Előzetes megállapodás a mariupoli nők, gyerekek és idősek kimenekítéséről
Ukrajna és Oroszország előzetes megállapodásra jutott egy humanitárius folyosó létrehozásáról annak érdekében, hogy kimenekítsék a nőket, a gyerekeket és az idősöket az immár két hónapja hevesen ostromlott Mariupolból – jelentette be szerdán Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes.
„A katasztrofális mariupoli humanitárius helyzetre tekintettel erre fogjuk fókuszálni erőfeszítéseinket” – írta a Facebookon.
Vadim Bojcsenko, a dél-ukrajnai kikötőváros polgármestere arról számolt be, hogy első körben kilencven busszal mintegy hatezer embert szeretnének evakuálni. A kimenekítés helyi idő szerint délután 2 órakor fog megkezdődni.
Tájékoztatása szerint a szinte porig rombolt Mariupolban még mintegy százezer civil tartózkodik, sokan már elmenekültek, több tízezren pedig életüket vesztették.
Korábban már megegyeztek a felek egy, a városból kivezető biztonsági menekülési útvonal megteremtéséről, ez azonban végül március 5-én összeomlott. Azóta rendre kudarcot vallottak a hasonló kísérletek, amiért Kijev és Moszkva kölcsönösen egymást tette felelőssé.(AFP, Reuters)
A brit védelmi minisztérium szerint még szerte Ukrajnában számíthatnak célzott csapásokra
Az ukrán védők az orosz hadsereg számos előretörési kísérletét visszaverték, de az ország keleti felén fokozódik az orosz sereg nyomása, közölte a brit védelmi minisztérium. Mindemellett közlésük szerint az orosz előrenyomulást pontosabban nem megjelölt logisztikai, környezeti és technológiai akadályok is nehezítik. Kiemelték viszont az erősen motivált ukrán védelmi erők szerepét.
A minisztérium szerint az orosz sereg Kijev környékéről történt visszavonulása után az ország északi részén várhatóan alacsonyabb lesz a támadók légtérbeli aktivitása. Ugyanakkor a célzott támadások kockázata egész Ukrajna területén fennáll. Emellett az ukrán városok ellen országszerte tapasztalt támadások szerintük azt jelzik, hogy az orosz hadsereg is megpróbálja zavarni az ukrán erők átcsoportosítási és logisztikai műveleteit.
Senki nem adta meg magát Mariupolban, Putyinék viszont újra felkínálták
A mariupoli ukrán katonák megfogadták, hogy egyikük sem fogja megadni magát az orosz hadseregnek utóbbiak keddi ultimátuma után. Ez eddig pontosan így is történt, írja az orosz hadügyminisztériumra hivatkozva a Reuters. Az orosz hadsereg ezért új ultimátumot adott az Azovsztal acélüzemben meghúzódó ellenállók, illetve az ott menedéket kereső, beszorult civilek számára. Ez lényegében megegyezik az előzővel, április 20-án délután 2-ig letehetik a fegyvert az orosz hadsereg szerint.
Mariupolt a háború kezdete óta támadja az orosz sereg, mára már csak a rendkívül jól védhető, hatalmas Avovsztal acélüzem épülettömbjei és alagútrendszerében tudnak védekezni az ellenállók. Mariupolból több százezer civil menekült el eddig, de még mindig nagyjából ezren lehetnek életben hetek óta borzalmas körülmények között az ostromlott városban. Az orosz hadsereg 8 hete indított inváziója során eddig egyetlen ukrán nagyvárost sem sikerült elfoglalniuk, Kijev elől végül vissza is fordultak. A módosított céljaik és az átcsoportosításaik után a lényegében rommálőtt Mariupol lehetne az első ilyen sikerük.
Zelenszkij: Már lezártuk volna a háborút, ha ugyanolyan fegyvereink lettek volna
Zelenszkij ukrán elnök kedd esti beszéde alapján szerinte "már befejezték volna a háborút", ha az orosz hadseregéhez hasonló fegyverzettel tudtak volna harcolni az ukrán katonák, írja a BBC. Az ukrán állam vezetője elmondta azt is, hogy több tízezer Mariupolból Oroszországba vitt lakos sorsa még mindig ismeretlen.
Az elnök szerint "nem fair", hogy a demokratikus világ vezetőivel folytatott tárgyalásai és interjújai során kérnie kell azokat a fegyvereket, amelyeket a partnereik felhalmoztak az évek során. Zelenszkij úgy érvelt, hogy ha ezek az országok rendelkeznek azokkal a fegyverekkel és lőszerekkel, amikre Ukrajnának jelenleg szüksége lenne, akkor erkölcsi kötelességük, hogy segítsék "a szabadság védelmét" és hogy megvédjék ukránok ezreinek az életét. Az elnök szerint az orosz hadsereg fokozta támadásait Harkiv, a Donyec-medence és Dnyipro környékén, beleértve a civil infrastruktúra elleni támadásokat is.