Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

1956: érett egyetemistákból neveletlen kamaszok


A Kossuth Rádió műsorának átirata a Szabad Európa Rádió archívumából.

Egy nap alatt lettek a „komoly politikai érettségről tanúbizonyságot tevő” egyetemistákból megtévesztett, félrevezetett kamaszok 1956 októberében, az állami rádió beszámolóinak nyelvezetében. Ezt a gyors átalakulást vizsgálja a Blinken OSA Archívum friss elemzésében.

Már a forradalom napjaiban megkezdődött a megmozdulásban résztvevő fiatalok szerepének leértékelése, amely aztán a hamis állampárti emlékezetet is meghatározta. A folyamat már a forradalom első napjaiban megkezdődött, erre utal az állami rádió akkori műsorainak átirata. A Szabad Európa Rádió müncheni központjában folyamatosan figyelték egyebek mellett a célországok központi adásait is, az elhangzott szövegeket gondos aprólékossággal le is gépelték. Ezek a dokumentumok akkor a külföldi szerkesztőségek háttéranyagául szolgáltak, az utókor pedig segítségükkel ritka pontos képet alkothat az adott időszak állami kommunikációjáról.

A Vera és Donald Blinken Nyílt Társadalom Archívum (OSA) most tette szabadon böngészhetővé a Magyar Rádió 1956. október 23-i és 24-i adásainak átiratait. Az archívum blogbejegyzése rávilágít, hogy az október 23-án demonstráló, „komoly politikai érettségről” tanúbizonyságot tevő egyetemista ifjúságból másnapra „megtévesztett”, „félrevezetett” kamaszok lettek, tüntetésüket soraik között megbúvó „ellenforradalmi banditák”, „fasiszta, reakciós elemek” használták fel – legalábbis az akkori központi híradás szerint. Az írásban hivatkozott 2001-es tanulmány szerzője, Ripp Zoltán történész ezt úgy értelmezte, hogy már a felkelés éjszakáján megszületett a döntés a történtek jelentőségének elfedéséről. Ennek már a kezdetektől része lett a fiatalok szerepének átértelmezése, és ez a narratíva évtizedekig tartotta magát. „Az egyetemisták és a fiatalok általában mellékszereplőkké váltak, elveszítették önálló cselekvőképességüket, de részben még jelszavaikat és követeléseiket is” – olvasható a blogbejegyzésben.

A Kossuth Rádió műsorának átirata a Szabad Európa Rádió archívumából.
A Kossuth Rádió műsorának átirata a Szabad Európa Rádió archívumából.

Az események sodrásában

Az oldalon olvasható átirat alapján vegyük át, hogyan jelentek meg az 1956. október 23-ai események a Kossuth rádió adásában.

6:00

Már a reggel 6 órai híradásban megemlítik a budapesti Petőfi-kör előző napi ülését, és azt is bemondják, hogy ott határozatot sürgettek a Dolgozó Ifjúság Szövetségétől (DISZ) a magyar ifjúsági mozgalom demokratizálása érdekében. Beszéltek arról is, hogy aznap délután 2 órára összehívták a budapesti ifjúmunkások parlamentjét is.

7:00

A 7 órakor elhangzott lapszemle is azzal kezdődik, hogy mozgolódik az ifjúság: „Gyűlés gyűlést követ egyetemeinken és főiskoláinkon...ezeknek az ifjúsági gyűléseknek forró és viharos a hangulata, az áradó folyamhoz hasonlatosak, mintsem a mesterséges mederbe terelt patakokhoz...” – idézik teljes terjedelmében a Szabad Nép vezércikkét, amelyben az újság kiáll az ifjúság mozgolódása mellett.

10:00

A délelőtt 10 órai híradásban a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) központi vezetőségének jugoszláviai látogatásáról számolnak be, lejátsszák Gerő Ernő első titkár nyilatkozatát az egyhetes út után. A lapszemlében szó esik a Rákosi-rendszer hibáiról, a Szabad Ifjúság egyik szerzőjét idézve pedig felvetik, hogy a volt kormányfőt meg kell fosztani minden közéleti funkciójától. Már ekkor bemondják, hogy aznap délutánra „...a budapesti fiatalság néma, rokonszenv-tüntetést rendez a Lengyel Népköztársaság követsége előtt”, és „...a fiatalok határozatot fogadtak el,...hogy mindenféle szélsőséges, provokációs és anarchista megnyilvánulást leszerelnek és elfojtanak”.

