Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Hajnali robbanások jelezték az invázió kezdetét Ukrajnában – összefoglaló


Harci jármű a kelet-ukrajnai Donyeck városban, 2022. február 23-án.

Ezek voltak a legfontosabb információk csütörtök délelőttig:

  • Televíziós beszédben jelentette be az orosz elnök, hogy hadműveletet kezd az orosz hadsereg Ukrajnában.
  • Ezzel egyidőben robbanások és lövések hangja hallatszott több ukrán városban, köztük Kijevben.
  • Az ukrán elnök szerint rakétatámadás ért több ukrán infrastruktúrális elemet és határállomást.
  • Országos rendkívüli állapot bevezetéséről döntött az ukrán nemzetbiztonsági tanács.
  • Felszólították az ukrán állampolgárokat, hogy hagyják el Oroszországot.
  • Elkerülhető még a háború? Elemzőket kérdezett a Szabad Európa
  • Megkezdték a tartalékosok behívását az ukrán hadseregbe.
  • Újabb nemzetközi szankciókat rendeltek el Oroszország ellen.
  • A magyar kormány nem vétózza meg az Oroszország elleni szankciókat.
  • Jóváhagyta a hadsereg külföldi bevetését az orosz parlament felsőháza.
  • Az USA és az EU újabb szankciókkal válaszolt az orosz lépésekre, Németország az Északi Áramlat 2. gázvezeték jóváhagyásának felfüggesztéséről döntött.
  • A Magyar Honvédség csapatokat és haditechnikát vezényel a keleti országrészbe.

A témával kapcsolatos összes tartalmunkat megtalálja ezen a linken, rövid áttekintést szerdai és csütörtök reggeli cikkeinkről pedig az alábbiakban olvashat:

Elindult az orosz hadművelet

Televíziós beszédben jelentett be Vlagyimir Putyin orosz elnök a hadművelet megindítását, amit azzal próbált igazolni, hogy meg kell akadályozni Ukrajnát abban, hogy nukleáris fegyvereket szerezzen. Folyamatosan frissülő cikkünket itt találja.

„Ne legyenek kételyeik ”

„Ne legyenek kételyek afelől, hogy határozott választ fogunk adni a szankciókra, nem feltétlenül szimmetrikusan, de jól kalibráltan és az amerikaiak számára érzékenyen”írta szerdai közleményében az orosz külügyminisztérium.

Mindezt két nappal azután, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei szankciók sorozatát fogadta el Oroszország ellen, válaszul arra, hogy Vlagyimir Putyin elismerte a két kelet-ukrajnai szakadár régió, Donyeck és Luhanszk függetlenségét, és közölte, hogy katonákat vezényel a régióba.

Jön a rendkívüli állapot Ukrajnában

Az intézkedésről, amelyet a parlamentnek még jóvá kell hagynia, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) határozott, és az egész országra érvényben lesz, kivéve Donyeck és Luhanszk megyéket, ahol már érvényben van.

A veszélyhelyzeti intézkedést egyelőre harminc napra javasolják bevezetni, és a döntéshozók szerint a legtöbb állampolgár életét semmilyen módon nem fogja érinteni. Közben Ukrajna felszólította állampolgárait, hogy hagyják el Oroszországot.

Közben a kijevi parlament február 23-án első olvasatban megszavazta azt a törvénytervezetet, amely engedélyezi az ukránok számára lőfegyver viselését és az önvédelmi célú cselekvést.

Elkerülhető még a háború?

Elemzők mérlegelték a Szabad Európa kérdésére, mi következhet azután, hogy Oroszország elismerte a kelet-ukrajnai szakadár területek függetlenségét, és csapatokat vezényelt oda. A válaszokat az alábbi videóban láthatják.

Elkerülhetetlen a háború Oroszország és Ukrajna között? Elemzők válaszolnak
please wait

No media source currently available

0:00 0:03:55 0:00

Ukrajna mozgósítja tartalékosait

Volodimir Zelenszkij államfő a 18 és 60 év közötti tartalékosok behívásáról rendelkezett, nincs szó általános mozgósításról. Az elnök televíziós beszédben jelentette be a tartalékosok behívását.

