Ukrajna szilárd biztonsági garanciákért cserébe vállalná a semlegességet, egészen pontosan azt, hogy nem lesz tagja semmilyen katonai szövetségnek, illetve nem hozhatnak létre a területén támaszpontokat külföldi országok – közölték a kijevi kormány képviselői kedden.
Az orosz–ukrán béketárgyalások újabb, isztambuli fordulóján bemutatott javaslatokban arra is kitértek, hogy az annektált Krím félsziget státuszáról tizenöt éves konzultációs időszakot indíthatnának, de bármilyen megállapodás kizárólag a teljes körű tűzszünet elrendelését követően léphetne életbe.
Mint írták, a NATO kollektív védelemről szóló, ötödik cikkelyéhez hasonló biztonsági garanciák elfogadásáról lehetne szó, amelynek alapján támadás esetén több ország közösen garantálná Ukrajna biztonságát. Ilyen lehetne többek között például Kanada, Izrael, Lengyelország és Törökország is.
„Ha sikerül megerősítenünk ezeket a kulcsfontosságú rendelkezéseket – és számunkra ez a legfontosabb –, akkor Ukrajna olyan helyzetbe kerül, hogy valóban egyfajta tartós semlegesség formájában rögzíthesse jelenlegi, blokkokon kívüli és atomfegyvermentes státuszát” – jelentette ki Olekszandr Csali, az ukrán delegáció egyik tagja.
„Nem biztosítunk helyszínt külföldi katonai támaszpontoknak vagy kontingenseknek a területünkön, nem csatlakozunk katonai-politikai szövetségekhez” – mondta az ukrán állami televíziónak nyilatkozva.
„Hadgyakorlatokra ugyanakkor sor kerülne a biztonságunkat garantáló országok hozzájárulásával” – tette hozzá.
Elemzők szerint ez az Ukrajna által nyilvánosságra hozott eddigi legrészletesebb javaslatcsomag. Az ukrán küldöttség szerint így már lenne értelme egy közvetlen csúcstalálkozónak Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között.
Az orosz és az ukrán delegáció tagjai csaknem három hét szünet után ismét személyesen tárgyaltak kedden a konfliktus rendezéséről. Kijev mindenekelőtt tűzszünetet szeretett volna elérni, anélkül hogy fel kellene adnia az ország területének bármekkora részét.
