Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Washington és Berlin megállapodott az Északi Áramlat-2 gázvezetékről


Az Északi Áramlat-2 létesítményéhez irányító tábla a németországi Lubminban 2020. szeptember 7-én

Megállapodás született az Egyesült Államok és Németország között az Oroszországból induló, Északi Áramlat-2 nevű gázvezeték építésének befejezéséről, amely a bírálók szerint aláássa Ukrajna és Európa energiabiztonságát.

Szakértők szerint a Joe Biden amerikai elnök vezette kormányzat komoly tiltakozásra számíthat a kongresszus részéről, amely kétpárti támogatással kétszer is különböző szankciókat fogadott el a sokak szerint káros projekt leállítása érdekében.

Washington és Berlin közös közleményt adott ki szerdán, amelyben arról számoltak be, hogy szükség esetén büntetőintézkedésekkel fogják sújtani Oroszországot, így próbálván csillapítani az ukrán költségvetést és nemzetbiztonságot érintő esetleges negatív hatásokat.

A Balti-tenger alatt húzódó, mintegy 1230 kilométer hosszú, évi 55 milliárd köbméteres kapacitású vezeték már a második, amely Oroszországot köti össze Németországgal, így lehetővé teszi a jelenlegi, Ukrajnán és Lengyelországon keresztül vezető tranzitútvonal megkerülését. Ez adott esetben évi kétmilliárd dollártól foszthatja meg Kijevet.

A bírálók szerint a projekt káros lehet Ukrajna nemzetbiztonsága szempontjából, ha nincs szükség a tranzitra, Oroszország a jelenleginél is agresszívebben léphet fel szomszédjával szemben.

Oroszország 2014-ben bekebelezte a nemzetközi jogilag Ukrajnához tartozó Krím félszigetet, és támogatást nyújt a Moszkva-párti szakadároknak az ország keleti részén. A kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusban több mint 13 ezer ember vesztette eddig életét. Oroszország néhány hónappal ezelőtt nagyjából százezer katonát vezényelt az ukrán határra, elemzők szerint megfélemlítési céllal.

Politikai fegyver lehet az energia

„Amennyiben Oroszország megpróbálja fegyverként használni az energiát, vagy újabb agresszív lépéseket követ el Ukrajnával szemben, Németország cselekedni fog, és hatékony intézkedéseket fog kezdeményezni európai szinten is, például szankciók elfogadását, hogy így korlátozza Oroszország exportkapacitását az energiaszektorban és/vagy más, gazdaságilag fontos ágazatokban” – olvasható a közleményben.

A tájékoztatás szerint Berlin különleges képviselőt fog kinevezni, aki segít tető alá hozni a megegyezést az egyébként 2024 végén lejáró orosz–ukrán tranzitmegállapodás tízéves meghosszabbításáról.

Angela Merkel német kancellár szerdán telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ügyről.

Több amerikai törvényhozó azonnal kifejezte nemtetszését. Rob Portman republikánus képviselő hangsúlyozta, hogy „az Északi Áramlat-2 erősíti Oroszországot, aláássa az Egyesült Államok nemzeti érdekeit, és fenyegeti a kulcsfontosságú szövetségesnek számító Ukrajna biztonságát”.

Az ugyancsak republikánus Marcy Kaptur kijelentette, hogy a kongresszusnak el kell utasítania bármifajta olyan megállapodást, amely nem óvja kellőképpen a transzatlanti biztonságot és Ukrajna szuverenitását.

Dan Vajdich, a Yorktown Solutions nevű, washingtoni lobbicég vezetője úgy vélekedett, hogy a mostani megállapodás ellenére még készülni lehet újabb törvényhozási kezdeményezésekre a projekt blokkolása érdekében.

A Fehér Ház szerdán azt is bejelentette, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök augusztus 30-án az Egyesült Államokba látogat, két évvel ezelőtti hivatalba lépése óta először. A kongresszus szeptember elejéig nem ülésezik, az ukrán államfő így kisebb eséllyel tud majd találkozni az Északi Áramlat-2 gázvezetéket ellenző törvényhozókkal.

Már nem tudták megállítani a projektet

Zelenszkij júniusban elégedetlenségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a Biden-adminisztráció két lépésben is enyhítette a projekt építését nehezítő szankciókat. Mint mondta, ez gyengítheti az Egyesült Államok iránti bizalmat Ukrajnában.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerdán kijelentette, hogy konzultációt kezdeményeztek az Európai Bizottsággal és a német kormánnyal, mivel a gázvezeték sérti az Európai Unió irányelveit az energetikai diverzifikációra vonatkozóan.

Csakúgy, mint a korábbi Trump-adminisztráció, a jelenlegi amerikai kormány is ellenzi a 98 százalékban már befejezett Északi Áramlat-2 megépítését, de meggyőződésük, hogy a szankciók már nem fogják megállítani a projektet. És ha ez lenne a helyzet, Ukrajna még rosszabb helyzetbe kerülhetne, mint így – mondta Derek Chollet, a washingtoni külügyminisztérium tanácsosa.

„Ezt a forgatókönyvet el akartuk kerülni, annak biztosításán kezdtünk dolgozni német barátainkkal, hogy egyértelmű üzenetet küldjünk Oroszországnak az elvárt magatartását illetően, hogy ne használhassák fegyverként az energiát, és világos következményeket fektessünk le arra az esetre, ha mégis így tennének” – emelte ki.

A német-amerikai egyezségben egy egymilliárd dolláros „Zöld Alap” létrehozására is felszólítottak, amely Ukrajna és Lengyelország energiaiparát és biztonságát lenne hivatott támogatni, például a megújuló energiaforrások előmozdításával, az energiahatékonyság javításával, a széntüzelésű erőművek kivezetésével. Berlin ehhez azonnali 175 millió dolláros hozzájárulást nyújt.

Készült az AP, az AFP, a dpa és a Reuters tudósításának felhasználásával
XS
SM
MD
LG