Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Vírustól a vétóig: csúcstalálkozóra készülnek az európai vezetők


Charles Michel (b), az Európai Tanács és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben 2020. október 29-én.

Átírta a nagypolitika a ma esti uniós csúcs napirendjét. Az eredetileg a járványhelyzet miatt összehívott tanácskozáson legalább ilyen fontos téma lehet a hétéves uniós költségvetés elleni magyar és lengyel vétó és a brexit ügye.

Eredetileg a koronavírus-járvánnyal összefüggésben hívták össze hetekkel ezelőtt az uniós állam- és kormányfőket egy videokonferencia erejéig csütörtökön estére. Abban maradtak ugyanis, hogy rendszeresen áttekintik a tagállamok közötti együttműködést, az uniós intézmények koordinálását, a kölcsönös segítségnyújtást. A nagypolitika azonban átírta a napirendet, két téma is legalább olyan sürgős mint a járványhelyzet.

Hat hét maradt a kilépésig, és még mindig nincs brexitalku

Az egyik már számos uniós csúcson volt napirenden és még minden bizonnyal lesz is: a brexit. A britek így, vagy úgy január 1-jén tényleg elhagyják az EU-t, ahonnan február 1-jével csak politikailag léptek ki, a gazdasági szakítás most következik. Azonban még mindig nem sikerült megállapodni abban, hogy az EU és a szigetország között milyenek legyenek a kapcsolatok a következő évtől – erre most már csak hat hét áll rendelkezésre. A még nyitott kérdésekben nem közelednek az álláspontok, így most valószínűleg csak a további tárgyalásokra szólítják fel a delegációkat.

A jogállamisági fiaskó

És az előbbieknél sokkal égetőbb téma a hétéves költségvetés és az uniós újjáépítési alap elakadása, vagyis a magyar és a lengyel kormány általi blokkolása. A 27 tagállam közül 25 támogatta azt, hogy az uniós pénzeket a jogállami normák betartásához kössék, ez elég ennek az elfogadásához.

A több mint ezer milliárd eurós többéves keretköltségvetés és a 750 millió eurós újjáépítési alaphoz szükséges jogszabályok azonban már egyhangúságot követelnek. És bár Magyarország és Lengyelország is egyetért a célokkal és a számokkal, a jogállamisági fiaskó miatt most blokkolják a folyamatot. Ez természetesen nagy vihart kavart az EU-ban, a mérsékeltebb politikusok a magyarok és a lengyelek felelősségére próbálnak hatni, a vérmesebbek pedig felteszik a kérdést, hogy mit keres ez a két ország az EU-ban, ha nem hajlandók elfogadni a feltételeket.

“További engedményt nem fogunk tenni”

Az álláspontok teljesen merevek. Mark Rutte holland kormányfő azt mondta a holland parlamentben egy ezzel kapcsolatos vitában, hogy számára ez a minimum, ebből nem hajlandó engedni, ha a jogállamisági feltételekből visszavesznek, akkor a hollandok fognak vétózni.

Ugyancsak nagyon határozottan nyilatkozott az Európai Parlamentben az úgynevezett Elnökök Értekezlete, amely a parlament elnökéből és a képviselőcsoportok vezetőiből áll. Ők is azt mondták, hogy sem a költségvetés számairól, sem pedig a jogállamiságról kialkudott kompromisszumot nem hajlandóak újratárgyalni. “További engedményt nem fogunk tenni” - áll szerda esti közleményükben.

A szlovén kormányfő több megértést kért a magyaroknak és a lengyeleknek

Kérdés, hogy a mai videokonferencia egyáltalán mit érhet el ebben a helyzetben. A már említett Mark Rutte azt mondta, hogy most a soros német elnökségnek, az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek a feladata, hogy feloldják valahogy a helyzetet. Ha ez nem megy, akkor jöhet az állam- és kormányfők tanácsa.

Ugyanakkor egy másik kormányfő, a szlovén Janez Jansa a magyar-lengyel kettős védelmére sietett. Levelet írt az uniós intézmények és a tagállamok vezetőinek, amelyben több megértést kért Magyarországnak és Lengyelországnak, valamint azt is szóvá tette, hogy az uniós intézmények tagállami belügyekbe avatkoznak be. Jansa szerint miközben az EU viharos tengeren közlekedő konvoja egy jéghegy felé száguld, a fedélzeten arról vitatkoznak az emberek, hogy mi legyen az étlapon.

Fellángolt a vita a Fideszről a Néppártban

Nem volt ennyire engedékeny a Fidesz – papíron – európai pártcsaládja, az Európai Néppárt. Donald Tusk elnök szerint “aki ellenzi a jogállamiság elveit, Európa ellen szól”. Hozzátette: “Alapvető értékeink ellenzőit már senki sem védheti meg.” Utóbbi mondatával arra utalt, hogy el kellene már dönteni, hogy kizárják-e a Fideszt a pártból, bár éppen Tusk volt az, aki a járvány miatt korábban már elhalasztotta ezt a döntést.

A Néppárt EP-frakciója nevében Manfred Weber frakcióvezető a Twitteren közölte, hogy a párt képviselőcsoportja egyhangúlag támogatja a jogállamisági mechanizmusra és a költségvetésre vonatkozó kompromisszumos megállapodást. Nem sokkal később fideszes EP-képviselők viszont korrigáltak, mondván: az egyhangúság nem lehet teljes, mert ők biztosan nem értenek egyet ezzel.

Érdekesnek találta cikkünket? Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát! Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

XS
SM
MD
LG