Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Miért nem volt járvány nyáron? – kérdezik az oltásellenesek


Sok oltásellenes magyar nem érti, miképp lehetséges, hogy ha nyáron alig voltak korlátozások, most újra sürgősek lennének. A címben feltett kérdésre az a rövid válasz, hogy volt, a hosszabból pedig valószínűleg nem lehet elhagyni a szezonalitás kifejezést.

Az emberiség történetével egyidős, hogy a nagy járványok során vad elméletek kapnak lábra azok között, akik nem értik, mi okozza az egészet.

A XIV. századi nagy pestisjárvány pusztítása mögött például még nem Bill Gates-t, Soros Györgyöt, a nagy gyógyszerlobbit vagy a nyugdíjkassza csökkentését sejtették az emberek, hanem többek közt

  • a túl hegyes orrú cipőket,
  • hogy a zsidók megmérgezték a kutakat,
  • hogy a cigányok megmérgezték a termést,
  • hogy a varázslók/boszorkányok csúnyán néztek valakire,
  • a rossz levegőt, büdös helyeket,
  • asztrológiai okokat, a bolygók nem álltak elég jól,
  • vagy mondjuk Isten régóta megérdemelt büntetését.

Ezek mögött pedig általában voltak valós megfigyelések is, csak a következtetések voltak tévesek. Akik a többségtől némileg elkülönülve éltek, előnyben voltak egy járvány kezdeténél. A terméshozamok tényleg kiszámíthatatlanabbak lettek a megelőző időszakban. Vagy a sűrűn lakott városokban lényegesen büdösebb volt, mint a hegyi nyaralókban.

Hasonló felvetésként terjed a közösségi médiában, hogy a járvány már kamu, nem lehet veszélyes, hiszen nyáron „nem volt járvány”, most meg a negyedik hullámtól hangos a megvezetett főáramú média. Ebből fakadóan pedig nem kell vagy nem hatékony az oltás, nem kellhetnek korlátozások, hiszen az állítás szerint mesterséges az egész cirkusz.

Volt járvány, csak Magyarországon tilos megmutatni

A rövid válasz erre a felvetésre az, hogy volt járvány Magyarországon nyáron is, 325-en regisztráltan bele is haltak a koronavírus szövődményeibe a nyár során.

Azért is lehetett kevésbé nyilvánvaló ez a lakosságnak, mert a hazai szabályozás Európában szokatlan módon szigorúan tiltotta, hogy a sajtó bemutassa a kórházi működést. Az egészségügyi dolgozók gyakorlatilag nem nyilatkozhattak a tapasztalataikról, gyakran még egymásnak se, a kórházi adatok döntő része még az orvosok előtt is titkos. Ehhez jött még, hogy a járvány során az állam sokszor komolyan félretájékoztatta a magyar lakosságot.

„Egy halálos vírus támadt az országra, de mi, magyarok összefogtunk, és legyőztük a járványt” – jelentette be például Orbán Viktor nyár elején. Miközben a szakemberek arra figyelmeztettek, hogy biztosan nem győztük le, komoly esélye van egy negyedik hullámnak is, ami ellen az ötven-hatvan százalék körüli átoltottság messze nem lesz megfelelő.

Az ilyen megtévesztő kijelentéseket a kormányhoz kötődő médiabirodalom pedig rendre kritika és ellenőrzés nélkül vette át és erősítette fel. Hasonlóan félrevezetők voltak például a közelmúltból a maszkhasználattal és a kötelező oltásokkal kapcsolatos kormányfői állítások is.

Mi az a szezonalitás?

Nyáron valóban lényegesen kevesebb fertőzés és haláleset történhetett Magyarországon, az előző évhez hasonlóan. Mivel a koronavírus nem megy szabadságra, és a tesztelés sem változott érdemben, ez azt jelenti, hogy a vírus környezete változhatott meg.

Ennek az egyik oka lehet, hogy az emberek viselkedtek másképp. Például szabadban találkoztak, egyébként is jobb volt az immunrendszerük, nem jártak iskolába és hasonlók.

Ahogy a hőmérséklet vagy a páratartalom változása is hatással lehet a vírusokra vagy általában a fertőző betegségekre. A kulcsfogalom itt a szezonalitás, ami azt jelöli, hogy a jelenség visszatérően másképp viselkedik bizonyos időszakokban. Könnyű végiggondolni, hogy mondjuk a balatoni lángososok forgalmában miért lehet komoly szezonalitás.

Például az influenza vagy a nyugat-nílusi láz erősen szezonálisan terjedő vírus. Előbbi a melegre és a páratartalomra érzékeny, utóbbinak pedig szúnyogokra van szüksége a fertőzéshez. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a vírus ettől még erősen terjedt máshol a világban.

Például akár ott, ahol közben épp nem száraz, meleg évszak volt. Hozzátéve, hogy a vírus terjedését az átoltottság és egyéb ország- és régióspecifikus tényezők is komolyan befolyásolják.

Összesen egyébként eddig nagyjából ötmillió ember halt meg közvetlenül a járványban a világon államilag regisztrált módon.

Jelenleg sem csak úgy erősödik a járvány, mintha valami különlegesen egyedi dolog történt volna Magyarországon. Az egész régióban erősödik, Romániában például egy ideje már lényegesen rosszabb a helyzet.

  • 16x9 Image

    Szalai Bálint

    Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. 2018/19-es akadémiai évben az arizonai állami egyetem Fulbright-Humphrey ösztöndíjasa volt.

XS
SM
MD
LG