Tizennégy törvényjavaslatot nyújtott be a kormány kedd éjszaka, nem sokkal éjfél előtt a parlamentnek.
Törvényhozási dömping várhat a parlamentre a következő időszakban a most benyújtott javaslatok alapján. Ezek majdnem mindegyike számos más törvényt módosít önmagában is, így azt mondhatjuk, több száz jogszabályhoz nyúltak hozzá a kormányban.
A módosítási dömping azért is érdekes, mert Navracsics Tibor a portfolio.hu konferenciáján szerdán arról beszélt, hogy az uniós források megszerzése érdekében a kormány által tett vállalásokat az Európai Bizottság kérésének megfelelően finomhangolják még a közeljövőben, hogy év végéig megköthessék a megállapodásokat a helyreállítási alapról és az uniós költségvetésről.
Ugyanakkor a Szabad Európa információi szerint ez még nem a finomhangolás. Ennek ellenére több olyan eleme is van a módosításoknak, amelyek az EU felé tett gesztusként is értelmezhetők.
Jön a Nagy Adatbázis
Például már a címében is tartalmazza, hogy „az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében” módosítják az információs önrendelkezési jogról szóló törvényt. A legfontosabb változás, hogy a kormány vállalja, hogy létrehozza a Központi Információs Közadat-nyilvántartást, és elvileg ide tölt majd fel minden, törvény szerint közadatnak minősülő kormányzati információt kereshető formában. Ezenkívül változnak a közérdekű adatkérésre irányuló bírósági eljárások szabályai is azok „hatékonyabbá tétele érdekében”.
Szintén ilyennek tűnik az a salátatörvény is, amelyik címe szerint a felsőoktatással és a felsőfokú szakképzéssel foglalkozik, és amelynek egyik paragrafusa a felsőoktatási törvényt módosítja úgy, hogy kimondja: az Európai Unió, a Visegrádi Alap és a Közép-európai Felsőoktatási Csereprogram által finanszírozott képzések programjait az intézmény teljesen szabadon állítja össze, a megkötés mindössze annyi, hogy ezeket a programokat ötévente felül kell vizsgálni.
Ezenkívül vannak még technikai jellegű módosítások, például – mivel egy korábbi változtatás nagyobb autonómiát biztosított az egyetemeknek a felvételikben – most előírták számukra, hogy a pontos felvételi követelményeket legalább azok alkalmazása előtt két évvel közzé kell tenni. Ugyanakkor a doktori képzéseknél sem írnának elő nyelvvizsgát, azzal az indokkal, hogy ez úgysem garantálja a megfelelő nyelvtudást.
A felsőfokú szakképzésben viszont előírták az intézményeknek, hogy gondoskodniuk kell az adott szakképesítéshez szükséges idegen szaknyelvi ismeretek oktatásáról, a hallgatók tudásszintjét mérniük is kell. A jövőben elektronikusan is ki kell adni a diplomát, a szakdolgozatokat pedig kereshető formában online is tárolnia kell az intézménynek. A biztonság kedvéért beleírták még a felsőoktatási törvénybe azt is, hogy az állam a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által működtetett felsőoktatási intézményekben is biztosítja az első szakképesítés ingyenes megszerzését.
Törvénymódosítás vesszőhiba miatt
Ezenkívül jellemzően nyelvi, technikai jellegű módosításokat (például egy helyen a követően kifejezést utánra módosítják, de előfordul, hogy egy korábbi vesszőhibát javítanak ki) tartalmaz az egyébként 88 szakaszból álló törvénytervezet. A törvény indoklása ugyanakkor maga emeli ki, hogy uniós vállalásokat is teljesít a jogszabály, például annak érdekében módosítja a felnőttképzési törvényt, hogy megvalósuljon az a vállalása, hogy 2030-ra minden évben a magyar felnőttek hatvan százaléka részt vegyen valamilyen képzésben.
Az állami vagyonról szóló törvény módosítása lehetővé tenné, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tulajdonában álló természetvédelmi területeket értékesítsen, amennyiben ahhoz az illetékes természetvédelmi szervezet hozzájárul, illetve meghatározza azokat a feltételeket, amelyekkel a védettségi szint fenntartható. Az új tulajdonosnak évente beszámolót kell készítenie arról, hogy teljesíti a feltételeket.
A törvény indoklása nyíltan ki is mondja, hogy a cél az „értékesítési potenciállal rendelkező” természetvédelmi területek eladása, igaz, e szerint a természetvédelmi célok még így is teljesülni fognak. Piacra dobja az állam a még tulajdonában álló lakóingatlanokat is – ezeket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő dolgozói vehetnék meg első körben, versenyeztetés nélkül.
Ezenkívül technikai módosítások szerepelnek a törvényben, például hogy állami vagyonjuttatásnál az ingatlannyilvántartást ingyenesen kell módosítani, vagy hogy az államosított egészségügyi intézmények (a kormány terve a háziorvosi praxisok államosítása, és szó van az önkormányzati járóbeteg-szakellátás állami kézbe vételéről is) fölött az Országos Kórházi Főigazgatóság gyakorol felügyeletet.
Az állam, amely nem felelős
Indulatos Facebook-bejegyzésben kritizálta Ungár Péter, az LMP frakcióvezetője a szociális törvény azon módosítását, amelyik kimondja: elsősorban az egyén felelős önmagáért, ha erre nem képes, a családja következik a felelősségi rangsorban, ha az illető megélhetése így sem biztosított, akkor lép be az önkormányzat, majd egy karitatív szervezet, és végül csak a képzeletbeli rangsor ötödik helyén áll az állam felelőssége. „Ez részben a szekuláris szociális ellátórendszer elleni ideológiai támadás, részben az egyedülálló és gyermektelen emberek másodosztályú állampolgárrá minősítését jelenti” – írta az LMP képviselője.
Az egyes igazgatási tárgyú törvényekről szóló tervezet önmagában 185 paragrafust tartalmaz, az indoklásban uniós jogharmonizációra és technikai módosításokra hivatkozik. Még ennél is sokkal terjedelmesebb a 161 oldalas, Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló salátatörvény, amely 266 paragrafusból áll. A törvény jelentős része arról szól, hogy a most felállított határvadász alakulatok tagjainak jogviszonyát rendezze, de emellett az ombudsman hatáskörébe helyezi az ENSZ Fogyatékkal élő személyek jogairól szóló egyezménye végrehajtásának ellenőrzését.
Módosulnak a közlekedési törvények is, jelentősen szűkítik például azokat az eseteket, amikor külföldre járművet vezető hivatásos sofőrök kiküldött munkavállalónak minősülnek. Egy uniós jogharmonizációs rendelet alapján viszont az eddigieknél szigorúbb feltételek mellett kell kijelölni repülőtereknél zajgátló védőövezetet. Uniós jogharmonizációt tartalmaz alapvetően a fogyasztóvédelemről szóló jogszabályok módosítása is. Egy másik benyújtott javaslat pedig a hatósági eljárások egyszerűsítését szolgálja.
Az adótörvényeket is 104 oldalas előterjesztésben változtatják, az indoklás (és Varga Mihály pénzügyminiszter néhány napja tett ígérete) szerint az egyszerűsítés érdekében.