12:00

A deles hírekben elhangzik, hogy a Magyar Írók Szövetsége üdvözli a lengyelországi eseményeket. Ezután felgyorsulnak az események:

  • 12:53-kor megszakítják a nótaműsort, hogy beolvassák Piros László belügyminiszter közleményét, amelyben „a közrend zavartalan biztosítása érdekében” betiltja az nyilvános utcai gyűléseket, felvonulásokat.
  • 13:15-kor ismét elhangzik a belügyminiszteri tilalom.
  • 14:23-kor megszakítják a „Fiatalok Zenei Újságja” című műsort, hogy bemondják: a belügyminiszter visszavonta a gyülekezési tilalmat. Rövid szünet után, két gongszó között azt is bejelentik, hogy este nyolckor rádióbeszédet mond Gerő Ernő, az MDP KV első titkára. Ezt a közleményt még abban az órában négyszer megismétlik, majd újra felolvassák a 15 órai híradásban is.
  • 15:00 órakor azt is elmondják, hogy a Dolgozó Ifjúság Szövetségének központi vezetősége támogatja a fiatalok Lengyelország melletti szolidáris tüntetését, és részt is vesznek rajta, arra kérve az egyetemistákat, hogy „akadályozzanak meg minden provokációs kísérletet”.
  • 17:00 órakor a hírekben ismét felhívják a hallgatók figyelmét Gerő Ernő esti rádióbeszédére.

19:30

A Szabad Európa rádiófigyelő szolgálatának átirata szerint 19:30-kor, a Szülőföldünk adásában esik szó legközelebb a politikai eseményekről: „az októberi tavaszban új március 15-ét” emlegetve. Beszélnek az aznap délutáni „hatalmas ifjúsági demonstrációról” Budapesten. Összefoglalják a követeléseket, közéjük sorolva egy új kormány megalakítását Nagy Imre vezetésével és a Kossuth-címer visszaállításával. A hírek között újfent figyelmeztetnek Gerő Ernő este nyolc órakor elhangzó rádióbeszédére, illetve annak megismétlésére 22 és 23 órakor. Érdekes adalék, hogy az adás müncheni átirata a fejlécben már Szabadság-adóként jelöli az állami rádiócsatornát.

A Kossuth Rádió műsorának átirata a Szabad Európa Rádió archívumából.
A Kossuth Rádió műsorának átirata a Szabad Európa Rádió archívumából.

20:00

Este nyolc órakor összekapcsolják a Kossuth és Petőfi rádió műsorát Gerő beszédének idejére. Az MDP Központi Vezetőségének első titkára egyebek mellett hitet tesz a szocialista demokrácia építése mellett (szemben a polgári demokráciával), élteti a magyar hazafiságot, elítéli a sovinizmus terjesztését az ifjúság körében. Mint fogalmaz, a pártvezetést nem ingatja meg a délutáni tüntetés, hogy „...tovább haladjon a szocialista demokratizmus fejlesztése útján”. Támogatást ígér a szocialista termelőszövetkezeteknek, és fellépést helyez kilátásba a „rendbontó kísérletekkel” szemben. A beszéd végén bemondják, hogy a pártvezetés egy hét múlva, október 31-én ülést tart, amelyen Gerő a politikai helyzetről és a párt feladatairól tart előadást. Ezt pár perc tánczene követi, amelyet megszakítanak, hogy helyesbítsenek: az MDP Központi Vezetőségét „...már a legközelebbi napokban egybehívják.”

22:00

A híradást a rendkívüli ülés összehívásának ismételt bejelentésével kezdik. Ezután két mondatban megemlítik a délutáni, Parlament előtti tüntetést, Nagy Imre felszólalását, és az ifjúság küldötteivel kezdett tárgyalásait. Később, a zenei műsort megszakítva tíz percenként megismétlik, hogy a politikai bizottság „azonnalra összehívta a központi vezetőséget”. Az éjféli híradásban már nem esik szó a budapesti eseményekről, végig külpolitikai híreket mondanak.

