„Itt szakhatóságok, szakembernek álcázott piti bűnözők működnek együtt” – mondja a homokhátsági agrármérnök

„Az unió összevissza osztja a pénzeket, ha erre van pályázat, akkor erre pályázik mindenki” – mondta cikkünk egyik szereplője

Eladná az állam a természetvédelmi területeket, és piacra dobná a még tulajdonában álló lakóingatlanokat is, amelyeket első körben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő dolgozói vehetnének meg. Orbán Viktor szerint megnyerte az uniós gázcsatát Brüsszelben. Az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke élesen kritizálta Szijjártó Pétert, aki szerinte térden csúszik Putyin lábai előtt. Uniós pénzből épített záportározók a magyar félsivatagban és politikai káderképzés a Fidesz holdudvarában – ezek voltak legfontosabb cikkeink a héten.

Kiszikkadva

Miért épülnek sorra záportározók egy félsivatagban? Ráadásul homokgáttal, úgy, hogy az esővíz-elvezető csatornák sincsenek bekötve? Hát az uniós támogatás miatt. Tíz éve még minden falu játszótérre pályázott, hat éve a kilátó volt a sláger, mostanság pedig a záportározók futnak nagyot. Történet egy kétszázmilliós gödörről, amelyet a Kiskunsági Nemzeti Park területén ástak, és amelynek még érvényes vízjogi üzemeltetési engedélye sincs.

„Ez egy komédia. Ép elmével ez a történet felfoghatatlan. Itt szakhatóságok, társhatóságok, szakembereknek álcázott piti bűnözők olyan módon működnek együtt, hogy a legalapvetőbb normákat, előírásokat sem tartják be, és mindenki leigazol mindent a másiknak” – mesélte a helyi agrármérnök Kármán Balázs a Szabad Európának, aki szerint a zsombói víztározónak nincs olyan eleme, amely ne hemzsegne a szabálytalanságoktól, ezért több feljelentést is tett az ügyben.

Az elmúlt években legalább 14 víztározó vagy záportározó épült az alföldi Homokhátságon és környékén, ahol már három éve nem esett komolyabb eső. A tájegységet az ENSZ 2020-ban hivatalosan is félsivataggá minősítette. Ez azonban nem zavarta a települések vezetőit, akik a belvíz és a villámárvizek megelőzésére hivatkozva pályáztak uniós pénzre. A természetvédők szerint a zsombói uniós projekt több kárt okozott, mint hasznot.

Utánajártunk, hogyan engedélyezhették a hatóságok egy olyan záportározó megépítését, amelynek a tervezése és kivitelezése is több ponton ellentmondásos. A zsombói záportározó megépítése kapcsán eddig összesen öt ügyben tettek feljelentést. Három ügyet egyesített a NAV, a másik kettőt a Szegedi Rendőrkapitányság próbálja felderíteni. Zajlik a nyomozás többek között költségvetési csalás, okirat-hamisítás gyanúja miatt. A Vitéz 2002 Bt. előzetes talajmechanikai vizsgálatának ügye okirat-hamisításnak indult az ügyészségen, de végül költségvetési csalás gyanújával a NAV-nál landolt.

Ehhez kapcsolódóan: Uniós pénzeső a magyar félsivatagra: Homokhátság, a záportározó-nagyhatalom

Leendő politikai káderek az iskolapadban

Nyílt törekvés a Fideszben, hogy kiképezzék saját politikai és gazdasági utánpótlásukat, olyan lojális vezetőket, akik az államigazgatás alsóbb szintjeitől a politika és a gazdaság csúcsáig jelen vannak, nem kritizálják a kormánypártot, és magukévá tették a Fidesz által vallott értékeket.

Évek óta zajlik az a tudatos intézményépítés, amelynek célja a Fidesz hatalmának újratermelése. Orbán Viktor idei kötcsei beszédében meglehetősen konkrétan beszélt: elmondta, hogy az elmúlt időszakban tudatosan nevel ki egy új generációt a Fideszben, akik jól képzettek, képesek kormányozni, és akiknek 2030 után akár 2060-ig is el kell tudniuk vezetni az országot. Békés Márton, a Terror Háza kutatási igazgatója ezt úgy fogalmazta meg, hogy kulturális hegemónia nélkül egy-egy választást meg lehet nyerni, de maradandót alkotni nem lehet, a mostani kormányzat pedig korszakot akar építeni.

