Svédország kedden aláírta hivatalos NATO-felvételi kérelmét, egy nappal azután, hogy bejelentette: a 30 tagú katonai szövetség tagja kíván lenni. A szomszédos Finnországban a parlament elsöprő többséggel támogatta a skandináv ország kormányának NATO-csatlakozási kérelmét.
A két északi ország lépése véget vet Svédország több mint 200 éves, illetve Finnország második világháború utáni katonai semlegességének. A döntés egyben kiváltotta a Kreml haragját.
Míg a legtöbb NATO-tag kész arra, hogy mihamarabb üdvözölje a két országot a szövetségben, Törökország potenciálisan megnehezíti a csatlakozásukat azzal, hogy kijelentette: nem engedheti meg, hogy taggá váljanak, mert nem tettek semmit a száműzetésben lévő kurd fegyveresekkel szemben.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök hétfőn megismételte múlt heti megjegyzését arról, hogy a két skandináv ország útja a NATO-ba nem lesz zökkenőmentes. Mind a 30 jelenlegi NATO-ország beleegyezéséhez szükség van ahhoz, hogy az ajtó kinyíljon új tagok előtt. Erdoğan azzal vádolta a két északi országot, hogy nem hajlandók az Ankara által körözött „terroristák” kiadására.
Ann Linde svéd külügyminiszter írta alá Stockholmban a csatlakozási kérelmet, melyet, mint mondta, elküldenek Jens Stoltenberg NATO-főtitkárnak.
„Úgy érezzük, hogy Svédország számára a legjobb döntést hoztuk meg” – mondta a dokumentum aláírásakor.
Sauli Niinistö finn elnök kétnapos hivatalos látogatásra érkezett Svédországba, ahol meghívói, XVI. Károly Gusztáv király és Szilvia királyné fogadták. Niinistö felszólalt a svéd parlamentben, és azt mondta: „magától értetődőnek vettük a békét; február 24-én megszegték a békét”. Arra a dátumra utalt, amikor Oroszország megszállta Ukrajnát.
„A régi módszereink a dolgok kezelésére már nem felelnek meg az új helyzetnek” – mondta Niinistö a svéd törvényhozóknak. „Kapcsolataink megváltoztak Oroszországgal.”
Beszélt Erdoğan megjegyzéseiről is, azt mondta, hogy „meglepőek és érdekesek”.
"Törökország kijelentései nagyon gyorsan változtak és keményedtek az elmúlt napokban, de biztos vagyok benne, hogy konstruktív tárgyalások segítségével megoldjuk a helyzetet" - mondta Niinistö.
A 200 tagú finn törvényhozás, az Eduskunta képviselői kedden 188 - 8 arányban hagyták jóvá Finnország tagságát a 30 tagállamot számláló nyugati katonai szövetségben.
A szavazás formalitás volt, mivel Sauli Niinistö finn elnök és Sanna Marin miniszterelnök már vasárnap bejelentette a szándékot, és nem volt feltétlenül szükség hozzá a törvényhozók jóváhagyására. Mindazonáltal Niniistö és Marin is hangsúlyozta: fontos, hogy a parlament mérlegre tegye a NATO-csatlakozási kérelmet, melyet a finn államfő „történelminek” nevezett.
Finnország most várhatóan aláírja a hivatalos kérelmet, és a következő napokban benyújtja a NATO-központnak a szomszédos Svédországgal együtt, ahol a kormány hasonló lépést jelentett be hétfőn.
Joe Biden elnök csütörtökön a Fehér Házban fogadja Magdalena Andersson svéd kormányfőt és Sauli Niinistö finn elnököt.
A Fehér Ház közölte, hogy megvitatják a két ország NATO-csatlakozási kérelmét, valamint a szélesebb körű európai biztonsági helyzetet. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár már korábban bejelentette, hogy szerinte Törökország nem fogja megakadályozni a két ország csatlakozását. Antony Blinken amerikai külügyminiszter szintén arról nyilatkozott, hogy „nagyon magabiztos” abban, hogy Törökországgal meg fognak tudni egyezni ez ügyben.
Készült az AP tudósításának felhasználásával.