Másnap

Október 24-én már a 4:30-as adáskezdéskor az új értelmezésben beszélnek az előző este történtekről: „Fasiszta, reakciós elemek fegyveres támadást intéztek középületeink ellen és megtámadták karhatalmi alakulatainkat”. Ismét gyülekezési tilalmat jelentenek be. Ezt így megismétlik egy fél órával később, az 5 órai elhangzáskor azonban a „fasiszta” jelzőt felváltja az „ellenforradalmi” szó. Fél hétkor gyakorlatilag reggel 9 óráig érvényes kijárási tilalmat jelentenek be a „fosztogató ellenforradalmi csoportoktól való tisztogatás” okán. Ezután 8 óráig csak ezt a két közleményt ismétlik, a híradások és a megszokott műsorok elmaradnak, helyette zenét adnak. A Szabad Európa rádiófigyelői feljegyezték, hogy fél nyolckor rossz sebességen játszottak le egy zenei felvételt, háromnegyed nyolckor pedig a Kossuth-adó sugárzási teljesítménye becslésük szerint a háromnegyedére esett vissza. Ezek a jelek arra engednek következtetni, hogy a műsort ekkor nem a felkészült technikai személyzet készíthette.

A Kossuth Rádió műsorának átirata a Szabad Európa Rádió archívumából.
A Kossuth Rádió műsorának átirata a Szabad Európa Rádió archívumából.

8:13

Negyed kilenckor felolvasnak egy pártközleményt az MDP központi vezetőségének aznap reggeli tisztújításáról, a testületbe ekkor került be mások mellett Nagy Imre és Münich Ferenc. Elhangzik, hogy Gerő Ernőt megerősítették első titkári megbízatásában, a párt központi vezetősége pedig Nagy Imre miniszterelnökké választását javasolja a népköztársaság elnöki tanácsának. A meghirdetett műsor helyett továbbra is zene szól a Kossuth rádióban, ezt megszakítva párszor megismétlik ezt a közleményt.

9:00

Egy pár mondatos beszámoló hangzik el az előző napról, amelyben már egyértelműen jelentkezik a történtek átértelmezése, olyan szóhasználattal, amely aztán évtizedekig meghatározza az 56 októberéről szóló kormányoldali retorikát. Ellenforradalmi bandák, galád fegyveres támadás, banditák által elkövetett fosztogatások és gyilkosságok. Bejelentik, hogy a kormányzati szervek „segítségért fordultak a varsói szerződés értelmében a Magyarországon tartózkodó szovjet alakulatokhoz...”. Itt az átiratból hiányzik egy oldal, valószínűleg ebben az idősávban jelentették be, hogy Nagy Imre rádióbeszédre készül. Ezt a felhívást aztán többször megismétlik, a korábbi bejelentésekkel együtt.

11:44

A haditudósításokat idéző három mondatos beszámolóban adnak hírt arról, hogy a Lánchídnál 120 „ellenforradalmár” megadta magát. Ekkor már a „közéjük sodródott félrevezetett” fiatalokként említik a felkelőkhöz csatlakozó diákokat. A rögtön ítélő bíróság elkerülését ígérik azoknak, akik leteszik a fegyvert. Ez a közlemény is bekerül a többször elismételt szövegek sorába.

12:10

A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnökeként bemutatott Nagy Imre „szózatot” intéz a magyar néphez. A felszólalásban a politikus szintén büntetlenséget ígér azoknak, akik délután 2 óráig beszüntetik a harcot. Az 1953. júniusában bejelentett kormányprogram megvalósítását tűzi ki célul, azaz az ország demokratizálását a pártállami, politikai és gazdasági életben. Beszédében „békésen tüntető magyar ifjúságot” említ, az előző napi eseményekért a hozzájuk csatlakozó „ellenséges elemeket” teszi felelőssé. Szavait a Himnusz követi.

12:19

A Lánchídnál magukat megadó fegyveresek mellett egy Baross téri csoport kapitulálását is bejelentik. Pár perccel később Tildy Zoltán nyilatkozatát olvassák be, majd elhangzik a Magyar Nők Országos Tanácsának és az Országos Béketanács felhívása is. Valamennyiben fegyverletételre szólítják fel a harcolókat, akiket már következetesen ellenforradalmároknak neveznek, nyugalomra intik az embereket, és azt kérik, maradjanak otthon. Egy meg nem nevezett kommentátor összefoglalja az addig történteket, a felkelőket banditáknak nevezi, a diákokat megtévesztett fiatalokként és megtévesztett kamaszokként említi. A sportriporter Szepesi György is a mikrofon mögé áll, szintén nyugalomra inti az országot, a sportsikerek, a „magyar fiatalság szebb, boldogabb és egészségesebb élete” érdekében.

12:55

Cikkünk témája szempontjából érdekes a rádió egyik tudósítójának beszámolója, miszerint „az ellenforradalmi bandák fiatal embereket” küldtek vidéki városokba, őket azonban ott elfogták. A fiatalok már itt is félrevezetett emberekként jelennek meg, akiket mások vesznek rá a rendszerellenes tevékenységre.

