Olaf Scholz német kancellár február 15-én Moszkvába repül, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyaljon. Személyében újabb nyugati vezető tesz erőfeszítést arra, hogy meggyőzze a Kremlt: a növekvő feszültségek közepette válassza a diplomáciát az Ukrajna melletti orosz csapatösszevonások helyett.
Scholz útja az orosz fővárosba Emmanuel Macron francia elnök és két brit miniszter múlt heti hasonló moszkvai válságtárgyalásait követi.
A német vezető diplomáciai erőfeszítése összefügg azzal, hogy Oroszország európai uniós megbízottja február 15-én arra figyelmeztetett: Moszkva megtámadhatja Ukrajnát, ha orosz állampolgárok elleni támadással „provokálják” az országban.
„Nem támadjuk meg Ukrajnát, hacsak nem provokálják ezt ki” – idézte Vlagyimir Csizsovot a RIA orosz hírügynökség.
„Ha az ukránok támadást indítanak Oroszország ellen, akkor ne lepődjenek meg, ha mi ellentámadásba lendülünk. Vagy ha elkezdenek orosz állampolgárokat gyilkolni bárhol – a Donyec-medencében vagy bárhol” – mondta arra a kelet-ukrajnai térségre utalva, amelyet a Moszkva támogatását élvező szeparatisták ellenőriznek, akik 2014 áprilisa óta harcolnak az ukrán kormányerők ellen.
Hamis zászlós incidensek
Csizsov megjegyzései előtt Washington többször is arra figyelmeztetett, hogy Oroszország úgynevezett hamis zászlós incidenseket tervez ürügyként Ukrajna megtámadására.
Az Egyesült Államok figyelmeztetéseit Liz Truss brit külügyminiszter is megismételte, aki február 15-én azt mondta, hogy továbbra is nagyon valószínű Ukrajna közelgő inváziója, és az orosz csapatok „nagyon-nagyon gyorsan” elérhetik Kijevet.
„Még mindig az a helyzet, hogy az invázió küszöbön állhat, és nagyon is valószínű” – mondta.
Scholz, aki február 14-én Kijevben két órán át tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, azt mondta: „nincs észszerű indoka” Oroszország katonai tevékenységének Ukrajna határán.
Scholz sürgette Oroszországot, hogy tegyen azonnali lépéseket azoknak a feszültségeknek az enyhítésére, amelyeket az Egyesült Államok becslései szerint 130.000 katona felsorakoztatása okozott az ukrán határon.
Február 16-ra várják
„Készen állunk komoly párbeszédre Oroszországgal az európai biztonsági kérdésekről” – mondta Scholz a Zelenszkijjel folytatott megbeszélést követő sajtótájékoztatón.
Miközben az Egyesült Államok egy esetleges, közelgő orosz invázióra figyelmeztet, Zelenszkij február 16-át az egység napjává nyilvánította.
Az amerikai hírszerzés február 16-át jelölte meg az orosz katonai akció lehetséges időpontjaként.
„Azt mondták, hogy február 16-a lesz az invázió napja; ezt az egység napjává tesszük” – mondta Zelenszkij egy február 14-i esti videóban.
Washington nem biztos Moszkva eltökéltségében
Az ukránok várhatóan 10 órakor (magyar idő szerint 9-kor) zászlót emelnek a magasba országszerte, és eléneklik a himnuszt. „Mutassuk meg az egész világnak egységünket” – mondta Zelenszkij.
A Zelenszkij február 16-i utalását firtató kérdésre a Pentagon szóvivője, John Kirby azt mondta, hogy nem taglal konkrét hírszerzési információkat, de „teljességgel lehetséges, hogy Zelenszkij kevés vagy egyáltalán semmilyen figyelmeztetéssel is léphet”.
Mindazonáltal Kirby azt mondta: az Egyesült Államok továbbra sem hiszi, hogy Moszkva meghozta a végső döntést arról, támadjon-e.
Scholz és Putyin várhatóan tárgyalni fog az Északi Áramlat 2.-ről is, az új vezetékről, amelyet azért építettek, hogy földgázt szállítson Oroszországból Németországba, és még a végső német hatósági jóváhagyásra vár.
Joe Biden amerikai elnök a múlt héten megfogadta, hogy véget vet a vezetéknek, ha Oroszország támad, de Scholz nem ment ilyen messze, miután találkozott Bidennel. Csak annyit mondott, hogy Németország és az Egyesült Államok közösen válaszolna egy invázióra.
Oroszország február 14-én nyitva hagyta az ajtót a patthelyzet feloldásáról szóló további tárgyalások előtt. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Putyinnal közös, tévében is közvetített találkozóján kijelentette, hogy mindig van esély a megegyezésre a Nyugattal Ukrajna ügyében.
Oroszország kitart amellett, hogy nem tervez inváziót, ugyanakkor közölte, hogy garanciákat akar az európai biztonsági kérdésekben, beleértve a NATO kötelezettségvállalását, hogy nem terjeszkedik olyan országokban, mint Ukrajna vagy egy másik volt szovjet köztársaság, Georgia.
Zelenszkij azt mondta, hogy Ukrajna továbbra is NATO-tagságra törekszik, Oroszország haragja és egyes nyugati országok szkepticizmusa ellenére.
Zelenszkij a nemzethez intézett és a Facebookon közzétett beszédében kijelentette, hogy az ukrán hatóságok és maguk az ukránok is megértik az összes kihívást, amellyel szembe kell nézniük, és azt mondta, bízik a hadseregben.
„Világosan tudjuk, hogy a határunk közelében hol van a külföldi hadsereg, mekkora a létszáma, milyen állásai, felszerelése és tervei vannak” – mondta.
