Szerte a világon illiberális támadás alatt vannak a demokráciák

Vlagyimir Putyin orosz elnök az Orbán Viktorral folytatott bizalmas megbeszélés utáni sajtótájékoztatón Moszkvában 2022. február elsején

Tizenhatodik éve csökken a világon az emberi szabadság a Freedom House indexe alapján. 2021-ben több országban egyre inkább erőszakkal nyomják el az alapvető emberi jogokat, míg az átalakuló vagy érett demokráciákban a belső illiberális szereplők tudtak egyre sikeresebben gyűlöletet kelteni és rombolni a demokratikus intézményeket. Huszonöt évvel ezelőtt élt utoljára ennyi ember egyértelműen nem szabad országban.

Tavaly tovább romlott a világon a demokráciák helyzete a Freedom House éves szabadságindexe alapján. Mivel 2021-et vizsgálták, értelemszerűen nem szerepelt még Ukrajna orosz lerohanása az értékelésekben. Az index szerint több mint hatvan országban romlott a demokrácia helyzete, és csak huszonötben javult.

Ehhez kapcsolódóan: Megjelent a Magyar Közlönyben a határozat, hogy jól működik a magyar jogállam

Emellett 1997 óta nem élt még ilyen sok ember egyértelműen nem szabad országban – ez most nagyjából a világ népességén 38 százalékát jelenti. Szabadnak minősített országban csak a globális lakosság ötöde él.

A többség diktatúrája nem demokrácia
Óriási a különbség a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Norvégia demokratikus működése között, pedig mindkettőben tartanak rendszeres választásokat és demokráciának tartják magukat. A jelentésben kiemelik, hogy a demokrácia alatt nem választásokat kell érteni, nem is a választások utáni többség diktatúráját. A demokrácia elengedhetetlen pillére a kormánytól független, de elszámoltatható intézményrendszer, a joguralom vagy az emberi jogok tisztelete. Az ilyen intézményrendszer része például az olyan külső és belső fékek egymásra épülő rendszere, mint a civil társadalom, a független bíróság vagy a szabad sajtó.

Andrej Babiš cseh, Janez Janša szlovén és Orbán Viktor magyar miniszterelnök mellett Alekszander Vucsics szerb elnök és Milorad Dodik, a boszniai szerb entitás elnöke a Várkert Bazárban 2021. szeptember 23-án

Mindenki számára a leglátványosabban ott mennek szembe a demokrácia alapszabályaival, ahol a vezetés erőszakot alkalmaz a hatalom megszerzéséhez. Maliban egy év alatt két puccs is történt tavaly.

Vagy például Mianmarban katonai vezetőké a tényleges irányítás, miután a részben szabad választásokon sem az a párt nyert, amelyiket kiszemelték, és egyébként is veszélyhelyzet van szerintük.

Szudánban sincs hivatalosan katonai diktatúra, csak a valóságban döntött úgy a hadsereg, hogy inkább még nem adná át a hatalmat a civil kormánynak. Nicaraguában Ortega elnök gondolta úgy, hogy nem kell tisztességes versenyben győznie a választásokon, az is elég, ha egy darabig börtönbe zárja a lehetséges ellenzéki jelölteket.

Ehhez kapcsolódóan: Ismert és kevésbé feltűnő diktátorok társaságában Orbán Viktor - hasonlítsa össze őket!

Tunéziában Szajed elnök úgy reagált a kormány elleni tüntetésekre, hogy feloszlatta a parlamentet, hogy utána a magyar megoldáshoz hasonlóan ő is rendeleti úton kormányozzon. De visszaesett az USA is, többek között például az egyenlő bánásmód megvalósításában Ghána és Görögország szintjét éri csak el a világ messze legnagyobb gazdasági hatalma.

Európában a legnagyobb visszaesés Magyarországon történt az index alapján. Az országértékelésnél kiemelték, hogy izraeli kiberfegyverrel próbáltak lehallgatni újságírókat, ügyvédeket, civileket, azaz a Pegasus-ügyet.

Külön említették a nemi identitást és a homoszexualitást a pedofíliával összemosó kormányzati kampányt és törvénycsomagot és az Egyenlő Bánásmód Hatóság tavalyi felszámolását is.

A GRECO tavalyi értékelése szerint Magyarország ismét gyengén teljesített a parlamenti képviselőkkel, a bíróságokkal és az ügyészséggel kapcsolatos antikorrupciós szabályozási ajánlások végrehajtásánál.

Ehhez kapcsolódóan: „Bezárkózás, félelem, önként vállalt némaság"– Vadász Viktor és Vasvári Csaba bírók a bíróságokról

Erős demokráciaellenes lépésként vették számba a felsőoktatási átalakításokat, ahol százmilliárd forintos nagyságrendben adott át állami vagyont a kormány a hozzá lojális és kívülről jellemzően leválthatatlan vezetésű magánszervezeteknek.

Eggyel tágabban értelmezve a kontinenst, Törökországban még inkább romlott a helyzet, ott például tavaly teljesen betiltották a második legnagyobb ellenzéki pártot. Tavasszal Erdoğan elnök inkább kiléptette az országát a nők és a családon belüli erőszak elleni nemzetközi megállapodásból, az isztambuli egyezményből.

Ehhez kapcsolódóan: EP-delegáció: Annyit lopnak Magyarországon, hogy párhuzamos állam jöhetett létre

Voltak azért egyértelműen javulást mutató országok is. Ecuadorban a kormány erős lépésekkel csökkenti az állami befolyás mértékét az állami médián és a bíróságokon. Chilében az óriási tüntetések után lecserélik a Pinochet óta érvényben lévő alkotmányt, amelyet nem is vonatozás közben ír meg valaki egy iPaden, hanem minden érintett bevonásával állt fel egy alkotmányozó bizottság. Montenegróban tavaly le tudták váltani az évtizedek óta irányító helyi szocialista pártot, és az új koalíciós kormány egyből érdemi lépéseket tett az átláthatóságért.