Az EU tervet dolgozott ki arra az esetre, ha leállna az orosz gázszállítás. A tagállamoknak 15 százalékkal kell csökkenteniük a felhasználásukat, szükség esetén ezt kötelezővé is lehet tenni, mindez azonban nem érinti a háztartásokat. Közben az EU fokozza erőfeszítéseit annak érdekében, hogy újabb energia-beszerzési szerződéseket kössön.
Brüsszelben az Európai Bizottság bemutatta javaslatát, amely azt célozza, hogy folyamatosan biztosított legyen az EU energia-ellátása. A tervezetben azonban már kimondottan is arra készülnek, hogy Oroszország teljes mértékben megszünteti a gázszállítás az EU felé. 12 tagállam irányában már elzárták a csapokat, vagy korlátozták a szállítást. Ez persze azt is jelenti, hogy ennek köszönhetően is csökken az orosz energiafüggőség.
"Összességében az orosz gáz szállítása ma már kevesebb, mint egyharmada annak, ami tavaly ilyenkor volt" – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke brüsszeli sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy fel kell készülni a teljes leállásra, mert „ez egy valószínű forgatókönyv".
Nyolc hónap spórolás
Ezért a javaslat értelmében 2022. augusztus 1. és 2023. március 31. között 15 százalékkal kell csökkentsék a tagállamok a gázigényüket. Ezt az egyes államok a saját öt éves átlagfogyasztásuk alapján számíthatják ki. Az új rendelet lehetőséget adna a Bizottságnak arra is, hogy a tagállamokkal folytatott konzultációt követően „uniós riasztást” hirdessen a földgázellátás biztonságára vonatkozóan és ezzel egyidejűleg minden tagállam számára kötelező gázkereslet-csökkentést ír elő. Az uniós riasztás akkor léphet életbe, ha komoly gázhiány vagy rendkívül magas gázigény fennáll. A tagállamoknak szeptember végéig frissíteniük kell nemzeti vészhelyzeti terveiket, hogy bemutassák, hogyan kívánják elérni a csökkentési célt, és kéthavonta jelentést kell tenniük a Bizottságnak az előrehaladásról. A szolidaritási gázellátást kérő tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy milyen intézkedéseket hoztak a belföldi kereslet csökkentése érdekében.
"Megtanultuk a leckét a járvány során. Tudjuk, hogy egy ilyen válságban a legrosszabb ellenségünk a széttagoltság. Ha egységesen cselekszünk, minden válságot kezelni tudunk" – mondta von der Leyen.
A Bizottság vészhelyzeti mechanizmusa a nem alapvető iparágak kötelező leállítását eredményezheti, lesz azonban egy alap, amelyből ezek a vállalatok kárpótlást kaphatnak.
„Oroszország a gázt politikai fegyvernek tekinti, ezért Európának politikai választ kell adnia” – mondta Frans Timmermans, a Bizottság alelnöke. Hozzátette, hogy egységes pán-EU keresletcsökkentési célt kell kitűzni, "mert ez a legegyszerűbb, leggyorsabb, legigazságosabb és legátláthatóbb út. Minden tagállamnak saját átlagos fogyasztásához képest kell intézkedéseket hoznia".
Nagyon fontos, hogy a háztartások és más védett fogyasztók továbbra is védettek maradnak, vagyis őket akkor sem érintik a korlátozások, ha a „kötelező” szakaszba léptetnék a folyamatot. Viszont tőlük is elvárják, hogy csökkentsék a fogyasztásukat.
Alternatív források
A Bizottság arról döntött, hogy még nagyobb erőfeszítéseket fordít az alternatív energiaforrások felkutatására és leszerződésére. Közlésük szerint 2022 első felében a nem orosz LNG-import 21 milliárd köbméterrel nőtt az előző év azonos időszakához képest. A nem orosz csővezetékek importja 14 milliárd köbméterrel nőtt Norvégiából, Azerbajdzsánból, az Egyesült Királyságból és Észak-Afrikából. Az év eleje óta a becslések szerint további 20 GW megújulóenergia-kapacitás bővülés ment végbe, ami több mint 4 milliárd köbméter földgáznak felel meg. Az EU új jogszabályt is elfogadott, amely előírja, hogy az EU földalatti gáztárolóit 2022. november 1-jéig a kapacitás 80 százalékára kell feltölteni, hogy biztosítsák az ellátást a következő télre.
A Bizottság létrehozta az EU energiaplatformját, hogy regionális szinten összesítse az energiakeresletet, és elősegítse a gáz és a zöld hidrogén jövőbeli közös beszerzését. És hogy biztosítsa az infrastruktúra legjobb kihasználását annak érdekében, hogy a gáz oda áramoljon, ahol a legnagyobb szükség van rá. Öt tagállami regionális csoportot már kezdeményeztek a platformon belül.
Kétértelmű magyar helyzet
A sajtótájékoztatón kiderült, hogy az Európai Bizottság továbbra sem érti a magyarországi energia-vészhelyzetet, amelyet egyébként – az erre vonatkozó kötelezettséget semmibe véve – be sem jelentettek az uniós testületnél. A magyar energia-kiviteli tilalom azonban komoly kérdéseket vet fel. Ez ugyanis szembe megy a tagállamoktól elvárt szolidaritás elvével, amelynek lényege, hogy ha egy országban energiahiány lép fel, akkor azoknak az államoknak, amelyek saját ellátásuk veszélyeztetése nélkül ez meg tudják tenni, a bajban lévő országok segítségére kell sietni. Magyarország csak a nála tárolt gáz kivitelére ad engedélyt, de ez sem egy uniós tagállamot, hanem egy tagjelöltet, Szerbiát segíti.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a most benyújtott rendelet elfogadása mindenkire nézve kötelező, még akkor is, ha ezt esetleg Magyarország nem támogatná. Az uniós energiaminiszterek jövő héten kedden tárgyalják és vélhetően el is fogadják a javaslatot. A döntéshez a tagállamok minősített többségének támogatása kell – azaz nem lehet vétójogot érvényesíteni, ha valaki ellene szavaz, de a minősített többség előáll, akkor az így elfogadott szabály minden kormányt kötelez.