Ehhez kapcsolódóan: Velük tényleg 2060-ig kormányon lehet a Fidesz, 1. rész

Miközben az általános oktatás színvonala egyre romlik Magyarországon, a tehetséges és a kormány politikájával legalább nem kritikus fiatalok egészen kivételes lehetőségekhez és tudáshoz juthatnak: a skála az ingyenes kollégiumi férőhelyektől a garantált álláson és a tengerentúli utazásokon át az ingyenes külföldi egyetemi oktatásig terjed. Sokan vidékről és a határon túlról kapnak lehetőséget, közülük is elsősorban a helyi elitek gyerekei, valamint a legtehetségesebb fiatalok.

Ehhez kapcsolódóan: Velük tényleg 2060-ig kormányon lehet a Fidesz, 2. rész

Szia, uram!

Törvényhozási dömping várhat a parlamentre a következő időszakban a néhány napja benyújtott javaslatok alapján. A legfontosabb változás, hogy a kormány vállalja: létrehozza a Központi Információs Közadat-nyilvántartást, és elvileg ide tölt majd fel minden, törvény szerint közadatnak minősülő kormányzati információt kereshető formában. Ezenkívül változnak a közérdekű adatkérésre irányuló bírósági eljárások szabályai is azok „hatékonyabbá tétele érdekében”.

Az állami vagyonról szóló törvényt is módosítanák, ami így lehetővé tenné, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tulajdonában álló természetvédelmi területeket értékesítsen, amennyiben ahhoz az illetékes természetvédelmi szervezet hozzájárul.

A törvény indoklása nyíltan ki is mondja, hogy a cél az „értékesítési potenciállal rendelkező” természetvédelmi területek eladása, igaz, e szerint a természetvédelmi célok még így is teljesülni fognak. Piacra dobja az állam a még tulajdonában álló lakóingatlanokat is – ezeket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő dolgozói vehetnék meg első körben, versenyeztetés nélkül.

Ehhez kapcsolódóan: Természetvédelmi területeket adna el az állam, de tett egy-két gesztust az EU felé is

A Putyin nélküli káosz víziója

Az ukrajnai háború következményei zűrzavart eredményezhetnek Oroszországban, aminek nyomán megbukhat a vezetés, polgárháború robbanhat ki, vagy akár az ország is széteshet – vélekedett egy, az invázió miatt lemondott orosz diplomata.

A korábban az ENSZ genfi irodájánál tanácsadójaként dolgozó Borisz Bondarev májusban mondott le, mondván, hogy még soha nem szégyellte annyira a hazáját, mint idén február 24-én. A férfi élesen bírálta Vlagyimir Putyin politikáját, és hangsúlyozta, hogy az állam vezetése talpnyalókkal, bólogató Jánosokkal van tele.

„Ha Putyint kirúgják a hivatalából, mélységes bizonytalanságba kerül Oroszország jövője” – emelte ki a húszéves külügyi pályát maga mögött tudó diplomata.

„Abszolút lehetséges, hogy utódja meg fogja próbálni folytatni a háborút, különösen miután Putyin fő tanácsadói a biztonsági szolgálatoktól érkeztek. Oroszországban azonban senki nem rendelkezik hozzá hasonló befolyással, így az ország valószínűleg a politikai felfordulás időszakába lépne. Sőt akár még káoszba is süllyedhetne” – vélekedett.

Ehhez kapcsolódóan: Felfordulás várhat Oroszországra egy volt orosz ENSZ-diplomata szerint

Térden

Az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke szerint Magyarország kivételével minden tagállam megértette, hogy Putyin elnök fegyverként használja a földgázt az EU ellen.

„Nem hiszem, hogy térden csúszni Putyin előtt hosszú távon megoldás lenne. Meg kell tudnod különböztetni a barátaidat az ellenségeidtől” – szögezte le a Szabad Európának és több külföldi lapnak adott interjúban Frans Timmermans, aki elmondta: Vlagyimir Putyin orosz elnök felelőssége a lassan megfizethetetlen európai energiaárak. A klíma- és energiapolitikáért felelős bizottsági ügyvezető alelnök szerint ezzel valamennyi tagállam tisztában van az EU-ban, csak Orbán Viktor nincs.

