„Hazánkban igazi politikai sikert szorongásra alapozva lehet elérni” – mondta Hodász András Szelfi című sorozatunkban, de ugyanitt Alföldi Róbert is kegyetlen őszinteséggel beszélt arról, hogy „teljesen kiéhezett és legatyásodott emberekkel a luxusautókból kommunikálni nem egyenrangú párbeszéd”. A választások után ellátogattunk az ország egyik legszegényebb településére, ahol mindenki a Fideszre szavazott. Szabadon című új, tényfeltáró sorozatunkban pedig többek között annak jártunk utána, hogy mi a helyzet a migránsokkal, akikkel a Fidesz 2015 óta riogat bennünket. Idei legnépszerűbb videóinkból, képgalériáinkból és podcastjainkból válogattunk. 1. rész.
2022 februárjában Oroszország megtámadta a szomszédos Ukrajnát. A háború nagyon hasonló szenvedést és pusztítást hozott, mint a második világháború.
A II. világháborúból ismerős képek köszönnek vissza az ukrajnai háborúban
Bár Vlagyimir Putyin következetesen tagadja, hogy civilekre lőnének, az általa „különleges katonai műveletnek” nevezett háborúban rengeteg civil halt vagy sebesült meg, köztük gyerekek is. A 11 éves Jana, a 23 éves Okszana és a 45 éves Olena épp a kramatorszki vasútállomáson várt egy vonatra, amikor a rakéták becsapódtak. Túlélték a támadást, de örökre megváltozott az életük.
„Csak csont, hús és vér”: háborús sebek
Eddig csaknem hatezer árvát evakuáltak az ukrajnai háborús övezetből. Ezeket a gyerekeket az ukrán törvények szerint a háború alatt nem lehet örökbe fogadni. A Szabad Európa helyi szerkesztőségének munkatársai ellátogattak az egyik óvóhelyre, ahova a kimenekített gyerekek kerültek.
Vjacseszlav Jalov és édesanyja, Marina hazafelé tartott donyecki otthonába, amikor egy lövedék a földbe csapódott mellettük. A 37 éves nő nem élte túl a támadást. A fiú most egyedüli neveli négy testvérét. Mindent megtesz, hogy semmiben se szenvedjenek hiányt.
A Google egykori felvételei és a háború alatt készült friss fotók segítségével mutattuk be, mekkora pusztítást végeztek az orosz csapatok Ukrajnában.
Ház állott, most kőhalom
Mariupolban civilek százai használták óvóhelyként a hetek óta ostrom alatt álló város történelmi színházát, amelyet március 16-án orosz bombatalálat ért:
„Gyerekek” – ez volt olvasható a magasból, mégis lebombázták a mariupoli színházat
Közben egy 25 éves orosz katona videóblogban számolt be az Ukrajnában töltött idejéről, arról, hogyan lőnek bajtársaival ukrán állásokat, és mit csinálnak az elfoglalt lakásokban. Azt is hozzátette, hogy sok veszteségük van.
Tűzszünet idején légicsapás ért több középületet, köztük egy szülészeti és gyerekklinikát a délkelet-ukrajnai Mariupolban. Többen megsebesültek, a terhes nőket kimentették a romok közül, de egyikük – újszülöttjével együtt – később belehalt sérüléseibe.
Terhes nők is megsérültek a mariupoli gyermekkórházat ért bombatámadásban
Tetyana Szokolova az ostrom alatt hat hétig dolgozott a mariupoli 2-es számú szülészeti klinikán. A szülésznő szerint a háborút túlélő újszülöttek reményt adnak arra, hogy az élet végül mégis győzedelmeskedhet a halál felett.
A háború kitörése után világszerte tüntettek az orosz agresszió ellen: Brazíliától Japánig, Angliától Indiáig több tízezren vonultak utcára, hogy kifejezzék szolidaritásukat Ukrajnával, és felemeljék szavukat az invázió ellen. Budapesten az orosz nagykövetség előtt és a Hősök terén demonstráltak.
