Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Élet a magyar vétó után


Orbán Viktor miniszterelnök

A B-terven dolgoznak az Európai Unió vezetői, miután Magyarország hétfő délután az EU-hoz akkreditált nagykövetek értekezletén megvétózta a következő 7 éves, ezer milliárd eurós költségvetést és a 750 milliárd eurós újjáépítési alapot.

Magyarország a vétóval nem tudja leállítani a jogállamisági mechanizmust – bár költségvetések hiányában annak már nem marad értelme, mert nincs hol alkalmazni.

A mostani vétó nem jelenti a folyamatok végét, csak tisztábban látnak az uniós intézmények és a tagállamok vezetői, illetve mindenképpen megakasztja az előre elképzelt ütemtervet.

Több megoldási lehetőség akad

Már a magyar döntés előtt is nagyon intenzív tárgyalások folytak, elsősorban Charles Michel, az Európai Tanács, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, illetve Angela Merkel, a soros uniós elnökséget betöltő Németország kancellárja között.

A megoldások között lehet a jogállamisági feltételrendszer puhítása addig a formáig, ameddig Magyarországnak (és a szintén vétóval fenyegető Lengyelországnak) megfelelő megoldást találnak. Ennek azonban a tagállamok többsége nem örülne, tehát abból az irányból ellenállásra lehet számítani.

Arról nem beszélve, hogy Magyarország és Lengyelország is komoly pénzektől esne el, amelyekkel a járvány miatt megtépázott nemzeti gazdaságot lehetne kisegíteni. Magyarország esetében ez mintegy 8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást jelent.

Elvileg elképzelhető, ahogy arra már Orbán Viktor is célozgatott, hogy a helyreállítási alapot két tagállam nélkül, kormányközi megállapodások formájában hozzák tető alá, ez egy komoly állomás lenne az EU eróziójának folyamatában.

Ami a költségvetést illeti, enélkül az unió nem működhet, ezért a jogszabályok szerint amíg nincs megegyezés, addig a következő évben az idei keretek között folyik a gazdálkodás.

Ami valószínű és elkerülhetetlen forgatókönyvnek tűnik, az egy újabb uniós csúcstalálkozó összehívása ebben a kérdésben - minél hamarabb.

Magyarország "nem köt kompromisszumot"

A magyar kormány a kezdetektől fogva ellenzi a jogállamisági feltételek bevezetését, amit a „politikai zsarolás” eszközének tart, hogy ezzel a nyugat Magyarországra „erőltesse az akaratát” olyan témákban mint a bevándorlás.

A magyar igazságügyminiszter az uniós büdzséről szóló döntés előtt úgy fogalmazott: "nem kötünk kompromisszumokat". Varga Judit szerint "nem Magyarország zsarolja és helyezi nyomás alá Brüsszelt az uniós költségvetési forrásokról döntő tárgyalások során, hanem fordítva".

XS
SM
MD
LG