13:23

Egy megszólalásban a szovjet csapatok budapesti érkezését magyarázzák, és itt is megismétlik, hogy az egyetemi fiatalok felvonulását „népünk ellenségei szervezett ellenforradalmi provokációvá változtatták”. Általában jellemző, hogy a rendbontásban résztvevőket két csoportra osztják: a jóakaratú megtévesztett emberek és elszánt provokátorok.

14:08

Bejelentik, hogy a fegyveresek behatoltak a „Stúdió épületébe”, de Nagy Imre felhívására megadták magukat. Később arról adnak hírt, hogy este 6 óráig meghosszabbították a határidőt a fegyverletételre. Ebben az órában még elhangzik a Hazafias Népfront Budapesti Nőtanácsának közleménye, amelyben szintén jóhiszemű tüntetésként jellemzik az egyetemisták előző napi demonstrációját, amit megfogalmazásukban „ellenforradalmi elemek akarják bűnös céljaik elérésére kihasználni”. Az óra végén a Szakszervezetek Országos Tanácsának felhívása is adásba kerül, ebben ismét a „zömében jószándékú” ifjúság demonstrációját „felelőtlen elemek és provokátorok” alakították át ellenforradalmi megmozdulásba, és „....sok politikailag tapasztalatlan fiatalt maguk mellé állítottak”. Ezután a Petőfi-kör vezetőségének közleménye következik, ahol már óvatosabban fogalmaznak: a fiatalság békés tüntetése véres összetűzésekkel folytatódott, az iromány nem jellemzi sem a diákokat, sem az esemény irányváltását.

15:00

A híradást azzal kezdik, hogy a budapesti Kossuth tér fölött 5 szovjet lökhajtásos repülőgép jelent meg, „amely támogatja harcunkat az ellenforradalmárok ellen”. Ez meg is határozza a nap hátralévő részében az állami rádióban hallható kommunikációt: sorra számolnak be a felkelést elítélő üzemek, gyárak, kollektívák üzeneteiről, bányászok, munkások a fegyveresek kiszorítását célzó összefogásáról. Fél ötkor bejelentik az este 6 órától érvényes 12 órás kijárási tilalmat.

Cikkünk témájának szempontjából fontos, hogy 18 óra előtt felolvassák Erdei-Grúz Tibor egyetemi tanár levelét, amely szintén szembeállítja a diákok békés felvonulását a provokátorok lázításával. „Ne hagyjátok magatokat újra megtéveszteni” – kéri az egyetemistákat. Innentől kezdve nincs egyetlen példa arra, hogy a történteket bármilyen módon bemutató megszólalás ne a fiatalok (néha még jogosként is jellemzett) tüntetéséről beszéljen, és külső provokációt okoljon a demonstráció elfajulásáért. Este 8 órakor a riporterként bemutatott Kalmár György foglalta össze, hogyan zajlott a rádió ostroma előző nap, ő is határozottan elválasztotta a „lelkes, fegyelmezett diákcsoportok” tüntetését a „felelőtlen (később fegyveres) suhancok” ténykedéseitől, sőt, a helyzet elmérgesedésekor szerinte „az egyetemisták és munkásfiatalok zöme...csoportokban elment” [a helyszínről].

20:45

Felolvassák Kádár János, az MDF központi vezetőség titkárának beszédét. Ő is úgy fogalmaz: „a zűrzavar óráiban utat tévesztett ember, köztük sok fiatal” szolgált fedezékül a provokátoroknak. Az este hátralévő részében folytatják a haditudósítás jellegű beszámolókat a tudósítások alapján szórványosnak tűnő összecsapásokról, párszor megemlítve, hogy Budapesten rendkívüli állapot van érvényben. Elhangzik még egy hosszabb beszélgetés a fővárosi mentők ügyeletével, akik elmondják, csakis humanitárius szempontok vezérlik őket, minden sebesülthöz kimennek, mindenkit ellátnak, függetlenül attól, hogy melyik oldalon harcolt.

23:30

Rusznyák István akadémikus nyilatkozata kerül adásba. Ebben az oktató is a megvezetett fiatalok narratívát támasztja alá, amikor arról ír, hogy a tudósok örömmel üdvözölték az egyetemi ifjúság „egészséges megmozdulását”, amit egy „szervezett csoport... gyilkos vandalizmussá igyekezett változtatni”. Ezután már a fiatalokról aznap nem esik szó, az éjfeles hírekben visszavonják az este 8 órakor elhangzott jelentést a XIII. kerületi pártbizottságnál történtekről, ott „ sem akkor, sem most nem folyt harc.”

