Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Sorsdöntő választást tartanak Moldovában


Járókelők a kisinyovi parlament épülete előtt, 2021. július 8-án

Előrehozott parlamenti választást tartanak Moldovában, amelynek geopolitikai tétje is van: a jelenlegi elnök támogatói a nyugati, ellenfelei az orosz orientációt támogatják.

Moldova külpolitikai iránya is tétje a július 11-én, vasárnap tartandó előrehozott parlamenti választásnak. A jelenlegi kormánypártok győzelme azt jelentheti, hogy fokozódik a volt szovjet tagköztársaság közeledése az Európai Unió felé, míg egy ellenzéki siker az orosz fennmaradásával járna.

Egymást követő kormányválságok

A 3,5 milliós Moldova Európa egyik legszegényebb országa, ahol az embereknek az elmúlt években komoly politikai instabilitással is meg kellett birkóznia. 2014-ben a moldovai kormány együttműködési megállapodást kötött az Európai Unióval, ám a korrupció és az unió által elvárt gazdasági és politikai reformok miatt az ország nem tudott elindulni az európai integráció útján.

Két évvel később Igor Dodont, a Szocialista Párt vezetőjét választották a köztársaság elnökének, aki vállaltan Oroszországgal fűzné szorosabbra Moldova viszonyát. A következő, 2019-es választáson a nyugati közeledést támogató pártok jelentős támogatást szereztek, de a parlamentben nem sikerült új kormányt alakítaniuk. Ilyenkor jog szerint új választást kellett volna kiírni, ám erre az elnök nem volt hajlandó.

Az így kialakuló alkotmányos válság végül Dodon bukásához vezetett, és a parlament az EU-párti koalíció jelöltjét, Maia Sandut választotta kormányfőnek. Később elnökké választották, nem sokkal ezután elérte a parlament feloszlatását és az előrehozott választások kiírását.

Korrupció, reform, stabilitás

A vasárnapi választáson közel húsz párt indul, de a parlamentbe kerülésre csak négy erőnek van reális esélye. A legnagyobb küzdelem az elnök pártja, a Cselekvés és Szolidaritás Párt (PAS) és a Moszkva-barát koalíció között zajlik. Utóbbi vezetői a volt elnök Igor Dodon, valamint a Kommunista Párt elnöke (illetve 2009-ben rövid ideig köztársasági elnök), Vlagyimir Voronyin.

Elemzők szerint a választás tétje óriási Moldova jövője szempontjából. Julian Groza, a kisinyovi Európai Politika és Reform nevű kutatóintézet elnöke az Associated Pressnek úgy fogalmazott, „a harc alapvetően a hatalmon lévő kleptokraták és a reformpárti, a korrupció ellen tenni próbáló elit között zajlik”.

„Ti döntitek el, milyen gyorsan tudjuk megmenteni az országot a korrupciótól és a szegénységtől” –üzente a választóknak a kampány alatt Maia Sandu, aki azért támogatta az előrehozott választást, mert reméli, hogy pártját megerősítve az új parlamenttel létre tud hozni egy stabil, reformpárti kormányt, amellyel együttműködhet. A kampány során azt mondta, „itt az esély megtisztítani a politikai osztályt”.

Igor Dodon szerint a reformerek hatalomra jutása instabilitást hozhat, mivel az ország lakossága még mindig ambivalensen áll a nyugati értékekhez. „Csak a mi csapatunk tud véget vetni a káosznak az országban, fenntartani a szociális védőhálót, visszaépíteni a gazdaságot és megerősíteni az államiságot” – mondta Dodon, aki főként magasabb szociális kiadásokkal és konzervatív szólamokkal kampányol.

Kritikus, szavaznak-e a kivándorolt moldovaiak

A közvélemény-kutatások Sandu pártjának, a PAS-nek mérték a legnagyobb támogatottságot, de sok múlik azon is, hogyan szavaz a több mint kétszázezer kivándorolt moldovai állampolgár. Radu Magdin, a Smartlink Communications elemzője az Associated Pressnek azt mondta: „a fő kérdés, amely mindent eldönthet, a mozgósítás”. Szerinte ha a külföldön élő szavazók körében magas a választási részvétel, az a reformereknek kedvez.

A hosszú távú külpolitikai irányvonal mellett a választás tétje lehet egy hatszázmillió eurós uniós segélycsomag sorsa is. Az EU a korábban megkötött együttműködési szerződés miatt Moldovának is támogatást ajánlott fel a koronavírus-járvány gazdasági következményeinek enyhítésére, ezt azonban csak azzal a feltétellel folyósítják, ha az ország jogi és korrupcióellenes reformokat vezet be.

A Transparency International 2020-as korrupciós indexén Moldova a legkorruptabb államok között szerepel, 180-ból a 115. helyre került.

XS
SM
MD
LG