Több mint 100 milliárd forint közpénzt emészt fel, működését szigorú törvények szabályozzák, azt azonban nem ellenőrzi senki: hogyan költik el a pénzt, és betartják-e a törvényt. A közmédia működése felett úgy tűnik, nincs kontroll.
Évi 100 milliárd adófizetői forintból működik az a közmédia, aminek elsődleges feladata a sokszínű, kiegyensúlyozott támogatás lenne. Novemberben a Szabad Európa cikksorozatot közölt arról, hogyan zajlik a munka az MTVA külpolitikai rovatánál.
Az első részben azt mutattuk be, hogyan terjedt ki a kézivezérlés a köztévé külpolitikai anyagaira, hogy még a koronavírus-járványról szóló tudósításokat is manipulálni kellett. Nyilvánosságra hoztunk egy hangfelvételt, amin Bende Balázs akkori vezető szerkesztő utasításba adja: az EP-kampány során az intézmény támogatását nem az ellenzék élvezi, és akinek az nem tetszik, az adja be a felmondását.
Később az MTI belső működéséről közöltünk beszámolókat és emaileket, amikből kiderül, hogyan manipulálják a hírfolyamba bekerülő anyagokat. Az egyik főszereplő itt is Bende Balázs.
Úgy tűnik azonban, nincs olyan szerv Magyarországon, ami feladatának érezné a hangfelvételeken elhangzottak kivizsgálását. A Médiatanács, a Közszolgálati Kuratórium, az Országgyűlés és az ügyészség még csak vizsgálni sem volt hajlandó a kérdést. A rendőrség szerint pedig az MTVA vagyona nem állami vagyon, hiába működik adófizetői pénzből.
Médiatanács: nincs jogunk eljárni
A 2010-es Médiatörvény értelmében az MTVA felügyeletét a (kizárólag csak Fidesz-delegáltakból álló) Médiatanács látja el. Ennek megfelelően három beadvány is érkezett a testülethez, melyben a cikkeinkben feltárt bizonyítékok alapján kérték, a Médiatanács indítson vizsgálatot az ügyben.
Ezekkel kapcsolatban Karas Monika, a testület elnöke kedden, az Országgyűlés Kulturális bizottságának ülésén azt mondta: a „Médiatanács minden aspektusát megvizsgálta” a beadványoknak, ám arra jutottak, hogy a Médiatanácsnak nincs joga eljárni az ügyben.
Karas Monika arra hivatkozott, hogy kizárólag a „közzétett tartalmak kapcsán” vonhatják felelősségre a médiaszolgáltatókat. „A médiatörvény kiemeli a szerkesztői szabadság elvét is, emiatt sincs beavatkozási jogunk” – tette hozzá.
A testület azt is megvizsgálta, hogy a benyújtott panaszok a kiegyensúlyozott tájékoztatás hiányában benyújtott panasznak minősülnek-e, de a Médiatanács szerint nem minősülnek annak.
„Alapelvi szinten nem vizsgálhatja a Médiatanács a médiatörvény megvalósulását (ami előírja a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét – szerk.), ugyancsak nem ellenőrizhetjük a közszolgálati kódex szabályainak érvényesülését, erre ott van a közszolgálati testület” – magyarázta Karas Monika, miért nem foglalkoztak a kiszivárgott hangfelvételek ügyével.
A Médiatanács később kiadott közleménye ezt azzal egészítette ki, hogy „a műsorkészítés során elkövetett esetleges jogsértéseikre a médiaigazgatási jogszabályok nem terjednek ki.”
A már megjelent tartalmakkal kapcsolatos kifogásokat pedig „először a médiaszolgáltatónál kell jelezni a műsorszám sugárzásától számított 72 órán belül, és meg kell határozni a kifogásolt tájékoztatástól érdemben eltérő, hiányolt álláspontot”. A hangfelvételekkel kapcsolatos beadványok azonban nem feleltek meg a törvényben előírt feltételeknek.
Közszolgálati kuratórium: nincs jogunk eljárni
A közszolgálati média ernyőszervezete a Duna Médiaszolgáltató, hivatalosan ők rendelik meg a munkát a műsorgyártótól, így például az MTVA-tól is. A Duna Msz. felügyeletét pedig a közszolgálati kuratórium látja el. Ebbe a testületbe három tagot jelöl az ellenzék, hármat a kormány, kettőt pedig a Médiatanács delegál.
A Kuratórium ellenzéki tagjai szerették volna, ha a testület foglalkozik a kiszivárgott hangfelvételek ügyével. A fideszes tagok azonban egyrészt megkérdőjelezték a Szabad Európa hitelességét, és azzal érveltek, hogy Magyarországon jogállam van, és megvannak a megfelelő fórumok arra „hogy ilyen ügyeket kivizsgáljanak”.
Úgy vélik, a közmédia megfelelően működik, amit az is alátámaszt, hogy nem érkeztek beadványok, amik kifogásolták volna a Híradó tartalmát abban az időszakban, melyre cikkeink fókuszáltak.
A Fidesz által jelölt tagok szerint „sajtócikkre alapozott, vélt vagy valós események vizsgálata és értékelése nem tartozik a Kuratórium hatáskörébe”. Felhozzák érvként, hogy Bende Balázs nem a Duna Médiaszolgáltató alkalmazottja, a Kuratórium azonban csak a Duna Msz. működését ellenőrizheti.