A hadviselés nyelvtana

Az átirat szövegén éles kontúrral rajzolódik ki a központi kommunikáció irányváltása, a történtek azonnali átértelmezése. Október 23-án reggel még lelkesen tudósítanak az egyetemi gyűlésekről, tüntetésekről. Délelőtt meg is szólítják az ifjúságot, arra kérve őket, hogy ne engedjenek a provokátoroknak. Hamarosan azonban a főszereplőkből mellékszereplővé váltak, jelszavaik, követeléseik eltűntek a híradásokból. Október 24-én már nem az események kirobbantó erejeként, hanem félrevezetett, a történések sodrásában utat tévesztő fiatalokról beszélnek. Ezt a gondolatot követi déli rádióbeszédében Nagy Imre is, szembeállítva a békésen tüntető ifjúságot és az ellenséges elemeket. Innentől kezdve meg sem említik, hogy az egyetemisták saját elhatározásukból fordultak a rendszer ellen.

A központi kommunikációban már ebben a két napban megfigyelhető a határozott befolyásolási szándék. Egyrészt megpróbálták egymás ellen fordítani a munkásokat a forradalmárokkal. A fegyvert ragadókról mindig többes szám harmadik személyben beszéltek (ők), a munkásokat pedig a propaganda alapeszközének számító többes szám első személyben szólították meg (mi). Ezzel nemcsak elidegenítették a felkelőket, de a nyelvhasználattal az emberek biztonságérzetére is hatni akartak: ők támadnak minket, meg kell védeni magunkat. Áldozati szerepbe helyezkedtek a tömeghez szólók, akiket külső agresszió ért.

A motivációról sem feledkeztek el. Az elhangzott közlemények alapján azt sugallták, hogy a felkelők a létbiztonságot veszélyeztették. Az emberek megélhetése lesz kérdéses a munkahelyek lerombolásával, az addigi erőfeszítések válnak értelmetlenné az ellenállással, utaltak a rendbontókra. Őket okolták a főváros megbénulásáért: a közszolgáltatások zavaráért, a boltok bezárásáért, a tömegközlekedés leállásáért. A központi kommunikációban a rend megzavarói lettek a bűnösök, céljaik pedig zavarosak, öncélúak, harcra, rombolásra uszítók.

Felolvastak több tucat levelet, amelyet állítólag fővárosi és vidéki gyárakból, üzemekből, kollektíváktól és szervezetektől kapott a rádió (a közszolgáltatások működési nehézségei ellenére). Ebben a feladók szolidaritását ismételgették a régi rend hívei felé. Az üzenetek pedig azt tükrözték, mintha a felkelőkkel szemben és a forradalomra lecsapó szovjet csapatok mögött széles körű lenne a társadalmi összefogás.

A központi kommunikáció még egy hatásos trükköt használt a propaganda eszköztárából: a sulykolást. Minden beszédet, előbb említett szolidáris levelet, üzenetet többször beolvastak. Ezt egyrészt indokolja a médium jellege, hiszen senki sem hallgatja a rádiót 24 órában (bár azokban a napokban az egyetlen hírforrásnak számítottak a magyar és külföldről sugárzott magyar nyelvű adások). Másrészt azonban így az a pár tucatnyi támogató levél is többnek hat, ráadásul ezeket a híradások megszokott idejére tették, emelve az üzenetek jelentőségét.

Ezek a propagandisztikus erőfeszítések nem maradtak eredmény nélkül. Bár akkortájt a müncheni központban mintegy 49%-osra mérték a Szabad Európa Rádió hallgatottságát (és az információkat egymás közt suttogva megosztó polgárok miatt 82%-osnak a lakossági elérését), az egy nap alatt új irányba állított központi kommunikáció több generáció felfogását és több évtized emlékezetpolitikáját határozta meg.

  • 16x9 Image

    Vovesz Tibor

    Vovesz Tibor a Szabad Európa budapesti irodájának vezetője. Több mint két évtizede dolgozik magyar és nemzetközi szerkesztőségekben, kereskedelmi és közszolgálati médiumokban. Egyebek mellett a Danubius Rádió, Magyar Rádió és az Euronews munkatársa is volt.

XS
SM
MD
LG