Egyre keményebben lép fel az orosz kormány a helyi „külföldi ügynök” törvény adta lehetőségeivel.
Az amerikai külügy szerint az orosz kormány egyre inkább el akarja fojtani a külső nézőpontok országon belüli megjelenését, írja a Radio Free Europe/Radio Liberty (RFE/RL) központi szerkesztősége. Az RFE/RL csoportnak tagja a magyar Szabad Európa is.
Ezt részben a helyi civiltörvényre való hivatkozással teszik. Nemrég például a lett központú Meduzát minősítette „külföldi ügynöknek” az orosz kormány.
A teljesség igénye nélkül külföldi ügynöknek minősítheti az állam azokat, akik például Oroszország politikai fejleményeiről írnak külföldi újságíróként. Vagy akik adatot gyűjtenek Oroszország katonai vagy nemzetbiztonságinak értékelt ügyeiről.
A minősített emberek nem kaphatnak állást a közszolgálatban és nem indulhatnak önkormányzati képviselőjelöltnek sem. A szabályokat megszegő szervezeteket az állam felszámolhatja, a személyeket bírsággal és öt év börtönnel is sújthatják. Bármilyen olyan szervezetet „külföldi ügynöknek” minősíthet az állam, amely nem kizárólag belföldről jut pénzhez.
A 2012 óta bevezetett és azóta több módosításon átesett orosz törvény kritikusai szerint ezzel leginkább emberi jogi szervezeteket, politikai csoportokat és civil szervezeteket akar az állam rendszeresen zaklatni.
A Szabad Európa ellen is felhasználják
Több csoportot is célba vett mostanában ezzel a törvénnyel az orosz állam, az Európa Tanács Politikai Tanulmányok Iskoláinak Szövetségét (ASPS) mostanra teljesen el is lehetetlenítették vele.
Az orosz állami médiahatóság, a Roszkomnadzor emellett az RFE/RL orosz szolgálatát is nagyjából egymillió dollárra bírságolta, amiért nem felelt meg a „külföldi ügynök” törvénynek. Úgy találták ugyanis, hogy az RFE/RL eddig nagyjából több száz esetben sértette meg ezt a törvényt az utóbbi hónapokban. A Roszkomnadzor a helyi médiafelügyelet, működése hasonló mint Magyarországon az NMHH-é.
Az egyre növekvő bírságok pedig az országon kívülre szoríthatják az RFE/RL orosz részlegét. Médiaipari megfigyelő szervezetek szerint ez is a törvény célja: a hetente 6,7 millió oroszt elérő RFE/RL kiszorítása az országból.
Többek közt arra kényszerítené a törvény a külföldről is pénzt kapó médiaszereplőket, hogy az Oroszországon belüli tartalmaikat lássák el a „külföldi ügynök” felirattal. Egy cikknél, az ezt kifejező 24 szavas kötelező feliratnak például kétszer olyan nagynak kellene lennie, mint a cikk címe. Egy videónál legalább a videó ötödét el kellene takarnia, minimum 15 másodpercig.
Emellett a törvényre hivatkozva az RFE/RL helyi újságírói ellen büntetőpereket is indíthat az állam. Az RFE/RL az USA-ból finanszírozott nonprofit szervezet, így az említett törvény hatálya alá esik, de nem fog megfelelni annak.
„Ha az orosz kormány folytatja azon törekvését, hogy erőszakkal zárassa be a Szabad Európa Rádiót/Szabadság Rádiót, akkor válaszolni fogunk” – közölte az amerikai külügyi szóvivő.
Ned Price ugyanakkor nem részletezte, milyen reakciót jelenthet ez. Azt is elmondta még, hogy az RFE/RL és a többi, „külföldi ügynöknek” minősített médiával szembeni orosz lépések komoly elnyomást és intoleranciát tükröznek.
„Az RFE/RL-t nem fogják olyan pozícióba kényszeríteni, hogy megsértse a szólásszabadságot és az újságírói integritást. Nem fogjuk hagyni, hogy a Roszkomnadzor és a Kreml hozza meg az arról szóló szerkesztőségi döntéseket, hogy miként szólunk oroszországi közönségünkhöz” – mondta nemrég Jamie Fly, az RFE/RL elnöke.
Az elmúlt hetekben Antony Blinken amerikai külügyminiszter is felhozta a témát orosz kollégájának Szergej Lavrovnak. Emellett az április 28-án tartott, sajtószabadságról szóló kerekasztal-beszélgetésen elmondta, hogy a külügyet is foglalkoztatja az RFE/RL oroszországi helyzete. És bár „végső soron Moszkva azt csinálja, amit csinál”, és lehetséges hogy „süket fülekre fog találni ez Moszkvában”, de igyekeznek támogatóan fellépni és jó megoldást találni a helyzetre.
