A nyilvánosság előtt ugyan háborús a retorika, a színfalak mögött azonban korrekt, néha szívélyes tárgyalások folynak az amerikaiak és oroszok között – mondta az orosz–ukrán válságról a külgazdasági és külügyminiszter a Magyar Nemzetnek. Ukrajna azonban nehezen számíthat magyar segítségre, ha nem változtat kisebbségellenes politikáján.
Szijjártó Péter az interjúban úgy fogalmazott, azok, akik háborús retorikát alkalmaznak az oroszokkal szemben, a felszín alatt hatalmas üzleteket kötnek Oroszországban és Oroszországgal.
A külügyminiszter szerint már csak azért sem kérhetik a nyugati hatalmak, hogy Magyarország lazítson kapcsolatán Oroszországgal, mert ezek nélkül az elmúlt tíz-tizenkét évben kiépült korrekt kapcsolatok nélkül Magyarország
- nem tudott volna Szputnyik-oltóanyagot vásárolni;
- a gázellátási pánik közepette nem tudott volna hosszú távú gázvásárlási megállapodást kötni;
- a kazahsztáni tüntetések kirobbanásakor nem sikerült volna hazahozni az Almatiban ragadt magyarokat.
Semmilyen pozitív visszacsatolás nem jött Ukrajnából
Szijjártó Péter az orosz–ukrán konfliktussal kapcsolatban az ukrán–magyar kapcsolatokról szólva beszélt arról, hogy eddig bármilyen pozitív gesztust tett Magyarország Ukrajnának, gyakorlatilag semmilyen pozitív visszaigazolást nem kapott cserébe.
A magyar segítségre több példát is említett a külügyminiszter, így a Magyarországon át történő ukrán gázszállítást, az Ukrajnának adott lélegeztetőgépeket, klórt a víztisztításhoz, ukrán gyermekek üdültetését a Velencei-tónál, valamint sebesült ukrán katonák ellátását magyar kórházakban.
„Ehhez képest a kárpátaljai magyarságnak csak a jogfosztás, a provokáció és sok esetben a fizikai megfélemlítés jutott. Ez elfogadhatatlan” – fogalmazott a miniszter.
Szijjártó Péter közölte, ha az ukránok nem lépnek vissza ettől a politikától, az nagyon erőteljesen korlátozni fogja a magyar kormány lehetőségét arra nézve, hogy Ukrajnának bármiféle támogatást biztosítson, akár az orosz–ukrán konfliktusban is.
A külügyminiszter az interjúban beszélt Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin február elsején esedékes moszkvai tárgyalásáról. Mint mondta, a paksi atomerőmű építését a létesítési fázisba kell léptetni még az első félévben, az ehhez szükséges munkákat fel kell gyorsítani, össze kell hangolni.
A magyar kormány szeretne a Debrecenben épülő nemzeti oltóanyaggyárban Szputnyik-oltóanyagot is gyártani, mert erre a vakcinára Szijjártó Péter szerint nagy kereslet van például Argentínában, Indiában, az Egyesült Arab Emírségekben, Bahreinben és Marokkóban. A Szputnyik Light oltóanyag jóváhagyása pedig újabb opció lehet a magyaroknak az emlékeztető oltásra.
A témák között említette azt a vasúti vegyesvállalatot, amely decemberben jött létre Oroszország és Magyarország között, hogy a záhonyi és a fényeslitkei logisztikai beruházásokat kihasználva a Kínából és Oroszországból Nyugat-Európába irányuló tranzitforgalom minél nagyobb része Magyarországon menjen keresztül.
Szó lesz az Oroszországba irányuló magyar mezőgazdasági export növeléséről, a magyar–orosz légi közlekedés sűrítéséről és az űrkutatási együttműködésről.