„Nem hiszem, hogy hosszú távon megoldás lenne térden állva Moszkva és Putyin színe elé járulni. Eléggé ízléstelennek tartottam, hogy Szijjártó magyar külügyminiszter újra elment Moszkvába, hogy olyasvalakinek a kegyeiért esdekeljen, aki megtámadott egy békés európai országot, és tekintélyelvű rendszereket próbál meghonosítani Európában. Tisztában kell lenned azzal, hogy kik a barátaid és kik az ellenségeid. Nem ez Putyin körüludvarlásának ideje, aki egyértelmű fenyegetést jelent a biztonságunkra és a jövőnkre” – fogalmazott meg éles kritikát a magyar kormánnyal szemben Timmermans.

Ehhez kapcsolódóan: Frans Timmermans: „Térden csúszni Putyin előtt nem megoldás”

Szolidaritás

Egy női fitneszterem ingyenes bérletet ajánlott fel a kirúgott pedagógusoknak, egy gyorsétterem pedig hamburgert nevezett el Palya Tamásról, akit azért rúgtak ki a munkahelyéről, mert polgári engedetlenségi akciókban vett részt. Egyre több a hasonló szolidaritási akció a pedagógusokkal.

Mindenki. Máshogy

A szárnyaló energiaárak leszorítása állt a csütörtökön kezdődött, kétnapos uniós csúcstalálkozó középpontjában. Miközben a vezetők a földgáz árának letöréséről tárgyaltak, addig a földgáz tőzsdei ára az augusztusi 350 euró/megawattóráról 150 euróra esett. Az európai gáztározók szinte csordultig tele vannak.

Orbán egy másik, EU-csúcsot megelőző Twitter-üzenetében arról írt, hogy az orosz gázellátás megszakadása esetén Magyarországnak nem lenne alternatívája, illetve „(azt) még senki nem tudta megmondani, hogy miként tudná pótolni a kieső energiát”. A magyar miniszterelnök szerint győzött, hiszen ha lesz is gázársapka, az Magyarországra nem fog vonatkozni.

„Megállapodtunk abban, hogy ha lesz is gázársapka Európában, az nem érinti majd azokat a hosszú távú szerződéseket, amelyek nélkül Magyarország gázellátása egyik napról a másikra ellehetetlenülne. Más szóval a gázársapka alól mentesítést kaptunk, így az nem veszélyezteti Magyarország biztonságos gázellátását” – írta Orbán Viktor.

Egy nevének mellőzését kérő tagállami szakértő lapunknak nyilatkozva ugyan elismerte, hogy az orosz gázszállítás teljes leállása valóban nehéz helyzet elé állítaná Közép-Európa tengeri kijárattal nem rendelkező országait, de ez szerinte nem jelentene megoldhatatlan problémát. A szakértő számításai szerint EU-szinten körülbelül harmincmilliárd köbméter földgáz hiányozna a rendszerből, amiből tízmilliárd köbmétert az elegendő mennyiségű infrastruktúrán keresztül lehetne pótolni (Szlovákia például hetven százalékban már nem orosz földgázt használ), a fennmaradó húszmilliárd köbmétert pedig keresletcsökkentő intézkedésekkel és a gáztárolókból lehetne pótolni. „Még ha az orosz földgáz teljesen el is apadna, nem lenne gázkimaradás Európában” – vélekedett a Szabad Európának nyilatkozó tagállami szakértő.

A Politico értesülései szerint míg zajlott az energiakérdésekkel foglalkozó EU-csúcs, a magyar kormány váratlanul felmentette Baranyai Gábort, a brüsszeli EU-nagykövetség második emberét, akihez az energiaügyek is tartoztak. Baranyainak másfél órát adtak, hogy összecsomagoljon és elhagyja a nagykövetséget. A lap szerint rendkívül szokatlan, hogy egy kulcsfontosságú EU-s csúcs idején rúgjanak ki egy uniós nagykövetet.

Ehhez kapcsolódóan: EU-csúcs: mindenki gázárat csökkentene, de mindenki másképp

Gyakorlórepülésből tragédia

Lezuhant és egy lakóházba csapódott egy orosz vadászbombázó az Oroszország déli részén fekvő Jejszkben október 17-én az esti órákban. Az Interfax hírügynökség adatai szerint a tragédiának eddig 13 halálos áldozata van. A Szu–34-es vadászbombázó gyakorlórepülés közben zuhant le, miután az egyik hajtóműve lángra kapott.

Lakóházba csapódott egy orosz katonai repülőgép