„Így erre tekintettel ezen személy vélt vagy valós cselekményei kapcsán a közszolgálati médiaszolgáltató felelősséggel, továbbá a kuratórium hatáskörrel nem rendelkezhet” – áll a testület fideszes többsége által végül elfogadott határozatban. Ebben az is szerepel, hogy a Kuratórium „csak a médiatörvény által meghatározott céljait (ilyen például a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége – KAÁ.) súlyosan sértő vagy veszélyeztető jellege tekintetében léphet fel, önmagában egy szerkesztői útmutatás, vélemény arra nem ad alapot.”
Az papíron igaz, hogy Bende Balázs az MTVA alkalmazottja, amitől a munkát a Duna Msz. rendeli meg – nem pedig fordítva. De azt több, a birtokunkba került email is bizonyítja: Bende Balázs utasítja a Duna Msz. alkalmazottjait, mit és hogyan csináljanak.
A közmédia felügyeleti rendszere szövevényes és nehezen átlátható, a felelősségi szintek maszatosak, számonkérhetetlenek, erről itt írtunk részletesen.
Ügyészség: nem hozzánk tartozik
A Párbeszéd hivatali visszaélés és a közfeladati helyzettel való visszaélés bűntette miatt az ügyészségen tett feljelentést. Az ügyészség azonban a feljelentést átirányította a rendőrségre, tájékoztatta a Szabad Európát Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd pártigazgatója.
Rendőrség: az MTVA vagyona nem állami vagyon
A rendőrség aztán elutasította a Párbeszéd feljelentését. Arra hivatkoztak, hogy információik szerint Bende Balázs nem közfeladatot ellátó személy (pedig az MTVA Nemzetbiztonsági védelem alá esik, az épület védelmét a Belügyminisztérium alá tartozó szerv látja el – KAÁ.). A rendőrség azt is írta, hogy a felvételek alapján erőszakkal fenyegetés nem valósult meg, így nincs is több teendőjük
Szél Bernadett, Hadházy Ákos és Szabó Szabolcs képviselők hűtlen kezelés miatt tettek feljelentést. A Budapesti Rendőr-főkapitányság ezt azonban elutasította. A BRFK érvelése szerint fogalmilag kizárt, hogy az MTVA hűtlen kezelést kövessen el, ugyanis az azt feltételezi, hogy idegen vagyont kezel.
Az MTVA által kezelt médiavagyon azonban „nem tartozik az állami vagyon körébe, ugyanis a vagyoni jogokat és kötelezettségeket az MTVA-ra átruházták, azokat tulajdonosként gyakorolja, ezért ezek összessége nem tekinthető idegen vagyonnak”. A rendőrség szerint „olyan pénzügyi tevékenységhez kötődő kötelezettségszegésre van szükség a hűtlen kezelés megállapításához, amely magának az Alapnak okoz vagyoni hátrányt” – áll a rendőrségi határozatban.
Államtitkárok: a kormány semmibe nem szól bele
A hangfelvételek ügye a botrány kirobbanása után téma volt az Országgyűlésben is.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt mondta: „mi nem tartjuk feladatunknak, hogy szerkesztőségek munkáját minősítsük”. Szerinte a magyar sajtó sokszínűbb, mint a korábbi időszakokban, mindenki megtalálhatja a maga ízlésének megfelelő médiumokat.
Orbán Balázs a Miniszterelnökség államtitkára szintén azt mondta, hogy szerinte Magyarországon a média sokszínűsége érvényesül, minden véleménynek teret adnak, és a kormány nem akar beleszólni a szerkesztőségek munkájába.
Országgyűlés: ránk nem tartozik
Az Országgyűlés Kulturális bizottságának fideszes többsége kedden 9:3 leszavazta az ellenzéki képviselők azon indítványát, hogy a hangfelvételek kapcsán hallgassák meg Karas Monikát, Papp Dánielt (az MTVA vezérigazgatója) és Dobos Menyhértet (a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója).
MTVA, Duna: nálunk nincs nyomásgyakorlás
A közmédia vezetői is úgy reagálták, náluk minden a legnagyobb rendben van. Papp Dániel azt írja, hogy az „Önök által nevesített két vezető (Németh "Pitbull" Zsolt hírigazgató és Bende Balázs, a közmédia külügyi kabinetjének vezetője, a hangfelvételek idején vezető szerkesztő – a szerk.) nem követett el törvénysértést, és nem is »fenyegetett kirúgással senkit«. Papp Dániel szerint a három képviselő által emlegetett eligazítások „a közmédia rendszerében nincsenek”. Azt is hozzátette, semmilyen politikai nyomásgyakorlásnak nem hajlandó engedni.
Az MTVA vezérigazgatója Szél Bernadett, Hadházy Ákos és Szabó Szabolcs képviselők kérdésére válaszolt.
A politikusok megkeresésére reagált a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója is. Arra a kérdésre, hogy vezetőként vállalják-e a felelősséget a képviselők szerint választási csalással felérő törvénysértésért, Dobos Menyhért azt felelte, hogy „ameddig én vagyok a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója, addig semmilyen külső, politikai nyomásgyakorlásnak nem fogok engedni, és mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy biztosítsam a szervezet működésének törvényben előírt függetlenségét!”.
Az MTVA botrányával kapcsolatos összes cikkünket itt találja.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