Zelenszkij azt is közölte, hogy bár továbbra is diplomáciai úton szeretnék rendezni a válságot, semmilyen területet nem fognak átadni Oroszországnak.

Az Egyesült Királyság újabb támogatást, fegyvereket is ígért

Éles fegyverekkel és jelentős hitelgaranciákkal segítené Nagy-Britannia Ukrajnát. Boris Johnson brit miniszterelnök február 23-án, a parlamentben beszélt az Orosz fenyegetés fényében Ukrajnának nyújtatandó újabb katonai támogatási csomagról.

Emellett Nagy-Britannia a Multilaterális Fejlesztési Bank hitelnyújtása keretében ötszázmillió dollárig terjedő hitelgaranciát nyújt Kijevnek a gazdasági stabilitást és reformokat támogató projektekhez, beleértve a korrupció elleni küzdelmet is.

Magyarország nem vétózza meg a szankciókat

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán közzétett videóban beszélt arról, hogy az orosz-ukrán válság fejleményei olyan irányt vettek az utóbbi napokban, amely ellentétes Magyarország, Közép-Európa, sőt egész Európa biztonsági érdekeivel.

Magyarország álláspontja egyértelmű: támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását, mint ahogy mindig is tette, és nem bontja meg az európai egységet.

Újabb kormányok hoztak büntetőintézkedéseket Oroszország ellen

Az Egyesült Államok, az Európai Unió és Nagy-Britannia után Ausztrália, Japán és Kanada isújabb szankciókat rendelt el Oroszország ellen az ukrajnai helyzet miatt.

Ezek a szankciók, csakúgy mint a korábbiak, főként orosz bankokat és Putyin közelében lévő politikusokat, magánszemélyeket érintenek. Vagyonbefagyasztásról, beutazási tilalomról, illetve az orosz államkötvények felvásárlásának befagyasztásáról és orosz pénzintézetekkel szembeni korlátozásokról van szó.

Ferenc pápa arra kérte a politikusokat, vessék komoly vizsgálat alá lelkiismeretüket

A katolikus egyházfő audiencijáján felszólította az orosz-ukrán konfliktusban résztvevőket, hogy tartózkodjanak az olyan cselekedetektől, amelyek fokozhatják a lakosság szenvedését, destabilizálhatják a nemzetek együttélését és hiteltelenítik a nemzetközi jogot.

A pápa felszólította a politikusokat, hogy „vessék komoly vizsgálat alá lelkiismeretüket Isten színe előtt”.

Hogy lépett szintet a feszültség?

Ugyan csak formális intézkedésnek számít, de az orosz parlament felsőháza egyhangú szavazással jóváhagyta az elnöki rendeletet az orosz csapatok külföldi bevetéséről. Putyin orosz elnök egy szokatlan hangvételű televíziós beszédben jelentette be hétfőn este, hogy elismeri a kelet-ukrajnai szakadár területek függetlenségét, és általa békefenntartóknak nevezett csapatokat vezényel a térségbe. Itt olvashatja el az orosz parlamenti döntés hátterét.

A Maxar műholdas felvétele a dél-belarusz repülőtéren állomásozó orosz erőket mutatja az ukrán határ közelében 2022. február 22-én
A Maxar műholdas felvétele a dél-belarusz repülőtéren állomásozó orosz erőket mutatja az ukrán határ közelében 2022. február 22-én

Hogy reagált a nemzetközi közösség?

Az amerikai elnök bejelentette az Oroszországgal szembeni újabb szankciók első körét Ukrajna szuverenitásának és területi egységének megsértése miatt. Az Egyesült Államok orosz pénzintézeteket, a VEB-et és a Promszvjazbankot, illetve az ország elitjének egyes tagjait és rokonaikat veszi most célba. Emellett korlátozzák az orosz kormány hozzáférését a nyugati pénzpiacokhoz. Részletes cikket talál az amerikai szankciókról itt.

