezt az állítást a kormánypárti média is közvetíti. Azt is írják, hogy a kormányon belüli konzervatív erők jogi eljárásokat indítanak a szerintük túl liberális újságírói tartalmak ellen.
Biztonság
Ez az egyetlen terület, ahol Magyarország jól teljesít, ugyanis a magyar újságírókat ritkán éri fizikai támadás. Ugyanakkor Magyarország az egyetlen európai uniós tagállam, amelyet azzal gyanúsítanak, hogy a Pegasus szoftver segítségével önkényesen megfigyelt újságírókat. Szintén ront a magyar helyzeten, hogy „hivatalos lejáratókampányok” keretében „a kormányt bíráló újságírókat a kormánypárt támogatói zaklatják az interneten” – áll a jelentésben.
Európában az egyik legrosszabb a magyar helyzet
A listán Magyarország 59,8 pontot kapott a százból, közvetlenül előttünk Guinea áll, utánunk pedig Izrael következik. Az Európai Unió országai közül csak Bulgáriát és Görögországot előzzük meg a listán, de a kontinensen is csak további két országban, Albániában és Ukrajnában rosszabb a sajtó helyzete, mint Magyarországon. Görögország azért csúszott le egy év alatt 38 helyet, mert tavaly athéni otthonától nem messze lőtték le Jéorjiosz Karaivaz bűnügyi újságírót.
A lista első helyén Norvégia áll 92,65 ponttal, közvetlenül megelőzve ezzel a 90,27 pontos Dániát (90,27 pont) és Svédországot (88,84 pont). Először került be a legjobb tíz közé Észtország és Litvánia – két volt kommunista állam – a negyedik, illetve a kilencedik helyen.
Az RSF kiemeli, hogy idén 28 ország került a nagyon rossz kategóriába, ami rekord az index húszéves történelmében. A lista utolsó tíz helyén olyan országok vannak, mint Kína (25,17 pont), Türkmenisztán (25 pont), Irán (23,22) és Észak-Korea (13,92 pont).
