Az Egyesült Államok, az Európai Unió és Nagy-Britannia után Ausztrália, Japán és Kanada is újabb szankciókat rendelt el Oroszország ellen az ukrajnai helyzet miatt.
Az ausztrál kormány szerdán közölte, hogy csatlakozik az amerikai és a brit korlátozásokhoz, amelyek két orosz bankot és Vlagyimir Putyin elnök nemzetbiztonsági tanácsának nyolc tagját célozzák.
Scott Morrison miniszterelnök figyelmeztetett, hogy országa esetében is pusztán a szankciók első köréről van szó, szükség esetén tovább szigorítják az intézkedéseket.
Hasonló bejelentést tett helyi idő szerint kedd este a kanadai kormányfő is. Tájékoztatása szerint ellehetetlenítenek mindenfajta kereskedelmet a két kelet-ukrajnai szakadár tartománnyal, megtiltják az orosz államkötvények vásárlását, valamint korlátozásokat rendelnek el két orosz pénzintézettel szemben. Emellett feketelistára helyezik a moszkvai parlament több képviselőjét, akik megszavazták Donyeck és Luhanszk önhatalmúlag kikiáltott függetlenségének elismerését.
Justin Trudeau azt is kiemelte, hogy Kanada további katonákat, illetve egy fregattot és egy tengeri járőrrepülőgépet vezényel Európába.
Ezzel párhuzamosan Kisida Fumio japán miniszterelnök is arról számolt be, hogy vagyonbefagyasztást és beutazási tilalmat léptetnek életbe több donyecki és luhanszki magánszeméllyel szemben, illetve felszámolják az orosz államkötvények kereskedelmét.
Nemzetközi fellépés
Az újabb szankciókat arra válaszul jelentették be, hogy Vlagyimir Putyin hétfőn elismerte Donyeck és Luhanszk függetlenségét, és közölte, hogy orosz „békefenntartókat” küld a térségbe.
Az orosz elnök ennek ellenére szerdán azt állította, hogy a Kreml diplomáciai megoldást szeretne találni a válságra, ugyanakkor leszögezte, hogy Oroszország érdekeiről, az állampolgárok biztonságáról nem bocsátkoznak tárgyalásba.
„Országunk mindig nyitott volt a közvetlen és őszinte párbeszédre, arra, hogy még a legnehezebb problémákra is diplomáciai megoldásokat keressen” – mondta.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter eközben tudatta, hogy lemondta csütörtökre tervezett találkozóját orosz kollégájával, Szergej Lavrovval, mivel az invázió megkezdése, a diplomácia Moszkva általi elutasítása értelmetlenné tette.
A Nyugat szerint Oroszország ürügyet próbál teremteni egy átfogó háború megindítására Ukrajna ellen, miután az utóbbi hónapokban több mint 150 ezer katonát vont össze a szomszédos ország határai mentén. Joe Biden amerikai elnök aláhúzta: senkit nem fognak megtéveszteni az állítólagos ukrán agresszióval kapcsolatos orosz vádak.
Átlépték a vörös vonalat
Az orosz parlament felsőháza kedden egyhangú szavazással felhatalmazta Vlagyimir Putyin elnököt a hadsereg külföldi bevetésére, arra, hogy katonai egységeket vezényeljen az orosz támogatást élvező szakadárok uralta, kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyébe, amelyeknek előző nap elismerte a függetlenségét.
Putyin később hangsúlyozta, hogy lezárulna a jelenlegi válság, ha Ukrajna feladná NATO-csatlakozási szándékát, a Nyugat pedig beszüntetné a fegyverszállításokat az országnak. Kiemelte továbbá, hogy „többé nem léteznek” a korábban az ukrajnai helyzet rendezésének alapjául szolgáló minszki megállapodások, és ezért is Kijevet tette felelőssé.
A washingtoni Fehér Ház inváziónak minősítette a kelet-ukrajnai orosz csapattelepítést, és jelezte, hogy ezzel a Kreml átlépett egy vörös vonalat, ami súlyos szankciókat von maga után.
Az Egyesült Államok orosz pénzintézeteket, a VEB-et és a Promszvjazbankot, illetve az ország elitjének egyes tagjait és rokonaikat vette célba. Emellett korlátozzák az orosz kormány hozzáférését a nyugati pénzpiacokhoz, valamint fellépnek az Északi Áramlat 2. gázvezeték működésbe lépésének megakadályozása érdekében.
Hasonló intézkedéseket hozott első körben az Európai Unió és Nagy-Britannia is. Németország pedig felfüggesztette az Északi Áramlat 2. üzembe helyezését, ami elemzők szerint rendkívül fájdalmas lépés Moszkva számára.