Moszkvában a tüntetők azt skandálták, hogy „Nemet a háborúra!” A rendőrség több tucat háborúellenes tüntetőt vett őrizetbe az orosz fővárosban, valamint a közép-oroszországi Jekatyerinburgban és Permben.
Kollégánk a háború kitörése előtt két héttel járt a magyar–ukrán határon. A feszültség már korábban tapintható volt, mert Oroszország több mint százezer katonát vont össze Ukrajna határán. A Kreml akkor még azt állította, nem akar háborút, és csak a Nyugat hisztériakeltéséről van szó.
A háború kitörése után nem sokkal Orbán Viktor miniszterelnök is a határnál járt, ahol akkor még arról beszélt, hogy Magyarország támogatni fog minden EU-s szankciót Oroszország ellen.
Ez így is lett, bár a kormány belföldön épp az ellenkezőjét kommunikálta. Új tényfeltáró videósorozatunk, a Szabadon második adásában a szankciók valós hatásával foglalkozunk:
A választás előtt a kampányoló Fidesz–KDNP az LMBTQ-közösséget támadta. Később a háborúra kezdték építeni a kommunikációs stratégiát – elemzők szerint épp ez, a meglovagolt háborús helyzet hozhatott újabb kétharmadot a Fidesz–KDNP számára.
„Egyre jobban nézünk ki, talán még sohasem néztünk ki olyan jól, mint ma este” – mondta Orbán Viktor április 3-án, miután kijöttek a 2022-es országgyűlési választások eredményei. Diadalmámor és végtelen szomorúság – ez a két véglet jellemezte a szavazók hangulatát a Bálna előtt, ahol a zsinórban negyedik ciklusát megkezdő miniszterelnök, Orbán Viktor tartott győzelmi beszédet, és a műjégpályán, ahol az ellenzéki összefogás várta az eredményeket:
Hodász András katolikus pap a Szelfiben egyenesen azt mondta, hogy a magyar társadalomban nagyon sok a lelki, mentális problémával küzdő, illetve traumatizált ember. Igazi politikai sikert ezért a szorongásra alapozva lehet elérni: az győzhet, aki fel tudja erősíteni az emberekben már amúgy is meglévő félelmeket:
Ehhez illeszkedett a kormány „gyermekvédelmi” népszavazása és a tavaly elfogadott, sokak által homofóbnak mondott törvény, amely normalizálta az LMBTQ-csoport elleni előítéleteket. A módszer ez alkalommal nem vált be, a kutatási eredmények szerint a magyar társadalom többsége egyelőre még nem vált homofóbbá:
Közvetlenül a választások után ellátogattunk Gadnára, ami a statisztikák szerint az ország egyik legszegényebb települése. A pár száz fős faluban mindenki a Fideszre szavazott. Arra voltunk kíváncsiak, miért.
A szegénység és a döntéshozók, valamint a művészet és a regnáló kormány viszonyáról Alföldi Róbert is őszintén nyilatkozott nekünk a Szelfiben. Az egy dolog, hogy a hatalom a hozzá közelebb álló dolgokat jobban támogatja. Amivel gond van, az az, hogy teljes mértékben hiányzik az élni hagyás a mai magyar (kultúr)politikából – mondja podcastsorozatunkban:
A migráció, a bevándorlás a kormány kommunikációjának szintén egyik állandó eleme már 2015 óta. Videóban számoltunk be arról, hogy egyre nehezebb a dolguk a Szerbiából az Európai Unió felé igyekvő embereknek. Magyarország magasítja a határkerítést, a szerb rendőrség egyre keményebben lép fel velük szemben, miközben szélsőjobboldali csoportok járőröznek a határon illegális határátlépők után kutatva.
Most a kormány szerint újra ostrom alatt van az ország déli határa. Tényfeltáró sorozatunk, a Szabadon legutóbbi epizódjában annak jártunk utána, hogy milyen a helyzet a kerítés túloldalán, Szerbia magyarok lakta falvaiban, és annak is, hogy mi van ott, ahol a kerítés véget ér:
