A legfontosabb cikkeink hétfő reggel: a járványügyi korlátozásokat az is indokolja, hogy az emberek másképp viselkednek, Orbán csendes látogatása Banja Lukában, ki lett Franciaország Donald Trumpja.
Sok oltásellenes magyar nem érti, miképp lehetséges, hogy ha nyáron alig voltak korlátozások, most újra sürgősek lennének. A választ kereső írásunkból megtudhatja, hogy nyáron valóban lényegesen kevesebb fertőzés és haláleset történhetett, aminek az egyik oka az lehet, hogy az emberek viselkedtek másképp.
Az elmúlt három napban 17.834 új fertőzöttet igazoltak Magyarországon, ez jelentős emelkedés az eddigiekhez képest. Péntektől vasárnapig 214 ember halálát hozták összefüggésbe a járvánnyal. Kórházban 3980 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 434-en vannak lélegeztetőgépen. Ausztriában életbe lépett az úgynevezett 2G szabály, sok közösségi térből kizárják az oltatlanokat, a negatív teszt már kevés.
Szépen csendben
Hivatalos nyilatkozat nélkül ért véget Orbán Viktor kormányfő hétvégi látogatása a Boszniai Szerb Köztársaság fővárosában. Szigorú biztonsági intézkedések között vitték a magyar küldöttséget a repülőtérről a Banja Luka mellett fekvő Laktašiba, egy étterembe, ahová a sajtót nem engedték be – derült ki a Szabad Európa balkáni szerkesztőségének tudósításából. Útja előtt egy nappal találkozott a nemzetközi közösség boszniai főképviselőjével, aki legutóbbi jelentésében arról írt, sosem fenyegetett még ennyire Bosznia-Hercegovina szétesése.
Megszűnik a szakképzési hozzájárulás, csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke és továbbra is érvényben marad az iparűzési adó megfelezését előíró jogszabály, hogy a munkaadók is áldásukat adják a bruttó kétszázezer forintos minimálbérre. Januártól a teljes munkaidőben dolgozók közül senki sem kereshet havi 133 ezer forintnál kevesebbet. A legkisebb keresetről szóló megállapodás hátteréről írt cikkünkből kiderül, hogy az önkormányzatokra hárította a kormány a minimálbér-emelés költségének egy részét.
Az események középpontjában
Sorsszerű volt, ahogy 1956. október 23-án az események középpontjában találta magát az akkor 18 éves Koszmovszky Edina. Történelmi szerep jutott neki, az állami rádió épülete előtt, a Bródy Sándor utcában ő olvasta fel a diákság 14 pontos követelését. A forradalom után Franciaországban telepedett le, de az új élet és az eltelt évtizedek alatt sem fakultak meg emlékei, amelyeket a Szabad Európának is felidézett. Szelfi című podcastunk vendége 1956 piros kabátos lánya volt.
Egy, a tévében jól szereplő populista politikus hirtelen feltűnése hatalmas követ dobott a francia elnökválasztási kampány langyos állóvizébe. Eric Zemmour már azelőtt lángra lobbantotta a versenyt, hogy igazából beindult volna. Franciaország Donald Trumpjának is nevezik, és nem csak nőügyei miatt. A volt amerikai elnökhöz hasonlóan az ő hívei is úgy vélik: ő az a politikus, aki megmondja a frankót, és kalapáccsal megy neki a szerintük a politikai és médiabeszédben eluralkodó politikai korrektségnek. Ismerje meg a francia politikust, akiről biztosan hallunk még!
A világ vezetőinek új ígérete, miszerint 2030-ig megállítják az erdők pusztulását és pusztítását, valószínűleg kudarcot vall, hacsak nem garantálnak gyorsan több finanszírozást, átlátható ellenőrzést és szigorú szabályozást a tevékenységhez kapcsolódó vállalkozások számára – mondják környezetvédők. Arra is emlékeztetnek, hogy hasonló, erdőmentő kötelezettségvállalásokat már többször tettek, de sem a kormányok, sem a vállalkozások nem teljesítették.
Nyugodt napot kívánok,
Vovesz Tibor
