Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Rengeteg dízelt adhat a Mol az ukrán hadseregnek


A Mol finomítója Százhalombattán 2022. május 5-én

Az orosz támadás óta Ukrajnának több ok miatt is komoly üzemanyagimportra van szüksége, különösen például a hadseregnek. Ennek jelentős részét egyébként pont a Mol-csoport exportálhatja nekik.

Amikor február végén Vlagyimir Putyin orosz elnök újra megtámadta Ukrajnát, a gyors bevonulásra számító orosz sereg kemény ellenállással találkozott és jelentős veszteségeket szenvedett. Miután az ukránok sikeresen elhárították a támadás első hullámát, komoly üzemanyaghiány lépett fel az ország nagy részén május elejére.

Ez több ok miatt jöhetett létre:

  • Az orosz tüzérség súlyosan megrongálta a kremencsuki olajfinomítót. Az üzem békeidőbeli az ukrán üzemanyag-kereslet negyveb százalékát állította elő.
  • Az invázió kezdetével párhuzamosan Belarusz leállított minden üzemanyagexportot Ukrajnába.
  • Az orosz flotta blokádja miatt lényegében megszűnt a tengeri import is.

A békeidőbeli üzemanyag-kereslet ráadásul nem azonos a háborús időszakival. A modern hadseregek ugyanis nagy mennyiségű fosszilis üzemanyagot igényelnek szinte bármilyen tevékenységükhöz, különösen dízelt.

Témába vág: A hadseregek óriási dízelfogyasztók, de várhatóan nem sokáig, mert ez nekik sem előnyös.

A Kyiv Post alapján májusra Ukrajna naponta nagyjából ötezer tonna benzint és tizenötezer tonna dízelt használt el, ami összesítve durván havi hatszázezer tonna üzemanyagot jelent. Ennek döntő részét importálniuk kellett, lényegében kizárólag nyugatról.

Az importot az ukrán vezetés is igyekezett segíteni, többek között azzal, hogy megkönnyítettek minden adminisztrációt ezzel kapcsolatban. Emellett eltöröltek minden környezetvédelmi és egyéb adót az üzemanyagokon, az áfát kivéve, azt viszont leszállították húszról hét százalékra ezekre a termékekre.

Az import őrületesen fel is pörgött, az ukrán gazdasági minisztérium szeptemberi adatai alapján a márciusi hatvanezer tonna körüli összesített fosszilisüzemanyag-import hétszázezer tonna fölé ugrott augusztusra.

Julia Szvidirenko miniszter szerint az importált benzin 95 százaléka, a dízel 72 százaléka akkor már uniós országokból érkezett. Azt is elárulta, hogy az import döntően Romániából, Litvániából, Szlovákiából, Görögországból, Bulgáriából és Lengyelországból jött.

Hozzátette, hogy ebből nemcsak a hadsereg igényeit fedezik, hanem például a helyi katasztrófavédelem, a mezőgazdaság vagy a tömegközlekedés üzemanyagát is.

Mindenesetre a szlovák import azért is érdekes, mert Szlovákiában csak a Mol leányvállalata, a Slovnaft finomít olajat. Azt is lehet tudni, hogy mennyit, az elmúlt években ugyanis havonta nagyjából 350-400 ezer tonna gázolajat, fűtőolajat és benzint bocsátott ki a pozsonyi finomító.

A nagyságrendekből látszik, hogy az ukrán állam akár a pozsonyi finomító teljes kibocsátását is importálni tudná. Két hónap múlva pedig az a körülmény sem lesz mellékes a vállalat számára, hogy az uniós szankciók miatt februártól nem lehet orosz alapanyagból készült benzint és gázolajat importálni az EU-ban, így a Mol nem hozhat be a szlovák finomítójából üzemanyagot Magyarországra.

A hazai gázolajfogyasztás harminc, míg a benzin esetében 10-15 százaléka importból származik, a Mol mellett főleg az osztrák OMV hozott be addig üzemanyagtermékeket, amíg piaci áron adhatta el.

„Európa üzemanyag-szállítása (…) stabil, az európai finomítók jelentős kőolajtartalékokat képeztek. Sehol sincs ellátási probléma, csak Magyarországon, az ársapka miatt” – mondta Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke a magyarországi hatósági üzemanyagárak eltörlése után.

  • 16x9 Image

    Szalai Bálint

    Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. A 2018/19-es akadémiai évben az Arizona Állami Egyetem Fulbright-program Humphrey-ösztöndíjasa volt. 

XS
SM
MD
LG