Az Európai Unió tagállamai is megállapodtak az újabb, Oroszország elleni szankciókról: egyebek mellett feketelistára helyeznek számos szervezetet és törvényhozót, illetve korlátozzák az ország hozzáférését a közösség tőke- és pénzpiacaihoz, szolgáltatásaihoz. Ez a cikkünk részletezi az EU-s szándékot.

Ukrajna európai uniós támogatásához tartozik, hogy hat tagállam kibertámadás elleni szakértőket küld, miután túlterheléses támadás miatt átmenetileg leálltak egyes ukrán banki és állami oldalak. Mint írásunkból kiderül, Magyarország nincs a felajánlók között.

A brit kormányfő már döntött, az Egyesült Királyság szankciókkal sújt öt orosz bankot és három gazdag magánszemélyt. Boris Johnson is azon európai vezetők közé tartozik, akik szerint az orosz csapatok már megjelentek a szeparatista régióban.

Tett-e válaszlépéseket az ukrán vezetés?

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, Kijev a támogatás egyértelmű jeleit várja szövetségeseitől, cselekedetekben és nem csak szavakban, miközben országát az orosz támadás veszélye fenyegeti. „Nagyon fontos, hogy most lássuk, ki az igaz barátunk és partnerünk, és ki fogja továbbra is szavakkal ijesztegetni Oroszországot” – mondta televíziós beszédében február 21-én. Olvassa el a további részleteket itt!

Mekkora területet tartanak ellenőrzésük alatt a szeparatisták Kelet-Ukrajnában?

Milyen lépéseket tett a magyar kormány?

Orbán Viktor arról posztolt éjszaka a közösségi oldalán, hogy Magyarország részese a közös uniós álláspontnak. A magyar kormányfő azt írta Facebookon, hogy telefonon egyeztetett az Európai Tanács elnökével az ukrajnai helyzetről, és világossá tette, hogy Magyarország részese a közös uniós álláspontnak. Bővebben itt olvashat erről.

Benkő Tibor honvédelmi miniszter is Facebookon jelentette be, hogy a hadsereg elkezdett katonákat átcsoportosítani a keleti országrészbe. „Fel kell készülni minden helyzetre a keleti határ mentén, a humanitárius feladatokra, a határvédelemre” – indokolta a döntést. Szerinte az embereknek nem kell félniük, további részleteket itt talál.

Milyen körülmények várták a kitelepített embereket Oroszországban?

Szijjártó Péter: Nem helyezik át és nem zárják be a kijevi magyar nagykövetséget

A regionális biztonsági kérdések a mi bőrünkre mennek – fogalmazott az orosz–ukrán válsággal kapcsolatban a magyar külgazdasági és külügyminiszter az uniós Külügyi Tanács brüsszeli ülésének szünetében. Szijjártó Péter azt mondta, az ukrán külügyminiszter korábban azt kérte Magyarországtól, ne járuljon hozzá a hisztériakeltéshez azzal, hogy evakuálja vagy áthelyezi kijevi nagykövetségét. További információkat talál itt.

Folytatjuk az összefoglalót

Itt kínálunk rövid áttekintést a csütörtök napközbeni cikkeinkből.

  • 16x9 Image

    Vovesz Tibor

    Vovesz Tibor megbízott igazgató, a Szabad Európa budapesti irodájának vezetője. Több mint két évtizede dolgozik magyar és nemzetközi szerkesztőségekben, kereskedelmi és közszolgálati médiumokban. Egyebek mellett a Danubius Rádió, a Magyar Rádió és az Euronews munkatársa is volt. 

  • 16x9 Image

    Fazekas Pálma

    Fazekas Pálma a Szabad Európa budapesti irodájának hírszerkesztője. Csaknem harminc éve dolgozik újságíróként, elsősorban hírek, hírműsorok szerkesztőjeként, hírszerkesztőségek vezetőjeként. A nyomtatott és az elektronikus sajtó szinte minden területén dolgozott, így a Kurírnál, az Interpress Magazinnál, a Magyar Rádióban, a Westelnél, a Magyar Televízióban, az InfoRádióban, az Origóban és az Infostartnál is.  

XS
SM
MD
LG