A svéd kormány igyekszik felgyorsítani a vitát a NATO-tagságról
Az eredetileg tervezettnél korábban lát napvilágot az a svéd biztonsági jelentés, amely a többi közt a NATO-csatlakozás következményeivel is foglalkozik, az ország ugyanis igyekszik felgyorsítani a döntést lehetséges NATO-tagságáról – mondta Ann Linde svéd külügyminiszter egy rádióinterjúban csütörtökön.
Svédországra nyomás nehezedik, hogy feltárja a mérlegelés eredményét, nem utolsósorban azért, mert Finnország már közzétett egy elemzést saját potenciális NATO-tagságáról.
Mindazonáltal, mondta, minden rövid és hosszú távú szempontot számításba kell venni.
A lehetséges NATO-tagság körüli vita mindkét országban sürgetővé vált az Ukrajna elleni orosz invázió fényében.
Oroszország óva intette Svédországot és Finnországot a csatlakozástól. A két országban jelentősen megemelkedett a NATO-tagság támogatottsága az invázió óta.
Svédországban a kérdés korábban három, szinte egyforma méretű táborra osztotta a szavazókat: a támogatókra, az ellenzőkre és a bizonytalanokra. A Novus Institute csütörtökön közzétett kutatása szerint a megkérdezettek 51%-a támogatja és csak 24%-a ellenzi most a NATO-tagságot. (dpa)
Lemondott az orosz Lukoil energiaóriás alapítója a szankciók miatt
Lemondott Vagit Alekperov, a Lukoil, a legnagyobb magánkézben lévő orosz olajtársaság alapítója és társtulajdonosa, néhány nappal azután, hogy más orosz iparmágnásokkal együtt Ausztrália és az Egyesült Királyság szankciókkal sújtotta Moszkva ukrajnai inváziója miatt.
A Lukoil április 21-i közleménye szerint a 71 éves milliárdos úgy döntött, hogy lemond a cég elnöki posztjáról és a Lukoil igazgatótanácsi tagságáról. A lépést nem indokolta.
Alekperov nem többségi tulajdonos, de közvetlenül birtokolja a társaság szavazati jogot biztosító részvényeinek 3,12 százalékát, valamint különböző alapokon keresztül további 5,43 százalékot a szavazati joggal nem járó részvényekből.
Alekperov 1993. április 5. óta volt a Lukoil vezérigazgatója, akkor vált a Lukoil magáncéggé.
Ő is azok között az orosz tisztviselők és iparmágnás között van, akiket április 8-án Ausztrália, április 13-án pedig az Egyesült Királyság szankcionált az Oroszország által indított ukrajnai háború miatt. (RFL/RE)
Nem kaphatnak állami támogatást az Oroszországban és Belaruszban tanuló dánok
A dán parlament úgy döntött, hogy az Oroszországban vagy Belaruszban tanuló dán diákok a továbbiakban nem jogosultak állami ösztöndíjra Dániából.
A dán törvények értelmében az ország polgárai tanulmányaik teljes időtartama alatt pénzügyi támogatásban részesülhetnek, bárhol is tanulnak. Ez a rendszer hivatott biztosítani, hogy mindenfajta társadalmi hátterű ember tanulhasson anélkül, hogy a pénzkeresetre kellene összpontosítania. A támogatás összege az idén bruttó 6397 korona (320.000 forint).
A törvényhozók csütörtökön megszavazták az Oroszországban és Belaruszban tanulók kizárását a támogatási programból 2024. január 1-ig. (AP)