Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Újabb csavar a lengyel vétó körül


Orbánellenes lengyel tüntető Varsóban, Orbán Viktor november 30-i varsói látogatásakor.

Frissítés: A lengyel uniós képviselet pénteken már azt írta a Twitteren, hogy Lengyelország fenntartja a korábbi álláspontját azzal kapcsolatban, hogy köthetik-e feltételhez az uniós pénzeket.

A korábbi hírek arról szóltak, hogy Lengyelország már nem elkötelezett az Orbán-kormánnyal közös uniós költségvetési vétó iránt Jaroslav Gowin miniszterelnök-helyettes csütörtöki bejelentése alapján. Egy olyan értelmező nyilatkozatot kérne csak Lengyelország a jogállamisági feltételek mellé, amit az EU valószínűleg könnyedén meg fog adni.

"...de miért kéne túlélni[Lengyelországnak ] az uniós pénzek nélkül, amikor még van mód megegyezni, és azt hiszem, ezt el is fogjuk érni"

- mondta csütörtök este Jaroslav Gowin miniszterelnök-helyettes a Reuters alapján.

A lengyel vezető ezt azután mondta, miután bejelentette, hogy

Lengyelország kész elállni az uniós vétótól,

ha kapnak egy értelmező nyilatkozatot a jogállamisági feltételekről.

Így talán mégse lesz hosszú EU-ellenes harc

Az uniós költségvetést és válságkezelő csomagot az EU országai közül csak a magyar és lengyel kormány vétózta meg. Nyíltan azért, mert ezután jogállami, jogbiztonsági feltételekhez kötné az EU a támogatások kifizetését. Erről alább olvashat még:

Orbán Viktor magyar és Matusz Morawieczki lengyel miniszterlnök múlt héten még "hosszú harcról" beszéltek.

Orbán Viktor szerint "hazafias kötelessége" megakadályozni ezeket az uniós feltételeket, Matusz Morawieczki szerint pedig ez a jogállamisági felvetés az EU széteséséhez vezethet.

A magyar és lengyel vétó után az uniós vezetők elkezdtek B-tervekben gondolkozni. Több lehetőség is felmerült arra, hogy hogyan kerülhetnék meg a válsgáhelyzetben az egész uniót megbénító vétót.

Ezekre utalt csütörtöki bejelentésében Jaroslav Gowin is. Gowin szerint Lengyelország ráébredt, hogy az EU költségvetésének vétózása Magyarországnak és Lengyelországnak is pénzügyi károkat okozna.

"Mind tudjuk, hogy a lengyel és a magyar vétó esetén átmeneti költségvetés lépne életbe, ami - némely, a lengyel közéletben feltűnő hang ellenére - nem lenne jó Lengyelországnak és a másik 26 országnak sem."

- magyarázta Jaroslav Gowin. Ezért egy "jó kompromisszumot" szeretnének már inkább, ami alatt Gowin egy kötelező érvényű értelmező nyilatkozatot ért, amit a jogállamisági feltételek mellé rendelnének.

Ez arra vonatkozna, hogy az Európai Tanácsban a jogállamisági mechanizmust nem fogják "igazságtalan nyomásgyakorlásra" használni.

Erről azt fontos tudni, hogy

pontosan ezt a garanciát az EU már november végén is nyíltan felkínálta

a két vétózó országnak.

Ettől még kérdéses, hogy miniszterelnök-helyettes bejelentését mennyire osztja teljes lengyel vezetés. Jaroslav Gowin ugyanis a hárompárti kormánykoalícóban nem a Jaroszlaw Kaczynski vezette nagy kormánypárt (PiS) és nem is a vétó iránt igazán elkötelezett SP párt tagja. Emellett eddig sem számított a lengyel vétózás elkötelezett támogatójának.

  • 16x9 Image

    Szalai Bálint

    Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. 2018/19-es akadémiai évben az arizonai állami egyetem Fulbright-Humphrey ösztöndíjasa volt.

XS
SM
MD
LG