Mégis engedélyezték a népszavazási kérdést a kiskorúak nemátalakításáról

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria korábbi, ezzel ellentétes döntését, így mégis lehet kérdés a jövő évi népszavazáson a gyerekek nemátalakító kezeléséről.

A népszavazást az úgynevezett gyermekvédelmi törvény elfogadása után indítványozta a kormány. Orbán Viktor miniszterelnök akkor azt állította, hogy Nyugat-Európában LMBTQ-aktivisták végzik a gyermekek szexuális felvilágosítását, és megismételte azt, amit korábban az Európai Bizottság cáfolt, hogy Brüsszel azt akarja, hogy engedje be a kormány ezeket az aktivistákat az óvodákba és az iskolákba.

A tavaszi országgyűlési választásokkal egy időben tervezett referendumon olyan kérdések szerepelnek, mint hogy „támogatja-e a kiskorúak számára nemi átalakító kezelések népszerűsítését” vagy a „szexuális irányultságokat bemutató foglalkozásokat a köznevelési intézményekben”. A kérdések tartalma több civil szervezet szerint is félrevezető vagy értelmezhetetlen, ezért bíróságon támadták meg őket.

A Kúria októberben a tervezett ötből egy kérdést („Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetők legyenek a nemátalakító kezelések?”) alkotmányba ütközőnek minősített és nem hitelesített.

Ehhez kapcsolódóan: Alkotmánybírósághoz fordul a TASZ a „gyermekvédelmi” népszavazás miatt

Amikor a parlament elé vitték az ügyet, ezt a kérdést a kormány ezért inkább kihagyta, hogy a többiről biztosan ki lehessen írni a szavazást, de a döntést eközben megtámadták az Alkotmánybíróságon.

Nyolc szervezet, az Amnesty International Magyarország, a Budapest Pride, a Háttér Társaság, a Labrisz Leszbikus Egyesület, a Magyar Helsinki Bizottság, a Magyar LMBT Szövetség, a TASZ és a Transvanilla Transznemű Egyesület közös beadványában kérte a taláros testületet, hogy utasítsa vissza a kormány indítványát.

Ehhez kapcsolódóan: Emberi jogi normákat sért a Velencei Bizottság szerint a gyermekvédelmi törvény

Az Alkotmánybíróság azonban csütörtökön megsemmisítette a korábbi kúriai határozatot, mondván, akár az igenek, akár a nemek kerülnek többségbe a kérdést illetően, az Országgyűlésnek lenne módja az Alaptörvénynek megfelelő jogszabályt alkotni.

Szakértők szerint egyelőre nem tudni, mi lesz a kérdés sorsa, miután a négy másik „gyermekvédelmi” kérdésről már kiírták a népszavazást, és legközelebb csak februárban ülésezik majd a parlament.