Az új amerikai kormányzat a korábbinál „hosszabb távú és szilárdabb” nukleáris megállapodást szeretne kötni Iránnal – közölte Joe Biden megválasztott elnök külügyminiszter-jelöltje a következő négy évre vonatkozó külpolitikai vízióját ismertetve.
Antony Blinken ugyanakkor kijelentette, Washington „messze van” még attól, hogy új egyezményt hozzon tető alá Teheránnal, és hasonlóan vélekedett korábban a nemzeti hírszerzési igazgatói tisztségre jelölt Avril Haines is.
„Látnunk kell, hogy az elnök beiktatását követően Irán milyen lépéseket hoz”, fel kell mérni, hogy a közel-keleti ország „visszatér-e kötelezettségvállalásai teljesítéséhez” – mondta Blinken az amerikai szenátus külügyi bizottságának január 19-i meghallgatásán.
A külügyminiszter-jelölt arról számolt be, hogy szeretné, ha az Egyesült Államok ismét csatlakozna az iráni atomprogram korlátozását célzó, 2015-ös megállapodáshoz (JCPOA), amennyiben Teherán ismét eleget tesz majd a szerződésben rögzített előírásoknak.
Nem csak a rakétaprogramról szólna
Irán az utóbbi években fokozatosan egyre több pontját sértette meg az egyezménynek, miután azt Donald Trump amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan felmondta.
Antony Blinken kiemelte: a JCPOA lehetne az alapja egy „hosszabb távú és szilárdabb” megállapodásnak, amely olyan más területeket is magában foglalna, mint Irán rakétaprogramja és felforgató külföldi tevékenysége.
Az iráni kormány többször is leszögezte, hogy nem hajlandó beleegyezni rakétaprogramja vagy térségbeli fellépése korlátozásába, ehelyett felszólította az Egyesült Államokat, hogy térjen vissza az egyezményhez, és vonja vissza a kiszabott szankcióit. Teherán azt állítja, hogy nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál.
Amerikai „kevésbé biztonságossá” vált
Antony Blinken meglehetősen jól ismeri az atomalku részleteit, ugyanis 2013 és 2015 között a nemzetbiztonsági tanácsadó, 2015 és 2017 között pedig a külügyminiszter helyetteseként szolgált Barack Obama volt elnök kormányában.
Az 58 éves politikus hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok „kevésbé biztonságossá” vált annak nyomán, hogy a Trump-adminisztráció elrendelte tavaly az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységét vezető Kászim Szulejmáni meggyilkolását.
Rámutatott a gyilkosságot követő megtorló rakétatámadásokra, amelyekben amerikai katonák tucatjai szenvedtek agysérülést, illetve arra, hogy a biztonsági fenyegetések miatt sor kerülhet az Egyesült Államok iraki nagykövetségének bezárására.
Elítélte Navalnij őrizetbe vételét
A több mint háromórás meghallgatáson Oroszországról, Ukrajnáról, Georgiáról és Kínáról is kérdezték Blinkent a szenátorok.
Az amerikai diplomácia várható vezetője határozottan elítélte Alekszej Navalnij oroszországi őrizetbe vételét. Véleménye szerint ez jelzi, hogy Vlagyimir Putyin elnök „mennyire fél” az ellenzéki politikustól, aki „oroszok millióinak és millióinak” a nevében beszél.
"Putyin fél Navalnijtól" - fotós tüntetések Oroszországban
Antony Blinken arról is beszámolt, hogy támogatná Georgia meghívását a NATO-ba, amennyiben a volt szovjet tagköztársaság teljesíti a katonai szövetség által előírt feltételeket. Oroszország, amely megszállva tartja a kaukázusi ország területének nagyjából ötödét, ezt határozottan ellenzi.
Ennek kapcsán elutasította azokat az ellenvetéseket, amelyek szerint a NATO ilyen irányú bővítése háborúhoz vezethetne Oroszországgal, mondván, Moszkva éppen azért dönthetett 2008-ban Georgia megtámadása mellett, mert az nem volt tagja a katonai szervezetnek.
Aláhúzta, hogy az Obama-adminisztráció tagjaként támogatta volna halált okozó fegyverek szállítását Ukrajnának, hogy Kijev meg tudja védeni magát az orosz agresszióval szemben. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államoknak a korrupcióellenes harcot is elő kell mozdítania a kelet-európai országban.
„Támogatnunk kell az ukránokat ebben, ugyanis még ha sikeresen segítünk is nekik legalább Oroszország kordában tartásában, amennyiben ez folytatódik, rendkívül nehéz lesz életképes demokráciát építeniük” – mondta.
A kínai ujgurok mellett
Antony Blinken végül támogatásáról biztosította Mike Pompeo távozó külügyminiszter előző napi nyilatkozatát, amelyben népirtásnak minősítette a kínai hatóságok fellépését a muszlim vallású ujgurok és más kisebbségek ellen Hszincsiang tartományban.
„Férfiakat, nőket és gyerekeket kényszerítenek koncentrációs táborokba, hogy átneveljék őket a Kínai Kommunista Párt ideológiájának követésére. Mindez népirtást célzó erőfeszítésekkel ér fel” – fogalmazott a hamarosan hivatalba lépő külügyminiszter-jelölt.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából.
